Szeptember 18.: Magyar politikai élet

Fidesz: növekvő terhek és romló kilátások az adók miatt – Kondor: Zeley megtévesztette a Magyar Rádiót is – OÉT: a kormány nem figyelt a szociális partnerekre – Kettős állampolgárság, közoktatási törvény: hitelesített ívek – A Postás Szakszervezet ellenzi a Magyar Posta Rt. privatizációját

MNO-összeállítás
2003. 09. 18. 19:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fidesz: növekvő terhek és romló kilátások az adók miatt

Növekvő terhek és romló kilátások – jellemezte a kormány jövő évi adókkal kapcsolatos döntését csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Varga Mihály (Fidesz). A nyugdíjasok és a családok veszítik a legtöbbet, és azok nyernek, akik havi bruttó egymillió forintot keresnek – mondta a volt pénzügyminiszter.

Az ellenzéki képviselő úgy ítéli meg, hogy a kormány áldozatvállalásra kényszeríti a családokat, ugyanakkor nem rendelkezik gazdasági stratégiával. A kormány döntése következtében igazságtalanabbá válik a közterhek megosztása – mondta Varga Mihály.

Hozzátette: a Medgyessy-kabinet „becsapja” az embereket, mert miközben könnyítésről beszél, növeli a munkavállalói járulékot, az áfát és a közüzemi-díjakat, emelkednek az autótulajdonosok terhei, az illetékeket és nő az infláció is. „Minden jövedelmi kategóriában nőnek az adóterhek” – szögezte le képviselő. Egy áltagos fizikai dolgozó jövőre 15 ezer forintot, egy szellemi foglalkozású 28 ezer forintot, egy nyugdíjas pedig egy egész havi nyugdíját veszíti el – mondta a Fidesz gazdasági kabinetjének számításaira hivatkozva.

A politikus szerint a lakáshitellel rendelkező polgárok lesznek a megszorító intézkedések legfőbb kárvallottjai. Varga Mihály pozitív intézkedésnek nevezte, hogy a kormány a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kívánja a társasági adó mértékét, emelni szándékozik a kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezményeket. Ugyanakkor számos kormányzati intézkedés, az innovációs járulék bevezetése, a cégautó adójának emelése, a munkavállalói járulék és a súlyadó növekedése, illetve a rehabilitációs hozzájárulás emelése rontja a versenyképességet – tette hozzá.

A politikus „lanyhának” minősítette a beruházások ösztönzésére szánt kormányzati elképzeléseket. Mint mondta, a Smart Hungary programra a kormány 5 milliárd forintot szán, miközben az iraki békefenntartásban való magyar részvétel 6 milliárd forintba kerül.
Varga Mihály kritizálta, hogy a közszférából mintegy 80 ezer dolgozót kívánnak elbocsátani. A kormány a nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésével 90 milliárd forintot kíván megspórolni, miközben 30 milliárd forintot költ a Gripen vadászrepülők légi utántölthetőségének megoldására – mondta a volt pénzügyminiszter.

Kondor: Zeley megtévesztette a Magyar Rádiót is

A Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin felháborítónak tartja, hogy az intézmény korábbi dolgozója, Zeley László ál-Teller nyilatkozatával úgy próbálta bemocskolni a rádió hírnevét, hogy még a tudóshoz szóló faxüzeneteit is onnan küldte el. Zeley László 2000-ig dolgozott a Magyar Rádiónál, jelenleg rokkantnyugdíjas. Kondor Katalin szerint, ha a rádióban történt volna a Népszabadságéhoz hasonló hamisítás, a felelõsök azonnal az utcán találták volna magukat – számol be a hirtv.hu.

A nyomok a Bródy Sándor utcába vezetnek. A beléptetőrendszer képernyőn látható adatai szerint Zeley László július eleje óta jár be újra a rádióba, volt munkahelyére. A jelek szerint ekkor kezdte a világhírű Teller Ede professzort faxaival és telefonjaival zaklatni, hogy az tegyen politikai nyilatkozatot az itthoni helyzetről. A költséges hívásokat valószínűleg innen a rádióból intézte.

Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke elondta: „Engedélyt adott rá Perjés Klára a Kossuth Rádió főszerkesztője, de úgy kérte meg őt Zeley László, hogy Ede bácsi a halálán van, de a tudata teljesen tiszta és azért még mindig nagyon érdeklődik Magyarország iránt. Ő pedig nagyon szeretne néhány cikket kiküldeni Magyarországról, az ígéret szerint azokat felolvassák az egészségében megrokkant tudósnak.”

