A színházak többsége a költségvetésre kacsint, amikor rosszul felfogott gazdasági megtérülés végett kommersz darabokat vagy zanzásított-megzenésített, híres irodalmi műveket, jószerével „elfajzott” adaptációkat tűz műsorára. Nemegyszer meg a rendezők szeszélye folytán kerülnek színre egymással össze nem hangolt módon a színművek. Ritka, mint a fehér holló, az egészséges művészi koncepció nyomán fogant repertoár. Legfönnebb egyik-másik művészszínházban törekednek erre, ott is egyre több kompromisszummal. A kusza műsortervek aztán meg is hozták a maguk „eredményét”: igencsak zsengére sikerült az elmúlt évad, leszámítva a színházi élet néhány, mondhatni, véletlenszerű kegyeletteljes pillanatát.
Nézzük hát, hogyan fest darabválogatás dolgában a 2003/2004-es évad színházi körképe.
A Nemzeti Színház műsortervének láttán nincs okunk ujjongásra. Az igazgató Jordán Tamás pályázatába foglalta, hogy első teljes évadjának repertoárját a magyar drámáknak szenteli. Nem állítjuk, hogy színműirodalmunk vetélkedhet a nagy nemzetek drámairodalmával, de annál mégiscsak gazdagabb, hogy ne válogathattak volna össze reprezentatívabb műsortervet az ország első teátrumában. Ha meggondoljuk, semminemű kompozíciós íve nincs a küszöbön álló szezon repertoárjának. Az sem mentség, hogy Jordán Tamás szerteágazó, színes kiegészítő rendezvényekkel bővíti a teátrum funkcióját, egyebek közt a már jelzett megyejárással. Az évadnyitó bemutató Weöres Sándor Holdbéli csónakosa lesz, ezt követi Szomory Dezső Györgyike, drága gyermek, Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak, Bíró Lajos Sárga liliom, Karinthy Frigyes Holnap reggel, Csíky Gergely Buborékok című darabja, majd a decemberben kihirdetendő drámapályáztat nyertes darabjának bemutatása, ami viszont igencsak dicséretes.
A Vígszínház rangosabb színművekkel várja nézőit: Brecht: Kaukázusi krétakör, Krúdy: A vörös postakocsi, Gogol: Revizor. A házi színpadon vélhetőleg kísérleti előadások várhatók: Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, Ovidius: Átváltozások, Kiss Csaba: A dög. A Pesti Színház vegyes képet mutat: Alfredson-Danielsson: Picasso kalandjai, Grumberg: Varrónők, Kacsóh: János vitéz.
A Magyar Színház első bemutatója Csukás István Utazás a szempillám mögött című mesejátéka lesz, a továbbiakban Huszka Jenő Bob herceg, Gogol Az orr (szatirikus adaptáció), Carlo Goldoni Mirandolina című darabja látható.
A Sinkovits Imre-színpadon Simon Gray: A játék vége, Tom Jones–Harvey Schmidt: A fantasztikusok („mini musical”).
A Katona József Színház Vinnai András–Bodó Viktor Motel című darabjával nyit. A további bemutatók: Spiró György: Koccanás, Csehov: Ivanov, Brecht: Puntila úr és szolgája.
A Kamra a Véred íze című táncjátékkal indít, ezt követi a Bacchanália (szintén táncprodukció), valamint Vaszilij Szigarevtől a Fekete tej és Vörösmartytól a Csongor és Tünde.
A Madách Színház erejét, idejét lefoglalja a folyamatosan játszott Az operaház fantomja, így egyetlen bemutatót hirdetnek: Ken Kesey–Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére. A Madách Kamarában Ionescótól a Különóra és A kopasz énekesnő kerül színre, majd Shakespeare-től a Makrancos Kata, a Madách Stúdióban pedig Németh László Cseresnyése.
Az Új Színház Strindberg Csak bűnök és bűnökjével nyit, ezt Bernard Koltes Roberto Zuccója, Max Frisch Biedermann és a gyújtogatókja követi. A stúdióban S. Shepard Hazug képzelet és M. Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát Jiri Menzel viszi színre.
A Budapesti Kamaraszínház tivoli székhelyén kerül színre Goodrich–Hackett Anna Frank naplója, Ch. Hampton Jung a díványon, J. Anouilh Colombe című műve. Az Ericsson Stúdióban látható: Antonioni–Kiss Csaba: A szakítás, Bergmann: Próba után, Koestler: Sötétség délben, Büchner: Woyzeck. A Shure Stúdió bemutatói: R. Schimmelpfennig: Push Up 1–3, Müller– Galambos: Részeg józanok, Cocteau: A kétfejű sas, S. Belbel: Eső után.
A József Attila Színház ismét népszerű darabokkal vonzza a közönségét. (Mikszáth–Závada Pál: Különös házasság, G. Feydeau: Osztrigás Mici, A. Beaton: A miniszterelnök színre lép, Ken Ludwig: Primadonnák. A nyitó előadás, Kern Andrástól a Spencer, egyben ősbemutató.)
A Radnóti Színházról annyit tudtunk meg, hogy Albee Szilviájával nyit. A Krétakör Színház Nézőművészeti főiskola címen Tasnádi István-ősbemutatót tart, majd a Sirájt viszi színre Schilling Árpád.
A Városi Színház Genet Cselédekjével kezdi az évadot. A Stúdió K Vörös István A puska nem sül el című „békebeli komédiáját” hirdeti.
A vidéki színházak közül a szolnoki lehetne minta valamennyi teátrumunk előtt a maga színességével, kiegyensúlyozottságával. Műsortervükben szerepel Kodály Székely fonója, Euripidész Oreszteiája, Moliere Úrhatnám polgára és Kálmán Imre Csárdáskirálynője a Fővárosi Operettszínházzal, valamint Heltai Jenőtől a Tündérlaki lányok, Prousttól Az eltűnt idő nyomában feldolgozása, Poiret Őrült nők ketrece, a Szobaszínházban pedig Pasolini Holnap érkezem (a Theorema nyomán), M. Duras La musica, Dosztojevszkij Karamazov testvérek című műve látható majd.
A végső eredmény persze az előadásoktól függ.
Metz Katalin

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség