Az orvosok a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza
Rendkívüli küldöttközgyűlésén a Magyar Orvosi Kamara viszszahívta Kupcsulik Péter elnököt és az elnökség több tagját. Az orvosok akár a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza, amennyiben az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényben a kormány nem veszi figyelembe ajánlásaikat.
Több mint fele döntött úgy a megjelent küldötteknek, hogy Kupcsulik Péternek távoznia kell a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöki székéből. A kamara új vezetője négy évre Éger István, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének elnöke lett. Visszahívták Komáromi Zoltán alelnököt is, akit Nagy Ferenc miskolci traumatológus főorvos vált a testületben. A küldöttgyűlés Bodnár Ákos és Horányi János helyére Mánya Kristófot és Láng Andort választotta meg titkárnak.
A most távozó elnökség november óta próbálta meg ellátni feladatát, tevékenységük azonban megosztotta az orvostársadalmat. Emlékezetes: a MOK június 14-i ülésén már kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám akkor a határozatképességhez néhány szavazat hiányzott. A bizalmatlanság oka, hogy a vezetőség a MOK korábbi döntésével ellentétesen járt el, amikor a kormányfővel folytatott tárgyaláson nem kezdeményezte a kórháztörvény visszavonását. A törvénnyel szembeni alkotmányos aggályait megfogalmazta Mádl Ferenc köztársasági elnök, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a parlamenten kívüli pártok és több betegjogi szervezet is.
Érvényt szereztünk a demokratikus elveknek, egyszersmind visszaadtuk az orvostársadalom és az egészségügyi dolgozók hitét, hogy nem lesznek a kikényszerített kórház-privatizáció kiszolgáltatottjai – kommentálta a tisztújítást Mánya Kristóf, a viszszahívás egyik kezdeményezője.
Az évszázadok óta a bizalmon alapuló orvos-beteg viszony nem válhat egyszerűen szolgáltató-kliens viszonnyá, mint ahogy azt a jelenlegi kormány szeretné – tette hozzá. Meggyőződésem, hogy a kamara hétvégi döntése orvostörténeti jelentősséggel bír, hiszen bebizonyosodott, hogy sorsdöntő kérdésekben az orvostársadalom kitartóan és bátran tud fellépni úgy, hogy nem zavartatja magát a politikától – hangsúlyozta Mánya Kristóf.
A küldöttközgyűlés felkérte Medgyessy Péter kormányfőt, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatot küldje vissza a szaktárcának, és az új előterjesztés a kamarai tervezet figyelembevételével készüljön el. Nagy többséggel elfogadták azokat a követeléseket, amelyeknek akár munkabeszüntetéssel is érvényt szereznek
Ezek közé tartozik a szakmai döntések szabadsága, az orvosi díjtételek kamarai meghatározása és az egészségügyi dolgozók jogviszonyának szabad megválasztása, esetleges intézményi privatizáció során.
Leszerelik a bírálatok kereszttüzében álló Juhász Ferencet?
Kormány közeli és ellenzéki információk szerint is egyre több jel utal arra, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter elvesztette Medgyessy Péter miniszterelnök bizalmát. Tény, a szaktárca a minisztériumok közül a legnagyobb, 7,5 milliárd forintos elvonásban részesült a költségvetési megszorítások révén, és a haderőreform-tervezetet sem fogadta el egyelőre a kormány.
A bizalom megrendülését fokozza, hogy Juhász Ferencet élesen bírálják a pártján belül is a tervezett laktanyabezárások miatt. Polgármesterek és helyi politikusok felháborodottan sérelmezik Pécsett, Bács-Kiskun megyében, Szabadszálláson és környékén, valamint Nyíregyházán, hogy előzetesen nem kaptak tájékoztatást a városukban lévő laktanyák bezárásának körülményeiről.
Szili Katalin házelnök, Toller László, Pécs polgármestere és Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke levélben jelezték a honvédelmi miniszternek, hogy a pécsi tüzérdandár megszüntetése nemcsak 8-900 ember munkáját, hanem az ország biztonságát is veszélyezteti.