Kondor Katalin úgy véli, hogy a Népszabadság óriási hibát követett el, amikor Zeley cikkét lehozta. Ha a rádióban történne hasonló tévedés, az elnök asszony kijelentése szerint nagyon szigorúan járna el.

Az ál-nyilatkozat szövege egyébként sok, a rádió vezetését érintő megállapítást tartalmaz. A Vasárnapi Újság éles kritikája, a Lovas István publicista és Járai Judit jövőbeli washingtoni tudósító tevékenységét bíráló sorok a bizonyítékok szerint egyértelműen Zeley Lászlótól származnak. Attól az embertől, aki múlt pénteken még a Teller Ede által aláírt névjegykártyával kedveskedett a rádió elnökének – adta hírül a hirtv.hu.

OÉT: a kormány nem figyelt a szociális partnerekre

A szociális partnerek jövő évi adókkal és járulékokkal kapcsolatos egyetlen javaslatát sem vette figyelembe a kormány – hangoztatták az érintettek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A munkavállaló és a munkaadói oldal egyaránt követelte, hogy a kabinet még a parlamenti vita előtt vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet.

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára hiába olvasta fel a
a kormány adókkal és járulékokkal kapcsolatos döntéseit és érvelt amellett, hogy azok a versenyképességet szolgálják, a szakszervezetek és a munkaadók kijelentették: a kormány egyetlen vonatkozó javaslatukat sem vette figyelembe. A munkáltatók bár méltányolták a társasági adó csökkentését, továbbra is elfogadhatatlannak tartják a cégautók adójának megduplázását és az innovációs hozzájárulás bevezetését.

Összességében úgy ítélték meg, hogy a csatlakozó országok közül egyedül Magyarországon a növekvő terhek éppen a versenyképesség csökkenését hozzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy a munkavállalók természetbeni juttatásainak megadóztatása valamennyi érintettnek hátránnyal jár majd. Mivel a munkáltatók nem tudják vállalni ezt a terhet, a munkavállalók elesnek eddigi juttatásaiktól, így végül a költségvetésbe sem folynak be a remélt összegek.

A kormány állításával szemben a szakszervezetek hangsúlyozták: a bérek jövőre nemhogy a reálértéküket nem őrzik meg, hanem átlagosan 2-4 százalékos reálbércsökkenés következik be. A kabinet számításai szerint ugyanis 100 forintra vetítve egy átlagkeresetű munkavállaló 3, egy áltagkereset alatti dolgozó pedig 5 százalékos adócsökkenésben részesül jövőre. Az érdekvédők kifogásolták, hogy javaslatuk ellenére a kormány egy százalékkal emeli az egészségbiztosítási járulékot és megvonja a nyugdíjjárulék adókedvezményét.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke tiltakozott a kormány központi közigazgatásban dolgozók nyolcezer fős elbocsátásáról szóló döntése ellen és sürgette annak a bizottságnak a felállítását, amely szakmai alapon mérlegelhetné, hány emberre van szükség a közszférában. A munkáltatók viszont üdvözölték a döntést és szakami alapokon nyugvó, további leépítéseket sürgettek.

Az OÉT tegnapi ülésén a munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt követelte, hogy a kabinet még a parlamenti vita előtt vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet. Megítélésük szerint ugyanis az a betegek és az ágazatban dolgozók helyett egyedül a befektetők érdekeit szolgálja.

Kettős állampolgárság, közoktatási törvény: hitelesített ívek

Hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási, valamint a közoktatási törvény módosítását célzó népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát csütörtöki ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB).

A határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) népszavazási kérdése: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

A közoktatási törvény módosításával összefüggésben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos népi kezdeményezésének szövege: „Az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg a közoktatási törvény módosítását abból a célból, hogy ne lehessen a minden munkavállaló számára – így a pedagógus számára is – a Munka törvénykönyvében, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott rendkívüli munkavégzésen kívül a pedagógus számára többlettanítást/többletmunkavégzést a munkáltató által egyoldalúan elrendelni.”

Az OVB határozatait a Magyar Közlönyben történt közzétételt követő 15 napon belül támadhatja meg bármely magyar állampolgár, illetve szervezet az Alkotmánybíróság előtt – mondta az ülésen Ficzere Lajos, a bizottság elnöke.

