Bűvészmutatványok az iskoláért

Másfajta izgalmat élnek át ezekben a napokban a diákok, a pedagógusok, az iskolaigazgatók és a polgármesterek. A tanulók a nyári vakációt siratják, a felnőttek pedig azokat az esztendőket, amikor kiegyensúlyozottan, megfelelő anyagi háttérrel működtek az oktatási intézmények. Bárándon azt tudakoltuk, milyen feladatokkal kell megbirkóznia tanévkezdéskor a 2850 lelket számláló bihari falunak.

Ulveczki Lajosné intézményvezető harmickét éve dolgozik a nbárándi általános iskolában, ahol jelenleg húsz pedagógus noktatja és neveli a 236 alsó és felső tagozatos nebulót. A tannintézményben a diákok negyven-ötven százaléka hátrányos helyzetű, ezért a szülők többsége beiskolázási segélyt igényel a hivataltól.
– A támogatások iránti kérelmet az önkormányzathoz nyújtották be a családok még a nyár elején, a szociális bizottság tagjai pedig alapos mérlegelés után döntöttek – magyarázza az igazgatónő. – Tudom, hogy mindig nehezen boldogulnak a képviselők, mivel szegény az önkormányzat. Szerencsére eddig minden évben kaptak valamilyen támogatást a nehéz körülmények között élő gyermekek.
– A rászoruló tanulóknak járó központi támogatáson kívül számíthatnak-e más segítségre is a helyi iskolások?
– Az idén az alsósok 2000, a felsősök 3000, a középiskolások pedig 4500 forint beiskolázási hozzájárulást kaptak. A polgármester úr javaslatára most is nagy figyelmet fordítottak a tankönyv-támogatási segélyek odaítélésére. Ez jó szolgálatot tesz azoknál a családoknál, ahol több iskolás gyermeket nevelnek, de egyik csemete sem jogosult a törvény adta ingyenes tankönyvcsomagra.
Az igazgatónő beszámolt arról is, hogy a közoktatási törvény módosítását augusztus első felében kapta kézhez, aminek értelmezése meglehetősen sok időt vett igénybe.
– A júniusban elkészített tantárgyfelosztást nem borították fel az új paragrafusok, mivel lehetőségünk volt arra, hogy a helyi tantervben alakítsuk át a kötelező óraszámokat. Az ötödik osztályosok óraszámát heti fél órával kellett csökkenteni, amit az iskola vezetése a pedagógusokkal egyeztetett. Eddig még egyetlen kollégától sem kellett megválnunk.
– Mi történik, ha majd a későbbiekben életbe lép az az elképzelés, hogy a tanítók hatodik osztályig oktathatnak?
– Az kétségkívül új helyzet lesz. A pedagógusok „mentése” most úgy lehetséges, hogy a meglévő végzettségük mellé új képesítést szereznek, életkortól függetlenül. Úgy is meg tudjuk tartani a kollégákat, hogy egyesek félállásban tanítanak, félállásban pedig a gyermekvédelmi vagy a könyvtárosi feladatokat látják el. A kötelező óraszámokat viszont csak úgy teljesíthetjük, ha a délutáni szakköri foglalkozásokat vagy a korrepetálásokat beépítjük az órarendbe.
Ulveczki Lajosné kitért arra is, hogy a jelenlegi közoktatási törvény módosításában nem talált előírásokat a házi feladatok törlésére. Gondot okoz viszont a mindennapos testnevelés plusz harmincperces beiktatása, ami egyes tanórák megrövidítésével jár majd. A buktatásokkal kapcsolatosan azonban szigorításokkal kell szembenézniük a nevelőknek. Ha ugyanis a pedagógus felzárkóztatásra vagy buktatásra javasolja a nebulót, ezentúl mindenképpen egyeztetnie kell a szülővel.
– A törvénynek ez az előírása szerintünk sérti a pedagógus szakmai szabadságát, és megkérdőjelezi a hozzáértésünket – folytatja az igazgatónő. – Eddig paragrafusok nélkül is tudta minden nevelő, hogy a diák érdekében folyamatosan tájékoztatnia kell a szülőt a tanulmányi munka alakulásáról. Úgy tűnik, mintha a jövőben a család mondhatná ki a végső szót a buktatásról.
Futó Lajosné rokkantnyugdíjas férjével három iskolás gyermeket nevel. A legkisebb negyedik osztályos lesz a bárándi általános iskolában, a középső a püspökladányi gimnázium harmadikos diákja, a legnagyobb lány pedig harmadéves a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán.
– A gyermekeim szorgalmasak, jó tanulók, így soha nem érintett ez a kérdés – mondja el véleményét a buktatás törvényi szabályozásáról az édesanya. – A bárándi tanárok mindig is adtak a szülők véleményére.
Ha rendszeres kapcsolatot tartanak a családok a pedagógusokkal, és eljárnak a szülői értekezletekre, akkor senkit nem érhet meglepetés félévkor vagy a tanév végén. Arról nem is szólva, hogy a gyermek iskolai képességeit a tanár jobban ismeri, mint a szülő. A cél közös, ezért törvényi előírás nélkül is szót kell érteni a pedagógusoknak és a szülőknek – magyarázza a háromgyermekes anya, majd hozzáteszi: jelenleg az a legfontosabb a család számára, hogy beszerezzék a szükséges tanszereket és tankönyveket az tanévkezdésre. Az iskolaszerek mellett azonban a gyermekek őszi ruhatárát is ki kell egészíteni, mivel a tavalyi holmikat kinőtték. A tetemes kiadások még akkor is óriási terheket rónak a Futó családra, ha mindenből csak a legszükségesebbeket vásárolják.
***
Kiss Sándor, Báránd polgármestere érdeklődésünkre elnmondta: az idei költségvetésükben a közoktatásra kapott normatív támogatás, valamint a közalkalmazotti bérek és járulékok között kilencmillió forint eltérés mutatkozik a településükön. Az önkormányzatnak emellett biztosítania kell az iskola dologi kiadásainak költségét, ami magában foglalja a rezsit vagy az éppen időszerű fejlesztést.
– Az önkormányzat működése az ellehetetlenülés szintjén áll, ezért takarékossági intézkedést kellett bevezetnünk. Bárándon tizenhárommillió forint jutott volna fejlesztésre, csakhogy a közalkalmazotti bérek emeléséből adódó kiadások, valamint a növekvő infláció mintegy tizenhatmilliós terhet ró az önkormányzatunkra. Mivel az alapellátást muszáj biztosítanunk, ezért a hiányzó összeget a fejlesztésre szánt tizenhárommillióból vontunk el, és még így is hárommillió forint a hiányunk. Ezt úgy tudtuk korrigálni, hogy a képviselők és az alpolgármester lemondtak a nekik járó tiszeteletdíjról – magyarázta Kiss Sándor polgármester, majd szomorúan hozzátette: az idén nagy szükség lett volna a fejlesztésre, mivel a 42-es főút mellett lévő óvoda épülete alaposan megrongálódott.
– A csoportszobák falain olyan hatalmas repedések keletkeztek, hogy át lehet látni egyik helyiségből a másikba. Nem tudom, honnan teremtjük elő a renováláshoz szükséges pénzt – tűnődött a polgármester. – Pályáznánk, de előtte terveztetni kell. Erre sincs egyetlen fillérünk sem. Azt fontolgatjuk, hogy a pénzszűke miatt eladjuk az iskolabuszunkat. Ugyancsak teherként nehezedik ránk, hogy bár törvény írja elő, Bárándon mégsem működik gyermekjóléti szakszolgálat. Nincs rá fedezet.