Kapa, kasza, gyomirtó – harc a parlagfű ellen

Pár nap, és beindul a parlagfűszezon. E gyomnövényt még az is ismeri, aki nem szenved tőle, hiszen a legelterjedtebb allergénünk: aki egyszer érzékeny lesz rá, nagy valószínűséggel másra is allergiássá válik. A szakértők szerint azonban e népbetegség kialakulásáért nem a parlagfű, hanem a környezetszennyezés a felelős.

Harminc évig a föld mélyén

Csak napok kérdése, és megkezdődik a parlagfűszezon. Ez a sokak életét megkeserítő gyomnövény legfőbb allergénünk: az ország nagy részén elterjedt, és sokmilliárd pollent termel.

A parlagfű a nyár egyik „slágertémája”; még az is hallott róla, aki nem szenved tőle, ám azt kevesen tudják: magvainak többsége ugyan a talaj felső 2,5-3 cm-es rétegéből csírázik ki, ám a talaj mélyebb rétegeiben a magvak akár 30-40 évig és elfekszenek, megőrizve csírázóképességüket. A növény magassága meghalathatja a másfél métert is. Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, oldalhajtásai sűrűn nőnek. Mivel a talajhoz közel több elágazása is van, a szakszerűtlen kaszálás mit sem ér ellene. Fontos, hogy a parlagfű csak hatleveles állapotáig irtható gyomirtószerrel – olvasható a parlagfű.hu oldalon.

Minden egyes növény magról kel ki, és magtermésének beérése után elpusztul. A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július elején van. A porzós virágok általában július 10. körül jelennek meg, mintegy hét-tíz nappal megelőzve a termős virágokat. Ritka állományban inkább a termős, sűrűbben a porzós virágok dominálnak, ez utóbbi még súlyosbítja is azt a veszélyt, amit a nagy tömegben jelenlévő parlagfűből származó virágpormennyiség jelent, mivel az egyes növények pollen-termelése is megnövekszik a sűrűbb állományban.

A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának zöme július végén és agusztus hónapban történik, ám kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.

Mindenhol előfordul

A parlagfű az I. világháborút követően Észak-Amerikából került Magyarországra. Igénytelensége, szárazságtűrő volta és gyors növekedése következtében mára a gyomnövények között az első helyet foglalja el.

Leggyakrabban az elhanyagolt parlagterületeken és a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek megbolygatott talaján fordul elő. A nagyobb talajrendezési munkák során ugyanis a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül a parlagfű tenyészik. Ez idő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét.

Az elhagyott, nem művelt kultúrtalajokon is uralkodni képes a faj, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja. Az ország 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5 millió hektáron kisebb-nagyobb mértékben megtalálható a gyomnövény.

Kapa, kasza és vegyszer

A parlagfű ellen legeredményesebben a virágzás, pollenképződés előtt lehet védekezni – a teljes kiirtással, illetve az oldalhajtások képződésének megakadályozásával.

A gyomlálással teljes egészében eltávolítható a gyomnövény. Ezt a módszert a szakemberek különösen a játszóterek, homokozók, parkok mentesítéséhez ajánlják, mivel itt a kémiai védekezést mellőzni kell. A gyomlálást még a virágzás megindulása előtt el kell végezni.

A kaszálás önmagában még nem jelenti a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Ezért a megfelelő eredményhez legalább háromszor le kell kaszálni az adott területet – ez azonban rendszerint igen drága. Az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző idoszakban a leghatékonyabb.

A szakemberek szerint a parlagfű gazdaságos kiirtása nem képzelhető el gyomirtó szerek nélkül. Alkalmazásuk előtt azonban alapos környezettanulmányt kell végezni – hangsúlyozzák. Nem szabad kémiai anyagot használni parkokban, játszótereken. A főrvárosban a pollenszennyezettség az elhanyagolt építési telkekről, ipari területekről, város környéki szántóföldekről illetve nem megfelelően gondozott kapás kultúrákból ered; itt egyedül a vegyszeres kezelés jelenthet hatékony megoldást.

A környezetvédelmi tárca a KAC keretből 50 millió forintot különített el idén a parlagfűirtás támogatására a civil szervezetek és az önkormányzatok részére; a szakminisztérium honlapja szerint főleg a vegyszermentes gyommentesítést támogatják. (Összehasonlításképpen: a Budapesti Nap információi szerint a főváros idén ötszázmillió forintot, tehát a KAC-ból elkülönített összeg tízszeresét fordítja a parlagfüves területek négyszeri kaszálására.)