Kifejtette: a testület a népszavazási és népi kezdeményezések törvényi előfeltételeinek meglétét vizsgálta. Így azt, hogy a feltett kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e, nem esik-e abba a körbe, amelyről az alkotmány szerint népszavazás nem tartható. Ilyenek többek között az adó és költségvetési, illetve a nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó kérdések.

Törvényi feltétel az is, hogy a népszavazásra feltett kérdés világos, egyértelmű legyen, valamint az aláírásgyűjtő ív adattartalma megfeleljen a jogszabályoknak.

Ficzere Lajos kiemelte azt is, az OVB nem vizsgálhatja tartalmi, célszerűségi szempontokból a kezdeményezéseket.

A Postás Szakszervezet ellenzi a Magyar Posta Rt. privatizációját

A Postás Szakszervezet tagjait mélységesen megdöbbentette Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerdai nyilatkozata, amely szerint a közeljövőben a Magyar Posta (MP) Rt. privatizációját tervezi.

„A Postás Szakszervezet tagsága egyrészt felelőtlenségnek
tartja több milliárdos hiánnyal eladni a postát, mivel így értékénél
jóval alacsonyabb áron lelne vevőre, másrészt nemzetgazdasági
szempontból is fontos lenne, ha a posta nemzeti kézben maradna” – szögezi a Mundruczó Kornél elnök által aláírt közlemény.

A szakszervezet szerint „érthetetlen a döntés azért is, mert az
MP Rt.-nek nem az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a
tulajdonosa, hanem az ÁPV Rt., amely nemrégiben hagyta jóvá a posta érvényes tervét és stratégiáját, amely nem tartalmazza a cég privatizációját.”

A közlemény leszögezi, hogy „a miniszter nyilatkozata felesleges
feszültségeket gerjeszt a postások körében, akik sokszor erejükön
felül alacsony bérért dolgoznak, amelyet a miniszterelnök is
beismert, és ígéretet tett az elmaradás felszámolására. Nem
szerencsés elbizonytalanítani őket, amikor a posta terhei elsősorban az ő vállukat nyomják.”

A közlemény szerint a postásokat annál is inkább váratlanul érte
a bejelentés, mivel a 2002 nyarán hivatalba lépő Szabó Pál és új
menedzsmentje azzal a szándékkal érkezett a társasághoz, hogy
„ledogozza a korábbi években felhalmozódott több milliárdos hiányt”. Már hosszabb ideje folyamatban van a cég modernizálása, átszervezése annak érdekében, hogy az MP gazdaságilag erős versenytárs lehessen a piacon, amikor belépünk az Európai Unióba – szögezi le a közleményt.

Nem kizárt a Magyar Posta Rt. tőkebevonással való
privatizációja, de az is elképzelhető, hogy a folyamatban
kisrészvényeken keresztül az állampolgárok lesznek a legérintettebbek – mondta hét eleji békéscsabai sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán.

Az esetleges privatizációról, mint „nem eldöntött tényről”
beszélt az informatikai és hírközlési miniszter, ám azt leszögezte:
mindenekelőtt a posta versenyképességét kell megteremteni, majd
utána egy ilyen postával kell fellépni az európai versenytársak
között.

„A szakminisztérium álláspontja szerint, olyan értékesítés, vagy
privatizáció, amely a postai szolgáltatást teljes egészében más,
különösen szakmai befektetők tulajdonába juttatná, nem lenne
hasznos, de erről nincs is szó” – tette hozzá Kovács Kálmán.

A miniszter szerint a magyar posta védett helyzetben lévő
szolgáltatásai az EU-csatlakozást követően megszűnnek, a szolgáltató versenytársak között az egyik lesz a piacon.

A magyar posta versenyképességének megteremtése érdekében Kovács Kálmán szerint modernizálni kell a postát, a fejlesztéshez pedig meg kell teremteni a törvényi feltételeket. Az új posta törvény ősszel kerül az Országgyűlés elé – mondta a miniszter.

„A kormánynak továbbá támogatnia kell a fejlesztésekhez
szükséges beruházásokat, s csak ezt követően lehet megvizsgálni, hogy akarunk-e tőketársat, befektetőt erre a területre hozni” – hangsúlyozta Kovács Kálmán. mtv.hu

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.