Az érintett politikusok pártállástól függetlenül kifogásolják, hogy a laktanyák felszámolását nem előzte meg a minisztérium részéről megfelelő átképzési programok kidolgozása.
Farkas Lászlótól, a Honvéd Szakszervezet elnökétől megtudtuk: a minisztérium az érdekvédelmi szervezetekkel sem egyeztetett arról, hogy melyik területen milyen mértékű elbocsátásokkal és áthelyezésekkel kell számolni. A haderőreform tervezetét közigazgatási egyeztetés nélkül nyújtotta be a szaktárca, így az érintett minisztériumok nem értékelhették a dokumentum elképzeléseit és annak következményeit.
Egyes vélemények szerint Medgyessy Péternek és Kovács Lászlónak sem tetszik, hogy Juhász Ferenc pártelnöknek kívánja jelöltetni magát. A kormányfő jövőbeli rivális miniszterelnök-jelöltet lát a védelmi miniszterben, a külügyminiszter pedig egyáltalán nem biztos, hogy le kíván mondani a pártelnökségről. Juhász Ferenc ráadásul többször tesz Kovács Lászlóéval ellentétes kijelentéseket. A Vajdaságban például azt mondta a külügyminiszter által gyermeteg felvetésnek nevezett kettős állampolgárságról a helyieknek, hogy a magyar kormány szakértői egyeztetések után mindent megtesz az ügyben, és a kabinet nevében megkövette az érintetteket a felelőtlen üzengetések miatt.
A miniszter menesztése esetén – kormány közeli információk szerint – többen is pályáznának a védelmi tárca vezetésére. Például Iváncsik Imre politikai államtitkár vagy Vári Gyula, a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke –, de ez a lépés erősen megosztaná a párttagságot, hiszen Juhász Ferenc támogatottsága nagy az MSZP-ben.
Az elvonások miatt és a haderőreform-tervezet kapcsán sem érzékelem, hogy a miniszterelnök megvonta a bizalmát tőlem, hiszen akkor már régen menesztett volna – mondta lapunknak Juhász Ferenc. A haderőreform tervezetéről szólva leszögezte: addig nem küldhették az anyagot közigazgatási egyeztetésre, amíg a kormány nem ismerte meg a szaktárca álláspontját, de a tárgyalások folyamatban vannak a változtatásokról.
A szakmai érvek mellett figyelembe kell venni, hogy mi a lokális és az országos érdek, és ennek mentén kell meghozni a végső döntéseket – mondta a miniszter a laktanyabezárásokról. Elismerte, hogy a szakszervezeteknek nem szolgálhattak pontos adatokkal az elbocsátásokról, hiszen egyelőre a szaktárca sem tudja, hányan vállalják a szolgálatot más területeken.
Medgyessyhez hasonlóan jó személyes viszonyban vagyok Kovács Lászlóval is, és a vajdasági kijelentésem nem ellentétes a külügyminiszter álláspontjával, aki szintén azt nyilatkozta, hogy szakértők vizsgálják a délvidéki magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét – jelentette ki Juhász.
A szakszervezetek elégedetlenek a szakminiszterrel
Középtávú foglalkoztatási stratégia mihamarabbi kidolgozását követelik a kormánytól a szakszervezeti konföderációk. Ezt egyrészt uniós kötelezettségek, másrészt az egyre romló gazdasági környezet teszi szükségessé.
A szakszervezetek szerint a foglalkoztatottsági ráta már öt-hét százalékos javításával lehetne adócsökkentést végrehajtani úgy, hogy többletbevétele is maradna az államnak.
A munkaügyi tárca helyett a kormánytól várják a szakszervezeti konföderációk, hogy mihamarabb készítsen középtávú foglalkoztatáspolitikai stratégiát. Az úgynevezett luxemburgi csúcs óta valamennyi uniós tagállamnak ilyen szakmai anyagot kell készítenie – mondta Palkovics Imre.
A munkavállalói oldal soros elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a kéréssel azért fordulnak kifejezetten a kormányhoz, mert a munkaügyi miniszter – aki korábban nem foglalkozott a munka világával – „nincs pályája csúcsán”, a romló gazdasági környezet viszont valódi szakmai megoldásokat sürget.