A környezetvédelmi, az egészségügyi, a földművelésügyi valamint a belügyi tárca idén június 23. és 29. között rendezte meg az Országos parlagfű-mentesítési hetet. Ugyane minisztériumok – kiegészülve a munkaügyi, a pénzügyi és a gazdasági tárcával – érintettek a parlagfű elleni védelem jogi szabályozásában. A parlament eseti bizottsága is foglalkozik e kérdéssel; az illetékes szaktárcák augusztus közepéig értékelik és véleményezik a testület jelentését, amely a parlagfű elleni küzdelemmel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza.

Védekezés helyett szemléletváltás?

– Az allergia voltaképpeni oka a környezetszennyezés. Az ember ostoba és felelőtlen tevékenysége következtében környezetünk már nem alkalmas igazán az életre – vélekedett honlapunknak Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) elnöke, hangsúlyozva: e civilizációs betegség terjedéséhez nagyban hozzájárul, hogy hibás az emberek higiénés szemlélete. – Megpróbáljuk elpusztítani a baktériumokat, megfosztva ezzel immunrendszerünket alapvető funkciójától. Szervezetünk nem szokja meg a szennyeződések kivédését, így még érzékenyebb lesz – magyarázta Pós Péter, hozzátéve: a legújabb, allergiagyógyszerekkel kapcsolatos kutatások éppen ezért arra irányulnak, hogy olyan tablettát fejlesszenek ki, amelyek pótolják azokat a – nem súlyos – baktériumokat, amelyekhez nem jut hozzá a szervezet. – Bizonyított tény, hogy az antibiotikumos gyógyítás elszaporodásával megnőtt az allergiások száma. Az immunrendszer erősítése szempontjából igen fontos még a szoptatás – emelte ki a szakember.

– Minden ötödik ember allergiás. Háromnegyedük légúti allergiában szenved, az ő kétharmaduk parlagfűallergiás is. Korábban nem volt jellemző, hogy az összes légúti allergiában szenvedő beteg ilyen nagy százaléka egy adott növényre érzékeny – mutatott rá Pós Péter. Mint mondta: aki e növényre allergiás, nagyobb az esély, hogy másra is az lesz. – Ha kiirtanánk a parlagfüvet, akkor egy kellemetlen hatású allergéntől szabadulnánk meg. Tudni kell azonban, hogy sok allergén jóval alattomosabban hat a szervezetre – figyelmeztetett a szakember.

Több pénz helyett állami behajtás

Pós Péter szerint a parlagfű irtására nem több pénzt kellene fordítani, hanem meg kellene találni a módját a kényszerkaszálásokból adódó költségek megtérülésének. – A parlagfű-irtással kapcsolatos feladatok nagy hányada az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Amennyiben magánterületen üti fel a fejét a parlagfű, az önkormányzat szólítja fel a tulajdonost a gyom kiirtására. Ha ez nem történik meg, kényszerkaszálást végeznek a területen – ez azonban költséggel jár, amit igen nehéz behajtani a tulajdonoson. A megoldás egy központi állami alap lenne; ebből előlegeznék meg az önkormányzatoknak a kényszerkaszálásokhoz szükséges pénzt, amit azután az állam szedne be – mondta Pós Péter, aki kitért arra: a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzat harminc nappal a felszólítást követően irthatja csak ki a parlagfüvet magánterületen – ez azonban, figyelembe véve, hogy a parlagfűszezon három hónapos, igen hosszú idő. – Több alkalommal panaszkodnak egyébként arra, hogy önkormányzati intézményben nem kaszálják a parlagfüvet. Jellemző az is, hogy a parlagfüves területekre vonatkozó telefonbejelentések esetén az intézkedés meglehetősen lassú. Ilyen esetekben célszerű faxot küldeni – javasolja a szakember.

– A bejelentők gyakran nem tudják, hova forduljanak. Ha művelt belterületről van szó, az önkormányzat jegyzőjét, művelt külterület esetében a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatot kell értesíteni. A műveletlen kül- és belterületre vonatkozó bejelentéseket az illetékes földhivatalnál lehet megtenni – tájékozatott Pós Péter, hozzátéve: a vasúti töltések oldalán a parlagfű kiirtása a MÁV feladata.