Új kártérítések az autóbiztosításban; drágulhat a „kötelező”

Az uniós csatlakozással néhány éven belül jelentősen drágulhat a kötelező felelősségbiztosítás a magasabb bérek és drágább egészségügy miatt. Már ma is előfordul, hogy ugyanolyan típusú gépkocsi „kötelező” biztosítására az egyik tulajdonos négyszeresét fizeti, mint más életkorú, másik településen élő társa. A díjkülönbségek az EU-csatlakozást követően még nagyobbak lesznek.

Az EU-csatlakozással várhatóan felgyorsul az az életforma-váltás, amelynek jelei már ma is láthatók. A nyugat-magyarországi településekről egyre többen járnak át Ausztriába és Németországba dolgozni – elsősorban személygépkocsival -, és láthatóan kialakul egy mobilabb, nyitottabb életforma.

Sokkal több időt töltenek az autóutakon és – a statisztikák szerint – több balesetet is okoznak – állítják a szakemberek. E jelenség az oka annak, hogy a Dunántúl egyes nagyobb településein élők kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja a fővárosban élőkéhez hasonló szintű.

Az életmódváltással várhatóan bővül majd azoknak a szempontoknak a köre is, amelyek alapján az egyes gépjárműveket – és tulajdonosaikat – díjkategóriákba sorolják. Jelenleg – a károkozást büntető, a kármentes vezetést jutalmazó bónus-malus besoroláson túl – 5-6 szempontot vesznek figyelembe a biztosítók a tarifarendszerek kialakításánál: ezek a gépkocsi típusán, a motortérfogatán, a tulajdonos életkorán, lakóhelyén, illetve az okozott károk gyakoriságán alapulnak. A szakemberek szerint újabb szempontokkal is bővülhet a besorolások köre.

Az Európai Unióban általános, évi 300-400 eurós és a nálunk jelenleg mindössze átlagosan 30 ezer forintos éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj közötti, három-négyszeres különbség kiegyenlítődése semmiképpen sem fog varázsütésre megtörténni, sokkal valószínűbb, hogy a kiegyenlítődés több év alatt valósul majd meg.

Általánosságban elmondható, hogy a biztosítók statisztikáik alapján ma a fővárosi-nagyvárosi, fiatal, 23 év alatti, erős motorú, sportos gépkocsival rendelkezők gépjármű-tulajdonosok számára szabják a legmagasabb díjat, míg a vidéki, 35 év feletti, középkategóriás, esetleg második családi autóként használt tulajdonosoknak a legkevesebbet.

A jelenlegi szempontrendszer Európa egységesülésével bővülhet. Az a biztosító tehet szert bizonyos piaci előnyökre, amelyik leghamarabb felismeri azokat az új díjképzési szempontokat, amelyek alapján az egyik-másik ügyfélszegmens az átlagnál kevesebb kárt okoz, és így díjcsökkentéssel „jutalmazható”.

Az EU-s kötelező biztosítási díjak döntően két ok miatt magasabbak a magyarországiaknál. Az egyik, a magasabb autójavítási költség, aminek oka alapvetően a magyarországinál magasabb munkadíj.

A másik, a drágább egészségügyi ellátás és a kieső – átlagosan magasabb – jövedelem. Az egészségügyi ellátás költségei nagyságrendekkel magasabbak Európában, mint azt itthoniak. Előbb-utóbb azonban a magyar ellátás árszínvonala is eléri az uniós átlagot. Másfelől a nyolcvanas években csatlakozott Spanyolország és Portugália példája azt mutatja, hogy ott a lakosság átlagjövedelme néhány év alatt 30-40 százalékos növekedést ért el a csatlakozást követően, így a személyi sérüléses balesetek esetében a biztosító által fizetendő táppénz-kiegészítés, illetve járadékszolgáltatás is mainál lényegesen nagyobb lesz.

A kártérítések összegén belül egyre nagyobb aránnyal szerepelnek majd a személyi, és egyre kisebb arányban a dologi károk. A nyolcvanas években a kárösszeg 90 százalékát dologi károkra fizették ki a biztosítók, és a kifizetések csupán 10 százalékát tették ki a személyi károk. Mára a személyi sérülésekre kifizetett összeg a teljes összeg 20-25 százalékát teszi ki, és várhatóan a csatlakozást követően néhány év alatt eléri a Nyugat-Európában jellemző 40 százalékot.

A csatlakozást követően előbb-utóbb megjelennek majd új kártérítési elemek is. Például a „fájdalomdíj” címén kifizetett kártérítés – ez Svájcban, Olaszországban igen gyakori – és szintén a magasabb kártérítésis összeg és az azt követő magasabb díjszint irányába hat. Olyan, orvosilag nem kimutatható, ám a baleset műszaki elemzése után jogilag is bebizonyítható, a mozgást átmenetileg részlegesen akadályozó egészségügyi problémák esetén is fizetnie kell a biztosítóknak, amelyekre ma még nincs példa – írja a korridor.hu.