Megtudtuk azt is: az exbróker két éve balesetet okozott, emiatt a károsult az Autó-Danubia Kft.-től ingyen kapott kölcsön egy új autót. A neve elhallgatását kérő személy 2001 tavaszán egy budai kereszteződésben karambolozott Kulcsár Attila Audi típusú személygépkocsijával.
A baleset után a bróker kérésére nem értesítették a rendőrséget, a biztosítónak sem szóltak. Kulcsár írásba foglalta, hogy „a balesetért a felelöségem elismerem”, illetve közölte, hogy a kárt készpénzben kívánja kifizetni – ezt egyébként a későbbiekben megtette. A karambol vétlen szereplője munkáját kocsijával végezte, és erre felhívta a pénzügyi tanácsadó figyelmét is, aki – miután átadta névjegykártyáját – az Autó-Danubia Kft.-hez irányította őt.
A névjegykártya szerint Kulcsár abban az időben a K&H Befektetési Rt. vezető portfóliókezelője volt. A cég felügyelőbizottságában 2001. augusztus 1-jéig Draskovics Tibor, Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke is helyet foglalt, tehát beosztásánál fogva ismeretekkel kellett bírnia Kulcsár tevékenységéről.
Draskovics felelőssége a K&H Banknál kirobbant botrányban korábban is felvetődött, hiszen vezérigazgató-helyettese volt a pénzintézetnek, amikor a visszaélések már folytak. A politikus egyébként 1999-ben igazgatósági tagja volt a K&H Equities Rt. egyik jogelődjének, az ABN Amro Equitiesnek.
A károsult elmondása szerint, amikor elment az Autó-Danubiához, a Kulcsár név hallatán – a papírmunkát mellőzve – azonnal kölcsönöztek neki egy új Opel Astrát, tele tankkal. Ismeretes: az Auto-Danubia Kft. is Kulcsár kiemelt ügyfelei közé tartozott. Jelenleg Zamecsnik Péter ügyvéd látja el a cég jogi képviseletét, s négy másik ügyféllel együtt kétmilliárd forintos követelést fogalmaztak meg a K&H Bank felé. A védő kilátásba helyezte, hogy feljelentést tesznek sikkasztás miatt a rendőrségen. Zamecsnik korábban kijelentette: ügyfelei nem tudtak a brókercégnél folyó csalássorozatról.
A K&H Bank Rt. belső vizsgálatának részeredményei alapján a pénzintézet a közeljövőben két alkalmazottja ellen büntetőfeljelentést tesz – értesült lapunk. Míg a bank tulajdonosainak korábbi nyilatkozatai arra utaltak, hogy a rendőrség által vizsgált visszaélések csak az Equitiesnél fordultak elő, a közelmúltban a hitelintézet irányítói több vezető munkatárssal bontottak szerződést, küldtek el szabadságra vagy függesztették fel munkavégzésüket.
A bank egyik irányítója lapunknak elmondta: a pénzintézet legalább két volt alkalmazottja ellen készül büntetőfeljelentést tenni, mert a jelenleg is zajló belső vizsgálat minden kétséget kizáróan megállapította érintettségüket a feltárt csalássorozatban.
Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese úgy tájékoztatott, hogy a rendőrségre tegnap délutánig nem érkezett újabb feljelentés az összevont nyomozással vizsgált Pannonplast- és Equities-ügyben, így a vizsgálat egyetlen gyanúsítottja továbbra is Kulcsár Attila.
Információink szerint a Pannonplast-részvények adásvétele miatt elrendelt nyomozásban a rendőrség illetékesei napi kapcsolatban állnak az angol és amerikai társszervek munkatársaival, és több adat áll a rendelkezésükre az ügyben felmerült off-shore cégek tulajdonosairól. Rendőrségi forrásból lapunk úgy értesült, hogy a nyomozó hatóság újabb gyanúsítottakat – köztük a bank volt munkatársait és az ügyletekben jelentős nyereséghez jutó cégek magyar és külföldi tulajdonosait – kíván megnevezi. Úgy tudjuk, erre csak Kulcsár első kihallgatása után, de annak eredményétől függetlenül kerül sor. Németh Lajos ezen értesülésünket a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánta kommentálni.
Szakértők vizsgálják azt a kék színű tintával írt levelet, amelyben életveszélyesen megfenyegették Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét és családját. Egyelőre nem tudni, hogy találnak-e használható ujjlenyomatot vagy DNS-mintát a boríték belsejében – közölte Bodnár Zsolt ezredes. A fenyegető levelet, amelyet a PSZÁF tevékenységét bemutató nyomtatvány hátoldalára írtak, grafológusok és szakértők véleményezik, és próbálják kideríteni feladójának kilétét – mondta a BRFK nyomozó főosztályának vezetője. Az ezredes közlése szerint ellenőrzik, hogy miként kerülhetett a bélyeg nélküli levél a postaforgalmi rendszerbe, és hogyan juthatott a hivatalba érkezett levelek közé. Elmondta: a Szász Károly családja számára elrendelt védelmet „a szükséges és megfelelő módon biztosítja a rendőrség”.