Noha a kormány szerint javultak a foglalkoztatottsági adatok, a társadalombiztosítási befizetések ezt nem igazolják vissza, azaz legfeljebb a feketegazdaságban jelentkezhettek a nevezett tendenciák – mondta Palkovics. Hozzátette: bár a kormány készített középtávú programot, az főként a távmunkát és a különböző atipikus foglalkoztatási formákat részesíti előnyben, ám ezek a már létező programok semmiféle hatást nem gyakorolnak a munkaerőpiacra. Palkovics emlékeztetett, hogy választási programjában az MSZP 300–400 ezer új munkahely létrehozását ígérte.
Nem fogadjuk el, hogy Magyarországon a versenyképesség fő eleme az olcsó munkaerő legyen – fogalmazott lapunknak Wittich Tamás. Az MSZOSZ elnöke szerint a kormánynak olyan foglalkoztatottsági stratégiát kell készítenie, amely jobb környezettel, magasabb szaktudás és infrastruktúra bemutatásával növeli az ország versenyképességét. Wittich hangsúlyozta, hogy a kabinetnek fel kell ismernie a foglalkoztatáspolitika jelentőségét.
Szerinte ha a jelenlegi 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta 61-62 százalékra emelkedne, úgy lehetne adócsökkentést végrehajtani, hogy még többletbevétele is maradna az államnak. Csak így hajtható végre a megígért szociális fordulat – jelentette ki Wittich Tamás.
Gyurcsány Ferenc is koalíciós feszültségpont?
A visszaperlést két fideszes képviselő vetette fel. A kormány szerint minden törvényes volt, Gál J. Zoltán szóvivő szerint nincs is Gyurcsány-ügy. Ismert: Gyurcsány Ferenc 30 millió forintért jutott hozzá egy idén lejáró lízingszerződéssel a balatonőszödi kormányüdülő egyik 300 négyzetméteres villájához. Voltak olyan évek, amikor az állam visszabérelte tőle a neki eladott ingatlant, annyiért, mint a lízingdíj.
A budapesti V. kerületi képviselői klub helyiségeit 11 millióért vette, ám ezt is visszabérli tőle egy állami cég, idén 1,1 millió forintért. Ráadásul az eladás után az állam felújította az ingatlant, több mint 100 millió forintos értéknövelő beruházást hajtva végre azon. A költségekből a vevő, Gyurcsány cége csak 10 millió forintot állt.
Fricz Tamás politológus: Szakítópróba lehet az MSZP és az SZDSZ viszonyában, ha a szabad demokraták komolyan fel merik emelni szavukat Gyurcsány Ferenc ingatlanügyeivel kapcsolatban – vélekedett a politológus, utalva a sportminiszter és Medgyessy Péter kormányfő szoros kapcsolatára. Rámutatott: világosan látszik, hogy az elmúlt hetekben az SZDSZ megpróbált kitörni az MSZP árnyékából. – Talán ráébredt az SZDSZ, hogy nem követhetik el ugyanazt a hibát, amelyet a Horn-kormány idején, amikor minden rosszért őket tették felelőssé – véli Fricz, aki szerint Eörsi nyilatkozata azt mutatja, hogy az SZDSZ ráébredt, jobb, ha távolságot tart az MSZP körül szerveződött lobbihálózattól. – Ha a Gyurcsány-ügyben és brókerbotránnyal kapcsolatban nem hallatja a szavát a korábban a korrupció elleni harccal kampányoló párt, végképp eltűnik a politikai élet süllyesztőjében – fogalmazott Fricz.
Török Gábor politológus: Eörsi Mátyás szavai inkább egy kiszólásként, semmint egy tudatos politikai stratégia megnyilvánulásaként értékelhetők. Ebből – tette hozzá – nem kell messzemenő következtetést levonni. Mint mondta, egyetért azzal, hogy az elmúlt hetekben a szabad demokraták nyilatkozatai azt tanúsítják, megpróbálnak „kilépni az MSZP árnyékából”. Török azonban úgy véli, kétséges, hogy Gyurcsány Ferenc személyét a nyilvánosság előtt bírálná az SZDSZ. Ezt a meglátását azzal indokolta, hogy a sportminiszter által képviselt politikai stílus áll talán a legközelebb az SZDSZ-hez. Hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy az SZDSZ – hasonlóan az ellenzékhez – nemtetszéssel fogadja a sportminiszter ügyeit. Azt viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy erről a kisebbik kormánypárt a Fidesz mellé állva nyilvánosan, a Magyar Nemzet hasábjain indítana vitát.
