2003. október 16.

Ma GÁL, Ambrus, Aurélia, Baldvin, Bedő, Bertram, Gálos, Gellért, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle nevű olvasóinkat köszöntjük.

MNO
2003. 10. 15. 22:01
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP
ESEMÉNY: 10.16.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján Világélelmezési Napnak nyilvánította október 16-át, annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon alakult meg a FAO. Az éhínség elleni nap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

SZENT HEDVIG ÜNNEPE /Jadwiga / Sziléziai
ESEMÉNY: 10.16.
Bajor származású katolikus hercegné. 1174-1243 között élt. sziléziai I. Henrik felesége volt, s házasságukból hét gyermek született. 1238-ban megözvegyült. Sok kolostort alapított Sziléziában. Közismert volt jámborsága, felebaráti szeretete, szociális érzékenysége és következetes kereszténysége. 1268-ban avatták szentté, s azóta Szilézia védőszentje.

A MAI NAPON TÖRTÉNT:

RIGÓMEZEI-CSATA
ESEMÉNY: 1448.10.16-18.
A második rigómezei csatát Kosovo-poljén vívta Hunyadi János, aki azzal a céllal támadta meg II. Murad török szultán csapatait, hogy egyesüljön a Szkander bég vezette albánokkal. BrankovicsGyörgy szerb fejedelem azonban elárulta Hunyadi seregének felvonulási irányát, s így a törökök nagyobb haderőt tudtak csapatai ellen felvonultatni. A közel három napig tartó öldöklő küzdelem a túlerőben lévő törökök győzelmével végződött. A Magyarországra igyekvő Hunyadit Brankovics György elfogatta és csak súlyos, megalázó feltételek mellett engedte szabadon.

ERDÉLY – DIPLOMA LEOPOLDINUM
ESEMÉNY: 1690.10.16.
I. Lipót Habsburg császár és magyar király Bécsben kibocsátotta az Erdély közjogi helyzetét szabályozó diplomát (Diploma Leopoldinum). A dokumentum kinyilvánította a hagyományos erdélyi jogrend sértetlen fennmaradását, az Erdélyi Fejedelemségnek a magyar korona fennhatósága alatti külön államiságát, a rendi önkormányzat addigi szervezetét, szavatolta a vallásszabadságot.

1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC
ESEMÉNY: 1848.10.16-1848.10.17., Agyagfalva
Erdélyben Agyagfalván az öt székből hatvanezer ember részvételével megrendezték a székely nemzeti gyűlést. A gyűlés felesküdött az alkotmányos magyar kormányra, kimondta a 19-25 éves székely ifjak általános hadkötelezettségét és egy székely hadsereg felállítását.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1862.10.16.
A Hegyaljai Bormívelők Egyesületében Preysz Mór kémikus bemutatta az utóerjedés megakadályozására tett kísérleteinek eredményét. A borok megromlásának kiküszöbölésére javasolt eljárással a magyar kémikus három évvel előzte meg Louis Pasteurt, aki csak 1865. május 1-jén jelentett be hasonló eredményt. Mivel azonban Preysz Mór nem publikálta külföldi lapokban felfedezését, a világ Pasteur révén ismerte meg (és róla nevezte el) az új eljárást.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1895.10.16.
Ferenc József magyar király szentesítette az 1895: XLII.
törvénycikket, amely az izraelita vallást törvényesen bevett
vallássá nyilvánította.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1897.10.16., Budapest
Magyar Színház néven a budapesti Izabella téren (ma Hevesi Sándor tér) megnyílt a Láng Adolf tervei szerint épült színház, amely a Rákosi-Beöthy család vállalkozásában működött. Az épületben ma a Pesti Magyar Színház működik.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1926.10.16., Budapest
Az Operaházban megtartották Kodály Zoltán Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burg váráig című daljátékának ősbemutatóját.

VATIKÁN
ESEMÉNY: 1978.10.16., Vatikánváros
Pápává választották Karol Wojtyla lengyel bíborost, Krakkó érsekét, akit október 22-én II. János Pál néven iktattak be. 455 év után ő volt az első, nem olasz származású pápa.

NOBEL-BÉKEDÍJ
ESEMÉNY: 1999.10.16., Oslo
Az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet kapta az 1999-es Nobel-békedíjat.

