Háborús nyomás és energiafront – Fokozódik a tét a választás előtt

Miközben a magyar kormány a béke és az energiabiztonság megőrzését tekinti elsődlegesnek, a nemzetközi színtéren egyre nyíltabban rajzolódik ki a háborúpárti erők stratégiája. Orbán Viktor arról beszélt, hogy Brüsszel és Kijev megállapodott a Tisza Párt vezetőjével: politikai támogatást adnak a választásokon, cserébe Magyarország bevonásáért a háborús erőfeszítésekbe és az olcsó orosz energia feladásáért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

A hét egyik legfontosabb eseménye a kijevi egyeztetés volt, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij közösen tettek hitet a háború folytatása mellett.

Brüsszel és Ukrajna a háború folytatása mellett döntöttek Fotó: AFP

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a döntés világos: nincs tűzszünet, nincs béketárgyalás, hanem további fegyverszállítások és eszkaláció.

Igen, ez a háborús terv része, hogy minden európai országot bele kell vinni ebbe a háborúba

 – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelyek ki akarnak maradni a konfliktusból, ám Brüsszel ehhez „olyan kormányt akar, amely igent mond”.

Müncheni paktum a választás előtt

Orbán Viktor szerint a fordulópontot a müncheni biztonságpolitikai konferencia jelentette. A kormányfő úgy véli: ott köttetett meg az a háttéralku, amelynek értelmében Brüsszel és Kijev politikai támogatást nyújt Magyar Péter számára.

A Tisza Párt elnöke Münchenben találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral is. A kormány értelmezése szerint ezek a találkozók nem pusztán diplomáciai gesztusok voltak.

Szeretnének egy olyan kormányt, egy Tisza-kormányt, amely igent mond. Erre nézve meg is kötötték a megállapodást ebben a bizonyos müncheni titkos paktumban

 – mondta Orbán Viktor.

Olajembargó és katonai nyomás

A nap folyamán több nyilatkozat is elhangzott az energiaellátás ügyében. Szijjártó Péter arról beszélt: először hangzott el nyílt elvárásként Brüsszelben, hogy magyar katonákat is küldjenek Ukrajnába.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság nem technikai, hanem politikai kérdés. Úgy fogalmazott: akik ma blokkolják a szállítást, „ugyanazok, mint akik felrobbantották az Északi Áramlat vezetéket”.

Pozsony is az Európai Bizottsághoz fordult, miután Kijev nem engedte meg szlovák szakértőknek a vezeték vizsgálatát.

Újabb korrupciós botrány Ukrajnában

Közben Ukrajnában újabb korrupciós ügy robbant ki: magas rangú katonai és titkosszolgálati vezetőket vettek őrizetbe, mert a légierő védelmi beruházásaira szánt forrásokkal kapcsolatos visszaélések gyanúja merült fel. A nyomozás szerint több százmillió forintnyi kenőpénz cserélt volna gazdát.

A kormány álláspontja szerint mindez jól mutatja, hogy Brüsszel felelőtlenül támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, miközben a korrupció továbbra is rendszerszintű problémát jelent.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)