Romló magyar befektetési pozíció

Javult a befektetési környezet régiónkban, ám a vizsgált országok közül hazánk teljesített a leggyengébben – áll az Economist Intelligence Unit (EIU) tegnap publikált jelentésében. A svájci Nova Research AG tanulmánya szerint négyből két szempont szerint Csehország már egyértelműen előttünk jár.

Az EIU tanulmánya szerint, amely 60 ország 70, az üzleti életet befolyásoló faktorát elemzi, a világon Kanada lesz a legjobb hely a következő öt esztendőben a gazdálkodásra. A térségek között a legnagyobb előrelépést Kelet-Európa produkálta, mivel azonban a többi ország kilátásai sokkal jobban javultak, Magyarország a tavalyi 26.-ról az idén két hellyel visszacsúszott a listán.

Térségünk új éllovasa az EIU listáján így Csehország lett, amely a Nova Research AG tanulmánya szerint is két területen már egyértelműen lekörözte Magyarországot: a kutatás-fejlesztés számára biztosított környezet ott lényegesen jobb, s jóval könnyebben találni megfelelően képzett munkaerőt is. Ez utóbbi szempontból Románián kívül a régió valamennyi vizsgált országa elénk került. Az EIU felmérése szerint a nagyobb térségek közül egyedül Észak-Amerika vonzereje csökkent, ám így is biztosan vezeti a sort, megelőzve Nyugat-Európát és Ázsiát. Észak-Amerika azért is érdekes, mert szinte helyet cserélt a régiót alkotó két állam: az előző öt esztendőben a lista élén álló Egyesült Államoknak most az ötödik hellyel kellett beérnie. A legnagyobb teljesítmény-javulást produkáló Kelet-Európa mindössze Afrikát és a Közel-Keletet tudta maga mögé utasítani, ám lemaradása csak hajszálnyira apadt a negyedik helyen álló Latin-Amerikával szemben.

A kelet-európai régió elemzett országai közül az egy helyet javító Csehország került az élre, miután a térség 15 százalék feletti átlagával szemben alig 6 százalékos javulást produkáló Magyarország, elveszítve első helyét, a 28. helyre csúszott vissza. (A térség legfejlettebb állama, Szlovénia nem szerepelt a vizsgálatban.)

A Nova Research AG ugyancsak nemrégiben megjelent tanulmánya, amelybe Bulgária vagy Horvátország be sem került, a világ tőkevonzó képesség szerint legjobb 25 fejlődő országát tekinti át. A svájci cég adatai szerint térségünk legvonzóbb országa befektetési szempontból Szlovénia, míg a legtöbb javítanivalója Romániának van. Globálisan hazánk valahol a középmezőnyben kap helyet, a legjobban az infrastrukturális környezet biztosításával állunk. A munkaerőköltséget tekintve az ötödik helyen vagyunk, gyakorlatilag Kínával azonos szinten, amivel a tanulmány szerint régiónkban a legolcsóbbnak számítunk. Az előnyt azonban aligha tudják a befektetők kihasználni, mivel megfelelően képzett embereket a régióban – Romániát kivéve – gyakorlatilag mindenütt könnyebb találni, mint itthon.

A hasonló bérszintű Kínával szemben viszont előnyben vagyunk: a képzett munkaerő hiányát mutató ottani 0,177-es indexértéket ugyanis hazánké több mint háromszorosan meghaladja. A rendelkezésre álló munkaerő minősége szempontjából legvonzóbb Dél-Korea viszont költség szempontjából került hátrébb, hiszen az ottani bérek az itthoniaknak több mint hatszorosát teszik ki. Kutatói és fejlesztői kapacitások tekintetében igencsak le vagyunk maradva: teljesítményünk kétszerese ugyan a lengyelnek, ám csak fele a csehnek, ötöde a szlovénnak s egyhuszada (!) a tajvaninak. (A Távol-Kelettől egész Kelet-Közép-Európa nagyon messze van.) Infrastruktúra szempontjából már sokkal jobb a kép. A telekommunikációs és közúthálózat fejlettsége mellett az energiafogyasztást is figyelembe vevő index szerint a harmadik helyen állunk, Szingapúr és Szlovénia mögött. Térségünk legelmaradottabb országának Romániát tartja a svájci cég, amelynek teljesítményét a magyarénak alig felére értékelték.

A szabályozási környezet a gazdasági stabilitás és a törvények betartása mellett a tulajdonjogok védelmét és a piacok nyitottságát sűríti egy mutatóba. Ezek alapján Szingapúr áll az élen, hazánk a nyolcadik helyet szerezte meg, miközben Szlovénia a hatodik, Csehország pedig a tizenegyedik lett.

A legmodernebb technológiát használó iparágak exportból kihasított részaránya alapján 64,3 százalékkal a Fülöp-szigetek áll az élen. Térségünkben Magyarország vezet 20,7 százalékkal, ami a tizedik helyre volt elég. Szlovénia ebben a rangsorban 11,9-es értékével a tizenkettedik. Az egyes kiválasztott iparágak exportbeli részesedését vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Szlovákia elsősorban a gépjárműiparra koncentrál, míg Magyar- és Csehország kivitele jórészt a gépiparra épül. A vegyipar Oroszországban döntő tényező, az elektronikai termékek kivitele pedig a Távol-Kelet után Magyarországon jut a legfontosabb szerephez.

Az Economic Intelligence Unit már márciusi közleményében figyelmeztetett arra, hazánk pozíciói romlanak a működő tőkéért folyó versenyben. A visszaesés okai között akkor a gyenge makroökonómiai környezetet, az adóztatási rendszert és az infrastruktúra színvonalát is említették. A mostani két tanulmány következtetései szinte teljesen öszszecsengenek a vállalkozásbarátabb gazdaságpolitikát sürgető hazai és külföldi szakmai szervezetek országunkról alkotott korábbi véleményeivel is. A svájci IMD májusi versenyképességi listáján öt helyet estünk vissza, s előttünk állt többek között Észt- és Csehország is. Igaz, itt Szlovénia a magyarénál roszszabb besorolást kapott. Az Ecostat júliusi elemzése szerint a stabil jogi környezet, a kiépített ipari parkok és a megfelelő intézményrendszer ugyan mellettünk szól, de óriási a hiány a legkeresettebb szakmákban, s kutatás-fejlesztésre is rendkívül keveset fordítunk. Ráadásul igen nagyok a regionális különbségek, tőkeszegények a hazai beszállítók, és a telekommunikációs díjak is magasak. Ugyanakkor sok elemző arra emlékeztet, hogy a működőtőke-befektetések jó része az országban már letelepedett cégektől ered, amelyek az elemzésekben áttekintett szempontokat némileg másként mérlegelik, mint az újonnan ide érkezők.