Gesztusnak jó a gyorssegély

A magyar mezőgazdaság általános válságban van, amit az idei aszályos időjárás csak súlyosbított – jelentette ki Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a köztestület múlt heti sajtótájékoztatóján. Szakértők becslése szerint az ágazatból mintegy ezer-ezerötszáz milliárd forint hiányzik, az idei elemi károk eddig több mint százmilliárd forintra becsülhetők. A csapadékhiány következtében az Alföld szőlő-gyümölcs ültetvényeinek jelentős része kipusztult, a gabonafélék termésátlaga katasztrofális, a megdrágult takarmány pedig az állattenyésztőknek komoly anyagi megterhelést jelent. Medgyessy Péter miniszterelnök ugyan tízmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás odaítélését jelentette be, ez az összeg azonban csak gesztusértékűnek tekinthető, hiszen az aszálykárt mindössze egytizedével enyhíti. Az érdemi beavatkozáshoz legalább százmilliárd forint szükséges, melynek előteremtéséhez a költségvetés hiánya miatt hosszú távú források is kellenek.
A megoldást az államkincstár által kiadott tizenöt éves futamidejű államkötvények adhatnák, amelyek bevételét kamattámogatással bocsátanák a mezőgazdasági vállalkozások rendelkezésére. Első lépésben lehetővé kell tenni minden gazda számára, hogy ki tudja fizetni az ez évi rövid és hosszú lejáratú hiteleit. Második lépésben – hogy legyen pénz az őszi munkák elkezdésére – forgóeszköz-feltöltést kell biztosítani. Hitelek felvételére csak a hitelképes gazdák képesek, akiknek adóssága nem több vagyonuk ötven-hatvan százalékánál. Ezért harmadik lépésben az önhibájukon kívül eladósodott, hitelképtelen gazdáknak nyújtanának segítséget. Közülük is azoknak, akik ezzel a támogatással kiszámítható módon kilábalhatnának a válságból.
A gazdák többsége támogatott kamatú kölcsönöket és más állami hiteleket vesz fel, így a kormánynak is érdeke lenne, hogy az új program keretében rendelkezésükre bocsátott pénzekből kifizessék korábbi tartozásaikat az államnak. A lakossági kötvények kamataiból befolyó összeg pedig biztosítaná a támogatás folytonosságát. Az ország költségvetéséből mindössze évi négymilliárd forintot kellene biztosítani a program sikerére; míg a hitelfelvevők kötelezettsége évente mintegy hárommilliárd forint lenne. (Összehasonlításképpen felidézhető, hogy az állam tavaly 161,7 milliárd forintos devizahitelt vállalt át a MÁV, BKV Rt., és az Állami Autópálya-kezelő Részvénytársaságtól.)
A magyar mezőgazdaság fejlesztéséhez, versenyképességének fokozásához elengedhetetlen a nagymértékű tőkebefektetés. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország uniós tagságának bekövetkezte után a nemzeti támogatások mindegyikét csak Brüsszel engedélyével lehet folyósítani. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a gazdálkodás célja nem csupán a termelés, hanem a munkahely, a vidéki életforma megtartása és a környezet védelme is – összegezte a köztestület véleményét Csikai Miklós.