A MAI NAPON SZÜLETETT:

GVADÁNYI JÓZSEF
SZÜLETETT: 1725.10.16., Rudabánya
MEGHALT: 1801.12.21., Szakolca
Császári lovasgenerális, költő, író. Fő műve, az Egy falusi
nótáriusnak budai utazása még következetesen négyes csoportrímekben meséli el Zajtay uram történetét, halhatatlan típust teremtve a peleskei nótárius alakjában.

WILDE, Oscar
SZÜLETETT: 1854.10.16., Dublin
MEGHALT: 1900.11.30., Párizs
Ír költő, író. Nagy sikereket aratott szellemes párbeszédeivel,
sziporkázó aforizmáival és a cselekményt ötletesen bonyolító
vígjátékaival. Egyetlen regénye a Dorian Gray arcképe.

O,NEILL, Eugene Gladstone
SZÜLETETT: 1888.10.16., New York City
MEGHALT: 1953.11.27., Boston
Nobel-díjas amerikai író, a modern amerikai drámaírás megteremtője. Életművéből kiemelkedik az Amerikai Elektra, A szőrös majom, a Vágy a szilfák alatt, az Örökkön örökké, az Eljő a jeges és a Hosszú út az éjszakába című műve. A Nobel-díjat 1936-ban kapta.

NÁDASI FERENC
SZÜLETETT: 1893.10.16., Budapest
MEGHALT: 1966.02.20., Budapest
Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, balettpedagógus. 1913-tól az Operaház szólótáncosa volt, 1921-ban külföldi színpadokon lépett fel. 1937-től az Operaház balettművészképző mestere, 1950-től az Állami Balett Intézet vezető tanára, 1959-től 1962-es nyugdíjazásáig az Operaház balettigazgatója, a magyar táncművészek több generációjának nevelője volt. A Kossuth-díjat 1958-ban kapta.

ZÓRÁD ERNŐ
SZÜLETETT: 1911.10.16., Balassagyarmat
Grafikus, karikaturista. A Tabán festőjének tartják, levegős, derűs
akvarellek során örökítette meg az 1932-33-ban lebontott városrészt. Könyvek illusztrálásával, diafilmrajzolással is foglalkozik, a képregény művészetének nemzetközileg is egyik legszínvonalasabb képviselője.

SZABÓ ÁRPÁD
SZÜLETETT: 1913.10.16., Budapest
MEGHALT: 2001.09.13., Budapest
Széchenyi-díjas tudománytörténész, klasszika-filológus, akadémikus. Alapító főszerkesztője volt az Existentia című folyóiratnak, s vezetője a Magyar Tudománytörténeti Intézetnek. 1993-ban Széchenyi-díjat kapott a klasszika-filológia nemzetközi szinten is elismert műveléséért, oktatói és ismeretterjesztő munkásságáért, valamint úttörő matematika-történeti eredményeiért.

HARANGI IMRE
SZÜLETETT: 1913.10.16., Nyíradony
MEGHALT: 1979.02.04., Budapest
Olimpiai bajnok ökölvívó. Az 1936. évi berlini olimpián az ökölvívás
könnyűsúlyú versenyében aranyérmet szerzett. 1934-ben Európa-bajnoki ezüstérmet nyert. 1938-ban, hatodik magyar bajnokságának megnyerése után visszavonult. Később edzőként dolgozott, élete végén Budapesten trafikot vezetett.

MISKOLCZI LÁSZLÓ
SZÜLETETT: 1923.10.16., Hajdúszoboszló
MEGHALT: 1988.07.07., Budapest
Munkácsy-díjas festő. Szőnyi István tanítványaként képezte magát a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Stílusát oldott festőiség,
vázlatos frissesség jellemzi. Festményeinek központi gondolata a
föld, a tavasz és az emberi munka képi dicsérete. Több portrét is
festett (Bartók, Kodály, Németh László, Petőfi).

RÉVÉSZ GYÖRGY
SZÜLETETT: 1927.10.16., Budapest
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, érdemes művész. Filmjeinek jelentős része irodalmi művek felhasználásával született: Egy szerelem három éjszakája, Utazás a koponyám körül, Kakuk Marci, A Pendragon-legenda, Akli Miklós. 1963-ban a Mar del Plata-i filmfesztivál nagydíját kapta, ugyanebben az évben Balázs Béla-díjjal, 1970-ben érdemes művész címmel tüntették ki.

