Dolgozni az unióban is lehet

Félelemre valószínűleg nincs okunk: a jövő májusi EU-csatlakozás nem veszélyezteti a hazai munkaerőpiacot. Az uniós országok polgárai turistaként most is szívesen jönnek hozzánk, ám munkavállalás szempontjából Magyarország már kevésbé vonzó számukra.

Noha az uniós csatlakozás időpontjától szinte megkötések nélkül dolgozhatnak majd nálunk, a tizenötök munkavállalóit számos körülmény tartja távol a magyar munkaerőpiactól – legfőképpen az uniós átlagnál messze alacsonyabb bérek.
Jelenleg mintegy negyvenezer külföldi dolgozik hazánkban érvényes munkavállalási engedéllyel, bár a munkavégzés céljából itt lévők valós számát a feketemunkások miatt szinte lehetetlenség volna teljes pontossággal megbecsülni. A legálisan Magyarországon dolgozóknak csupán tíz százaléka érkezett uniós tagállamból, a többiek más, illetve a szomszédos országok polgárai.
A tizenötök közül a német és osztrák szakemberek, míg a nem uniós tagállamokból javarészt szakképzettséggel nem rendelkező, betanított segédmunkások érkeznek hozzánk, legtöbben Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából. A statisztikák szerint a külhoniak zöme a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az idegenforgalomban, illetve a vendéglátásban keresi kenyerét.
A magyar álláskeresők lehetőségei is jelentősen javulnak majd jövő májustól, mivel az unió számos országában bennünket is megillet majd a szabad munkavállalás joga. A régi tagállamok közül Ausztria és Németország átmeneti mentességet kért, vagyis a csatlakozás után kettőtől hét évig nem nyitja meg korlátlanul munkaerőpiacát az új belépők előtt.
Májustól hazánk is bekapcsolódott abba a több ország adatait tartalmazó közösségi adatbázisba, amely a munkavállalók tájékoztatását, elhelyezkedését hivatott segíteni az uniós tagállamok területén. Az adatbank tartalmazza az Európai Közösség régi és új tagországaiban felkínált, még betöltetlen munkahelyeket, az álláskeresők pályázatait és a munkavállalókra vonatkozó általános (például az adózással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos) információkat, amelyek az összes tagállam nyelvén lekérdezhetőek.
Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) adatbázisát a világháló mellett a munkaügyi kirendeltségek erre szakosodott dolgozóinak segítségével a jövő évtől lehet majd igénybe venni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a tanácsadó központokban úgynevezett EU-sarkok kialakítását tervezi, az Országos Foglalkoztatási Hivatal (OFH) Integrációs Irodájában pedig képzett szakemberek állnak majd az érdeklődő álláskeresők rendelkezésére.
Az uniós csatlakozás előtt a Magyarországról szerencsét próbáló dolgozók úgy juthatnak legegyszerűbben nyugati munkához, ha az uniós tagállamok és hazánk között fennálló kétoldalú szerződés előírásai szerint tesznek erre kísérletet. Magyarország hat EU-tagállammal – Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával, Írországgal, Luxemburggal és Németországgal – kötött kétoldalú nemzetközi szerződést.
A külföldi munka iránt érdeklődők legalaposabb tájékoztatást a megyei munkaügyi központokban és az OFH budapesti, Kálvária téri központjában kaphatnak az éppen aktuális lehetőségekről és azok feltételeiről. A jelentkezésnek – egyéb feltételek mellett – legtöbb esetben meghatározott életkori, szakképzettséget és nyelvtudást előíró korlátai vannak.
Apropó: nyelvtudás. A célország nyelvének ismerete nélkül a munkavállalónak – már ha egyáltalán külföldi álláshoz sikerül így jutnia – meglehetősen nehézkes értelmeznie a munkavédelmi leírásokat vagy a főnöki utasításokat. Márpedig a népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság alig egyötöde képes valamilyen idegen nyelven megértetni magát. Az unió tagországaiban ez az arány 53 százalék.
A feltörekvő ifjú generáció körében alig valamivel jobb a helyzet. A tizenötödik életévüket betöltött fiatalok negyede beszéli valamilyen szinten az öt leggyakoribb nyugati nyelv (angol, német, francia, olasz és spanyol) egyikét. Sajnálatos tény az is, hogy a hozzánk hasonlóan „frissen csatlakozott” országok közül éppen a mi idegennyelv-ismeretünk a legszegényesebb.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény már több mint egy éve hatályba lépett, hatása azonban az EU-bővítés után lesz érezhető majd igazán. Köztudott, hogy honosítás nélkül a külföldi bizonyítvány semmire sem jogosít fel, míg a honosítási eljárást követően ugyanolyan jogokkal ruházza majd fel tulajdonosát, mint a magyar bizonyítvány vagy oklevél.
A helyzet természetesen fordítva is igaz: a magyar diplomák külföldi elismertetésének elsődleges célja továbbtanulás vagy munkavégzés lehet.
Az előbbi nem tartozik az EU jogkörébe, ezért ha valaki továbbtanulási szándékkal szeretné elismertetni külföldön a magyarországon megszerzett bizonyítványát, közvetlenül ahhoz az intézményhez kell fordulnia, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A tanintézmény saját hatáskörben fog dönteni az oklevél elismeréséről.
A munkavállalás céljából történő elismertetés viszont automatikus lesz (vagyis az okiratot egyenértékűnek fogják tekinteni a magyarországi oktatási intézményben szerzett diplomával), illetve érvénybe lépnek a könnyített elismerésre vonatkozó rendelkezések, kérhetik például szakmai gyakorlat igazolását vagy különbözeti vizsga letételét.
***
AUSZTRIÁBAN a gyakornokcsere-egyezmény alapján az idén 1600 magyar állampolgár vállalhat munkát. A munkavállalási engedély általában egy évre szól, amely a munkaadó igénye és a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata után fél évvel meghosszabbítható. A határ menti ingázók cseréje alapján 1700, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei lakcímmel rendelkező dolgozhat.
FRANCIAORSZÁGGAL másfél éve indult el a gyakornokcsere-egyezmény. A keretszám háromszáz fő, jelenleg körülbelül ötven pályázat van a francia félnél.
HOLLANDIÁVAL is létezik szerződés, de ebben a foglalkoztatási hivatal nem vesz részt, így nincs adatuk. Annyit nem árt tudni: sok az adminisztratív megkötés.
ÍRORSZÁGGAL 1993-ban született egyezmény tizenkét fős kerettel, ám ez alapján még nem ment ki magyar munkavállaló, jelentkező sem nagyon volt.
LUXEMBURGGAL húsz főről szól a szerződés, eddig csupán négy-öt magyar élt a lehetőséggel; nem könnyű munkaadót és állást találni.
NÉMETORSZÁGGAL 1990 óta él a vendég-munkavállalói egyezmény, kétezer főről, melyet azonban korábban egyik esztendőben sem tudtak kitölteni a magyarok. A munkavállalási engedély egy évre szól, mely fél évvel meghosszabbítható. A kiutazók nagy része vendéglátós (pincér, szakács), de gyakran keresnek hentest és ápolónőt is. Jelenleg kőműveseket, festőket, mázolókat, épületasztalosokat, borászokat és agrármérnököket várnak. Tavaly több mint ötezren mentek ki szezonális munkavégzésre.