Teátrumok évadnyitás előtt

Évek óta írjuk, mondjuk: a középszer uralja a színházakat. Alig látni élményszámba menő előadást, ami belevésődnék az emlékezetünkbe. Hol a produkció minősége, színvonala marad a mérce alatt, hol a darabválasztás kifogásolható. Tartalmi-esztétikai szempontból színészeket okosan foglalkoztató, netán a közönségnevelést is szem előtt tartó, jól átgondolt repertoárral jó ideje nem találkozunk.

Magyar Nemzet
2003. 09. 08. 9:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A színházak többsége a költségvetésre kacsint, amikor rosszul felfogott gazdasági megtérülés végett kommersz darabokat vagy zanzásított-megzenésített, híres irodalmi műveket, jószerével „elfajzott” adaptációkat tűz műsorára. Nemegyszer meg a rendezők szeszélye folytán kerülnek színre egymással össze nem hangolt módon a színművek. Ritka, mint a fehér holló, az egészséges művészi koncepció nyomán fogant repertoár. Legfönnebb egyik-másik művészszínházban törekednek erre, ott is egyre több kompromisszummal. A kusza műsortervek aztán meg is hozták a maguk „eredményét”: igencsak zsengére sikerült az elmúlt évad, leszámítva a színházi élet néhány, mondhatni, véletlenszerű kegyeletteljes pillanatát.

Nézzük hát, hogyan fest darabválogatás dolgában a 2003/2004-es évad színházi körképe.

A Nemzeti Színház műsortervének láttán nincs okunk ujjongásra. Az igazgató Jordán Tamás pályázatába foglalta, hogy első teljes évadjának repertoárját a magyar drámáknak szenteli. Nem állítjuk, hogy színműirodalmunk vetélkedhet a nagy nemzetek drámairodalmával, de annál mégiscsak gazdagabb, hogy ne válogathattak volna össze reprezentatívabb műsortervet az ország első teátrumában. Ha meggondoljuk, semminemű kompozíciós íve nincs a küszöbön álló szezon repertoárjának. Az sem mentség, hogy Jordán Tamás szerteágazó, színes kiegészítő rendezvényekkel bővíti a teátrum funkcióját, egyebek közt a már jelzett megyejárással. Az évadnyitó bemutató Weöres Sándor Holdbéli csónakosa lesz, ezt követi Szomory Dezső Györgyike, drága gyermek, Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak, Bíró Lajos Sárga liliom, Karinthy Frigyes Holnap reggel, Csíky Gergely Buborékok című darabja, majd a decemberben kihirdetendő drámapályáztat nyertes darabjának bemutatása, ami viszont igencsak dicséretes.

A Vígszínház rangosabb színművekkel várja nézőit: Brecht: Kaukázusi krétakör, Krúdy: A vörös postakocsi, Gogol: Revizor. A házi színpadon vélhetőleg kísérleti előadások várhatók: Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, Ovidius: Átváltozások, Kiss Csaba: A dög. A Pesti Színház vegyes képet mutat: Alfredson-Danielsson: Picasso kalandjai, Grumberg: Varrónők, Kacsóh: János vitéz.

A Magyar Színház első bemutatója Csukás István Utazás a szempillám mögött című mesejátéka lesz, a továbbiakban Huszka Jenő Bob herceg, Gogol Az orr (szatirikus adaptáció), Carlo Goldoni Mirandolina című darabja látható.

A Sinkovits Imre-színpadon Simon Gray: A játék vége, Tom Jones–Harvey Schmidt: A fantasztikusok („mini musical”).
A Katona József Színház Vinnai András–Bodó Viktor Motel című darabjával nyit. A további bemutatók: Spiró György: Koccanás, Csehov: Ivanov, Brecht: Puntila úr és szolgája.

A Kamra a Véred íze című táncjátékkal indít, ezt követi a Bacchanália (szintén táncprodukció), valamint Vaszilij Szigarevtől a Fekete tej és Vörösmartytól a Csongor és Tünde.

A Madách Színház erejét, idejét lefoglalja a folyamatosan játszott Az operaház fantomja, így egyetlen bemutatót hirdetnek: Ken Kesey–Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére. A Madách Kamarában Ionescótól a Különóra és A kopasz énekesnő kerül színre, majd Shakespeare-től a Makrancos Kata, a Madách Stúdióban pedig Németh László Cseresnyése.

Az Új Színház Strindberg Csak bűnök és bűnökjével nyit, ezt Bernard Koltes Roberto Zuccója, Max Frisch Biedermann és a gyújtogatókja követi. A stúdióban S. Shepard Hazug képzelet és M. Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát Jiri Menzel viszi színre.

A Budapesti Kamaraszínház tivoli székhelyén kerül színre Goodrich–Hackett Anna Frank naplója, Ch. Hampton Jung a díványon, J. Anouilh Colombe című műve. Az Ericsson Stúdióban látható: Antonioni–Kiss Csaba: A szakítás, Bergmann: Próba után, Koestler: Sötétség délben, Büchner: Woyzeck. A Shure Stúdió bemutatói: R. Schimmelpfennig: Push Up 1–3, Müller– Galambos: Részeg józanok, Cocteau: A kétfejű sas, S. Belbel: Eső után.

A József Attila Színház ismét népszerű darabokkal vonzza a közönségét. (Mikszáth–Závada Pál: Különös házasság, G. Feydeau: Osztrigás Mici, A. Beaton: A miniszterelnök színre lép, Ken Ludwig: Primadonnák. A nyitó előadás, Kern Andrástól a Spencer, egyben ősbemutató.)

A Radnóti Színházról annyit tudtunk meg, hogy Albee Szilviájával nyit. A Krétakör Színház Nézőművészeti főiskola címen Tasnádi István-ősbemutatót tart, majd a Sirájt viszi színre Schilling Árpád.

A Városi Színház Genet Cselédekjével kezdi az évadot. A Stúdió K Vörös István A puska nem sül el című „békebeli komédiáját” hirdeti.

A vidéki színházak közül a szolnoki lehetne minta valamennyi teátrumunk előtt a maga színességével, kiegyensúlyozottságával. Műsortervükben szerepel Kodály Székely fonója, Euripidész Oreszteiája, Moliere Úrhatnám polgára és Kálmán Imre Csárdáskirálynője a Fővárosi Operettszínházzal, valamint Heltai Jenőtől a Tündérlaki lányok, Prousttól Az eltűnt idő nyomában feldolgozása, Poiret Őrült nők ketrece, a Szobaszínházban pedig Pasolini Holnap érkezem (a Theorema nyomán), M. Duras La musica, Dosztojevszkij Karamazov testvérek című műve látható majd.

A végső eredmény persze az előadásoktól függ.

Metz Katalin

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.