Medgyessy bizalma mégsem tört meg Juhászban?
Juhász: A kormány átalakításáról nem a Magyar Nemzet dönt
Juhász Ferenc „elkezdett egy honvédségi reformot, a honvédségi reformot végig
fogja csinálni a miniszter úr, és azt gondolom, hogy ez így van helyén” – mondta Medgyessy Péter hétfőn újságíróknak. Juhász Ferenc pedig kijelentette: szerinte nincs alapja a Magyar Nemzetben megjelent információknak, ezért nem is kíván ebben a kérdésben magyarázkodni„.
Mint ismert: a lap hétfői írása szerint egyre több jel utal arra, hogy a honvédelmi miniszter elvesztette a kormányfő bizalmát. Mint a Magyar Nemzet írja: a bizalom megrendülését fokozza, hogy Juhász Ferencet élesen bírálják pártján belül is a tervezett laktanyabezárások miatt.
Medgyessy Péter azután nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek meghívására látogatást tett a felújított Szent István-bazilikában. A szaktárca vezetőinek a védelmi felülvizsgálatról adott korábbi tájékoztatása szerint 2004-ben megszűnik Pécsett a tüzérdandár, Nagyorosziból Győrbe költözik a légvédelmi rakétaezred, Szentkirályszabadjáról Szolnokra települ a harcihelikopter-ezred megmaradó része. A következő évben felszámolják Szabadszálláson az alföldi kiképzőközpontot, és Nyíregyháza helyőrséget, míg 2006-ban megszűnik a szombathelyi kiképzőközpont is. A honvédség jelenlegi 45 ezres létszáma – amelyből 8 ezer a sorkatona – fokozatosan 30 ezerre csökken az elkövetkező években.
Juhász Ferenc szerint nincs alapja annak a laphírnek, hogy elveszítette a kormányfő bizalmát. Ezt a honvédelmi miniszter mondta el az MTI-nek hétfőn. ”Nincs alapja a Magyar Nemzetben megjelent információknak, ezért nem is kívánok ebben a kérdésben magyarázkodni„ – mondta Juhász Ferenc. ”A haderő-átalakítás folyamata egy sarkalatos része a kormányprogramnak, amelyet végig fogok vinni„ – hangsúlyozta Juhász Ferenc. Hozzátette: ”hála Istennek, a magyar kormány átalakításáról nem a Magyar Nemzet dönt„. Juhász elmondta: a védelmi felülvizsgálat tervezetét a kormány ”nem dobta vissza„, hanem felhatalmazta őt arra, hogy a saját hatáskörben elvégezhető munkát kezdje meg.
A miniszter beszámolt arról, hogy a kormány vélhetően hamarosan tárgyal majd a feleslegessé vált honvédségi ingatlanok hasznosításáról és a leselejtezendő technikai eszközök megsemmisítéséről szóló előterjesztésről.
„Az MNB előrejelzései is a gazdaságpolitika kudarcát igazolják”
A Magyar Nemzeti Bank által előrejelzett idei és jövő évi inflációs növekedés, valamint a magyar gazdaság kedvezőtlen mutatói még inkább bizonyítják a kormány gazdaságpolitikájának kudarcát és az általa meghirdetett célok tarthatatlanságát – áll a Fidesz gazdasági kabinetjének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett prognózisában 2004-re egy százalékponttal magasabb, 6,5 százalékos inflációt jelez előre, mint a kormány. Ha a hamarosan kezdődő bértárgyalásoknál a kormány inflációs előrejelzését veszik alapul, akkor a miniszterelnök és a pénzügyminiszter ígéreteivel ellentétben – az nem csupán a reálbérek befagyasztásához, hanem reálbér-csökkenéshez vezet.