Jelenleg is vizsgálja a Pénzügyminisztérium a PSZÁF tevékenységét a brókerbotránnyal kapcsolatban: a bizonyítványügy kivételével továbbra is felelősnek tartják a felügyeletet. Korábban több kormánytag, így a miniszterelnök és a pénzügyminiszter is utalt arra, hogy Szász Károly és a felügyelet nem tett meg mindent a brókerbotrány feltárása érdekében, ezért, ha mindez bebizonyosodik, jogi lépések is elképzelhetők. Amennyiben a vizsgálat megerősíti, hogy Szász Károly mulasztott, a minisztérium kezdeményezheti – megfelelő indoklással – az Országgyűlésnél az elnök leváltását.
Az elmúlt napokban magas szintű megbeszéléseket folytatott a PSZÁF és az integrált belga pénzügyi felügyelet, amelyeken egyebek mellett a Pannonplast-ügy részleteit is megvitatták. A K&H Bank anyaintézményének, a KBC Banknak a felügyeleti hatósága tájékozódott a PSZÁF-nál és a K&H Banknál zajló vizsgálatok állásáról. A két pénzügyi felügyelet a továbbiakban is együtt kíván működni az ügy teljes feltárása érdekében.
Lapértesülés szerint Kulcsár Attila legalább tucatszor – legtöbbször Rejtő E. Tibor vezérigazgató társaságában – járt a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), hogy a K&H nevében különböző pénzügyi szolgáltatásokat ajánljanak fel a kormányzatnak. Lapunk megírta: a kormányváltás után Kulcsár Attila részére fényképes MeH-belépőt állított ki Kodela László volt humánpolitikai helyettes államtitkár, amivel a Parlamentbe és a képviselői irodaházba is bemehet. Rejtő E. Tibor közvetlenül a botrány kirobbanása után beadta lemondását, amit a K&H Bank el is fogadott.
Lapunk úgy tudja: Kulcsár ügyvezető igazgatói munkaköri leírásának volt egy melléklete, amelyben külön szabályozták, hogy politikusokkal és a bank számára fontos VIP-ügyfelekkel csak ő tarthatja a kapcsolatot. A kapcsolattartásról Rejtő E. Tibort tájékoztatnia kellett.
Herényi Károly (MDF): Feltétlenül vizsgálnia kell László Csaba pénzügyminiszter felelősségét az ősszel létrehozandó Pannonplast parlamenti vizsgálóbizottságnak – mondta az MDF frakcióvezetője, kifejtve: László Csaba kétszeresen érintett az ügyben, korábban a K&H vezérigazgató-helyettese volt, a pénzügyi tárca vezetőjeként pedig tudnia kellett a banknál uralkodó állapotokról – érvelt. Herényi szerint azt a vizsgálat után lehet majd megmondani, hogy volt-e összefüggés a tavaly decemberben elfogadott kormányrendelet és a Pannonplast-részvényekkel végrehajtott pénzügyi tranzakciók között, de az ügy szerinte „több mint gyanús”.
Eörsi Mátyás (SZDSZ): Belátom, hogy a Magyar Nemzet mindent elkövet annak érdekében, hogy a brókerbotrány kapcsán a jelenlegi kormány felelősségét állapítsa meg – mondta el lapunknak Eörsi Mátyás. – Azonban úgy látom, hogy most melléfogott – vélte. Kiemelte, hogy a Pannonplast-ügy eleje a kormányváltást megelőző időszakra nyúlik vissza, de „neki mégsem jut eszébe Orbán Viktor vagy Járai Zsigmond jegybankelnök felelőssége után kutakodni”. Elmondta: amennyire ő érti a brókerügyet, az volt a visszaélés, hogy állami pénzt használtak fel magánprofit garantálására. A kormány jogszabály-módosítása neki – bár nem szakember – ésszerűnek tűnik, és emiatt a pénzügyminiszter felelősségét megállapítani olyan lenne, mintha minden bliccelőért a BKV vezérigazgatója lenne a felelős – tette hozzá. Eörsi ugyanakkor arra a kérdésünkre, támogatnák-e, hogy a vizsgálóbizottság kitérjen a pénzügyminiszter felelősségére, azt válaszolta: a kormányváltás után az egyik legfontosabb változás, amelyre személyesen is büszke, hogy a vizsgálóbizottságok felállhattak és vizsgálhatják a jelenlegi kormány felelősségét is, bármilyen ügyben.