MARKÓ LÁSZLÓ
SZÜLETETT: 1928.10.16., Debrecen
Kémikus, akadémikus, 1986 és 1990 között az MTA Műszaki Kémiai
Kutató Intézetének igazgatója, több külföldi egyetem vendégprofesszora. A petrolkémia, ezen belül főként az olefinek, a
homogén katalízis és a fémorganikus vegyületek kutatásával
foglalkozik. 1996-tól a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke.
1987-ben lett az MTA rendes tagja, 1988-ban Állami Díjjal, 1995-ben Humboldt-díjjal, 1998-ban Tudományért Díjjal ismerték el munkásságát.

A MAI NAPON HALT MEG:
SIGNORELLI, Luca
MEGHALT: 1523.10.16., Cortona
SZÜLETETT: 1441., vagy 1450., Cortona
Olasz festő, a firenzei reneszánsz egyik legjelentősebb mestere.
Piero della Francesca tanítványa volt. Festészetének jellemző jegye a plasztikus mintázás, a meztelen test anatómiájának hangsúlyos ábrázolása. Művészetében az aktfestészetnek volt jelentős szerepe, e téren Michelangelo közvetlen előfutárának tekinthető. Sokat dolgozott Firenzében, Orvietóban, Urbinóban, Perugiában és Rómában.

MARIE ANTOINETTE
MEGHALT: 1793.10.16., Párizs
SZÜLETETT: 1755.02.11. Bécs
Francia királyné, XVI. Lajos felesége. Lotharingiai Ferenc
német-római császár és Mária Terézia Habsburg császárnő és magyar királynő 15. gyermeke 1770-től Lajos francia trónörökös, majd király felesége volt, Az 1789-es francia forradalom alatt a Temple börtönébe hurcolták, majd 1793. október 16-án lefejezték.

NYÍRŐ JÓZSEF
MEGHALT: 1953.10.16., Madrid
SZÜLETETT: 1889.07.18., Székelyzsombor
Erdélyi író. Katolikus pap volt, hittant tanított Nagyszebenben,
majd Kide község plébánosaként tevékenykedett. 1919-ben kilépett a rendből, molnárként kereste a kenyerét, később újságíró, 1938-ban a Keleti Újság szerkesztője lett. 1941-ben a Magyar Erő című háborús uszító lapot szerkesztette és tagja volt a soproni nyilas
parlamentnek. 1945-ben elmenekült, Madridban ismét katolikus pap
lett. Alapító elnöke volt a clevelandi Kossuth Lajos emigráns
könyvkiadó vállalatnak. Művei közül a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, A sibói bölény még akkor is olvasott maradt, amikor azokat írójuk nézetei miatt nem adták ki hazánkban. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.

VERESS LÁSZLÓ
MEGHALT: 1973.10.16., Budapest
SZÜLETETT: 1904.05.24., Gyüd
Repülési meteorológus. 1928-tól a Légügyi Hivatal
repülés-meteorológiai időjelző szolgálatánál, 1948-tól az Országos
Meteorológiai Intézet időjelző szolgálatánál dolgozott, 1951-57
között a Ferihegyi repülőtéri szolgálat vezetője volt. Sokat tett a
repülési meteorológia biztonságának fokozásáért. 1945-ben ő mentette meg a budapesti Műegyetem központi épületét és könyvtárát a harci cselekményektől.

VÁRNAI ZSENI
MEGHALT: 1981.10.16., Budapest
SZÜLETETT: 1890.05.25., Nagyvázsony
József Attila-díjas költő, író. Leghíresebb verse a Katonafiamnak,
amelyet 1912-ben közölt a Népszava. A híressé vált refrén a „Ne lőj fiam, mert én is ott leszek” miatt a Népszavát elkobozták, őt pedig vád alá helyezték. Írt gyermekverseket, meséket, regényeket is.

SELYE JÁNOS
MEGHALT: 1982.10.16., Montreal
SZÜLETETT: 1907.01.26., Bécs
Orvos, orvosbiológus, kémikus, a stresszelmélet kidolgozója.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.