Hiány orvosokból és medikusokból

Az egyetemet elvégzett orvosok ötöde nem az egészségügyben helyezkedik el, noha a törvény szerint teljesíthető ügyeletet nézve már ma 3000 doktor hiányzik a rendszerből - írja a ma.hu.

A szakorvosok 34 százaléka 55 évnél idősebb, és már a szülészet is hiányszakma. Az EU-csatlakozással a gond tovább nőhet.

Ma már nem keresett az orvosi szakma, az egyetemek alig tudták betölteni az idei felvételi keretszámokat. A jelenlegi tanévre meghirdetett 1210 rezidensi (központi szakorvosi gyakornok) helyre is csupán 653-an jelentkeztek, s a korábban divatos szülész-nőgyógyász szakmában sincs megfelelő utánpótlás. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elemzése szerint ebben a helyzetben nem lehet hiányszakmákról beszélni, maga az orvosi pálya tekinthető annak.

Ráadásul az utánpótlás elmaradása mellett nehézséget jelent az elöregedő orvoskar is. A szakorvosok 34 százaléka 55 évnél idősebb, arányuk a gyermekgyógyászatban eléri a 41 százalékot. Az orvosegyetemet elvégzettek ötöde nem az egészségügyben helyezkedik el. Ha nem történik sürgős állami intézkedés, beláthatatlan kárt szenved a betegellátás.

A jelenleg 15-16 ezer, ügyeletet teljesítő orvos mellett legalább 3000 munkába állására lenne szükség ahhoz, hogy betarthassák a törvényes munkaidőt és a túlmunkát. Erre nincs mód, így az orvosok törvénytelenül látják el a többletfeladatokat. Ennek ellenére a túlmunkaperek száma csökkent, az orvosok belefáradtak a bírósági hercehurcába, holott legalább 14 milliárd forintot vettek ki a zsebükből.

A tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelés nagy ívű, de nem tekinthető sorsdöntőnek. Amíg a különféle szakmákban 30 éves korukra anyagi egzisztenciát teremthetnek a pályakezdők, egy orvosegyetemi tanársegéd átlagos fizetése bruttó 144 ezer forint, a klinikai adjunktusé 180 ezer. A hálapénz csak szűk kör privilégiuma, és a MOK szerint egyébként sem fogadható el a bérezés effajta kompenzációja.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) közelmúltban összesített, 114 gyógyintézményre kiterjedő vizsgálata is azt igazolja, a tavalyi béremelés hatására a kisegítő és a gazdasági-műszaki területet kivéve megtorpant az elvándorlás, de nem lett vonzóbb a szakma. Pedig a képzés drága (egy medikusé 20 millió forint) és időigényes.

A MOK elkészítette az életpályamodellre vonatkozó javaslatát. E szerint egy kezdő szakorvos (az egyetem után legkevesebb hat év kell ehhez) alapbére a munkaadói bérköltségekkel együtt havi 600 ezer forint lenne, a 40 éve dolgozóé 1,809 millió. Bevezetését jövőre terveznék, megvalósulásával a magyar doktorok elérnék az uniós orvosok átlagkeresetének a felét, a felzárkóztatást pedig fokozatosan valósítanák meg.

A Magyar Kórházszövetség szerint tartani kell a tömeges elvándorlástól, hiszen az EU-tagállamok többségében az orvosi bérek 5-10-szer magasabbak a magyarokénál. Már ma is sok a német, norvég, svéd munkavállalás. A kivándorlók helyére jönnek magyarul beszélő ukrán és román doktorok, ám az orvosok köztestülete szerint a külföldiek munkavállalását megfelelő minőségi kontroll mellett szabad csak megengedni.