Hol tart még a halálbüntetés a világban?

Miközben Európa már évtizedekkel ezelőtt szakított a halálbüntetéssel, a világ számos pontján továbbra is rendszeresen hajtanak végre kivégzéseket. Az elmúlt hetekben Kínából és Iránból érkeztek olyan hírek, amelyek ismét előtérbe hozták a kivégzések gyakorlatát, és újra fellángoltatták a halálbüntetéssel kapcsolatos erkölcsi, jogi és politikai vitákat.

Illusztráció Forrás: Képernyőkép

Kivégzés Kínában: Peking a közelmúltban újabb látványos példáját mutatta annak, hogy az állam nem riad vissza a legsúlyosabb büntetés alkalmazásától. Az állami média jelentése szerint kivégezték a hírhedt Bai család maffiahálózatának négy tagját, amely Mianmar területén működtetett átverési központokat és ezreket károsított meg. A guangdongi bíróság összesen 21 embert ítélt el csalás, emberölés és más súlyos bűncselekmények miatt. Tavaly novemberben öt vádlott kapott halálos ítéletet, köztük a klán pátriárkája, Bai Suocheng, aki végül betegségben halt meg még a kivégzés előtt.

A bíróság a Bai család több mint húsz családtagját ítélte el csalás, emberölés és testi sértés miatt (Forrás: CCTV)

Nem ez volt az egyetlen tömeges kivégzés: alig egy héttel korábban a Ming család 11 tagját is halálra ítélték és kivégezték hasonló bűncselekmények miatt. Peking mindezt a délkelet-ázsiai csalóhálózatok elleni összehangolt fellépés részeként mutatta be.

Kínában hagyományosan széles körű a halálbüntetés alkalmazása. Bár a hivatalos számokat államtitokként kezelik, az Amnesty International becslése szerint 2006-ban legalább 1010 embert végeztek ki, de a valós szám akár 7500–8000 is lehetett. A kivégzések száma azóta valamelyest csökkent, de a halálbüntetés továbbra is része a jogrendszernek. Alkalmazzák gyilkosság, súlyos erőszakos bűncselekmények, kábítószer-kereskedelem, sőt különösen súlyos gazdasági bűncselekmények és korrupció esetén is.

A kínai vezetés álláspontja szerint a halálbüntetés „a társadalom fejlettségi szintjének megfelelő”, és szükséges a bűnözés visszaszorításához, még akkor is, ha korábban előfordultak téves ítéletek és ártatlanok kivégzése.

Kivégzések Iránban

Még súlyosabb képet mutat Irán, ahol a világon a legmagasabb az egy főre jutó kivégzések aránya. A 2022-es „Nők, Élet, Szabadság” tüntetések óta a rezsim számos halálos ítéletet hajtott végre – emberi jogi szervezetek szerint gyakran politikai indíttatású perekben. 

Kivégzések sújtottak ellenzékieket, újságírókat, kisebbségekhez tartozókat és nőket is.

Az év eleji zavargások után Iránban tömeges megtorlásoktól tartottak, amelyeket az amerikai nyomás részben visszafogott, de a rendszeres kivégzések gyakorlata nem szűnt meg.

2024 őszén négy nőt „államellenes fegyveres lázadás” vádjával állítottak bíróság elé, közülük hármat azzal is megvádoltak, hogy kapcsolatban álltak külföldi kurd ellenzéki csoportokkal. Emberi jogi szervezetek szerint a vádak koholtak voltak, és az iráni hatóságok rendszeresen használják ezt a jogcímet politikai ellenfelek elhallgattatására.

Hol alkalmazzák még a halálbüntetést?

A világ országainak többsége mára eltörölte a halálbüntetést, de több mint ötven államban még mindig létezik. A legtöbb kivégzést Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és az Egyesült Államokban hajtják végre.

Szaúd-Arábiában gyakoriak a nyilvános kivégzések, míg Amerikában államonként eltér a gyakorlat: egyre több tagállam törli el, de több helyen még mindig alkalmazzák.

2025. december 21-én az Európai Szaúdi Emberi Jogi Szervezet (ESOHR) arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia 347 kivégzést hajtott végre 2025-ben, ez minden korábbinál magasabb szám az ország történetében a 2024-es rekordot jelentő 345 kivégzés után.

Magyarország tapasztalata: miért nincs halálbüntetés?

Magyarország 1990-ben törölte el a halálbüntetést. Az utolsó kivégzést 1988. július 14-én hajtották végre, vagyis közel 36 éve nem történt ilyen ítélet végrehajtása.

Magyarországon az utolsó kivégzett személy a 28 éves Vadász Ernő volt. 

A férfit különös kegyetlenséggel elkövetett rablógyilkosság miatt ítélték halálra, és 1988. július 14-én akasztották fel a Budapesti Fegyház és Börtönben. Ezt követően az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést.

Illusztráció (Fotó: Képernyőkép)

Az 1945 és 1988 közötti időszak azonban sötét fejezet: több mint 1200 embert végeztek ki jogerős bírósági ítéletek alapján. A kivégzések 90 százaléka 1945 és 1961 között történt, két kiemelt időszakban: a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben (1950–1952), illetve az 1956-os forradalom utáni kádári megtorlások idején (1957–1959).

Ez a történelmi tapasztalat is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország – az európai jogrendhez igazodva – végleg szakított a halálbüntetéssel.

Érvek a halálbüntetésről pró és kontra

A halálbüntetés hívei gyakran három fő érvvel élnek. Egyrészt az elrettentő hatásra hivatkoznak, bár ezt a kutatások nem igazolták egyértelműen. Másrészt az igazságosság szempontját hangsúlyozzák: szerintük a legsúlyosabb bűnök esetén az életfogytiglan nem elégséges. Harmadrészt azt állítják, hogy a kivégzés végleg megakadályozza az elítéltet abban, hogy újabb bűncselekményt kövessen el.

Az ellenzők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a halálbüntetés visszafordíthatatlan, és fennáll a téves ítéletek veszélye – Kína példája is mutatja, hogy ártatlanokat is kivégezhetnek. Továbbá szerintük nincs bizonyítottan elrettentő hatása, és gyakran aránytalanul sújtja a szegényeket és a kisebbségeket. Emellett a halálbüntetés végrehajtása sok országban drágább, mint az életfogytiglani börtönbüntetés.

Miközben Európa szinte teljes egészében elutasítja a halálbüntetést, Ázsia és a Közel-Kelet több államában továbbra is a büntetőpolitika része. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Képernyőkép)