Ezért a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja arra kéri a kormányt, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott bértárgyalásoknál a jegybank előrejelzését is vegyék számításba – olvasható a közleményben.
„Horn Gyulának nem mindig kell elfogadni minden szavát”
Medgyessy Péter hétfőn Budapesten kijelentette: Horn Gyulának nem mindig kell elfogadni minden szavát, de figyelni kell rá.
„Horn Gyula egy egyéniség, az egyéniségeket pedig tisztelni kell. Nem mindig kell elfogadni minden szavát, de figyelni kell rá, az biztos” – mondta a miniszterelnök újságíróknak, miután Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek meghívására látogatást tett a felújított Szent István-bazilikában.
Medgyessy Péter arra a kérdésre válaszolt: mi a véleménye Horn Gyula volt kormányfő, szocialista parlamenti képviselő hétvégi nyilatkozatáról.
Horn Gyula szombaton Sarudon, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták nyári tábora alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: a kormánynak nincs alternatívája, de ez nem minden kormánytagra vonatkozik.
Szólt arról is: „döntő fontosságú, hogy a gazdasági kiigazítások ügyében az MSZP maximálisan támogassa a kormányzatot”.
„Azt látom, hogy az MSZP országos vezetése, tisztelet a kivételnek, ezt nemigen ismeri fel” – vélekedett a volt kormányfő.
Az orvosi kamara sztrájkot javasolhat a szakszervezeteknek
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tárgyalásokat kezd az egészségügyi szakszervezetekkel, hogy amennyiben a kormány az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig nem vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatát, kezdeményezzenek sztrájkkészültséget – jelentette be a MOK elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Éger István a kamara szombati küldöttgyűlésén erről hozott határozatot ismertetve rámutatott: sztrájkot Magyarországon csak szakszervezetek hirdethetnek.
Hozzátette: a kormány által beterjesztett jogállási törvény a nővérek és más szakdolgozók számára sem fogalmaz meg kellő jogokat, a MOK így reméli, hogy az érdekérvényesítésben és a további tárgyalások során az ágazat minden szereplője támogatja az orvosokat.
Gyenes Géza, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: az orvosok természetesen sztrájk idején is megadják a betegek számára azokat a szolgáltatásokat, amelyek az életveszély, vagy az egészségkárosodás elkerülését célozzák.
„A halasztható beavatkozások egy esetleges sztrájk idején azonban elmaradhatnak” – tette hozzá.
A MOK elnöke kitért arra: legvégső esetben akkor is ehhez az eszközhöz nyúlnak, ha a kormány visszavonja ugyan a már beterjesztett javaslatát, de azon érdemi változtatásokra nem hajlandó.
Hozzáfűzte: követeléseik között szerepel, hogy szülessen törvényi garancia arról, díjtételeik belátható időn belül elérik az uniós szintet.
Az elnök szerint ugyanis az egészségügy terén van a legnagyobb különbség az uniós és a magyar bérek között.
Megemlítette, azt is kérik még, hogy az orvosok jogállása vagy egy külön törvényben, vagy a MOK-ról szóló jogszabályban, vagy legalább a jogállási törvény egy önálló fejezetében kerüljön megjelenítésre.
Az elnök elmondta, küldöttközgyűlési határozatukban, melyet hétfőn postáztak a miniszterelnökhöz, követelik: a rendkívüli munkavégzéssel töltött időt számítsák be a szolgálati időbe, valamint ne korlátozzák az orvosi tevékenységet szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdasági megfontolások alapján.
Megemlítette: a kamara további érdekérvényesítési lehetőséget is kért a jogszabályban, melyet az úgynevezett Mikola-féle kórháztörvény biztosított számukra, annak visszavonásával azonban elveszítettek.
A tájékoztatón elhangzott még, ha sztrájkra kerül a sor, minden orvos maga döntheti majd el, hogy bekapcsolódik-e abba.
Az SZDSZ nem akar foglalkozni a Gyurcsány-ingatlanokkal
Az SZDSZ nem akar foglalkozni a Gyurcsány-ingatlanokkal
Bőkezű bevándorláspolitikát hirdet a brit Zöld Párt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!