2003. október 4.

Budapesti Nap: Legtöbbször zárt rendezvényeket tartanak az Arénában – Népszabadság: Afrikai krumplival főzünk a télen – Napi Gazdaság: Telített a plasztikai sebészek piaca – Világgazdaság: FVM-lépés a „fekete” tej ellen

Budapesti Nap: Legtöbbször zárt rendezvényeket tartanak az Arénában

A mai napig átlagosan mindössze heti egy alkalommal rendeztek nagy tömegeket megmozgató sport-, illetve egyéb rendezvényeket a Budapest Sportarénában. A maradék időben vagy üresen állt a hatalmas csarnok, vagy másfajta, „nem nyilvános” rendezvényekre adták bérbe. Erről tájékoztatta a lapot a cég sajtóreferense, Csillik Zita.

A hivatalosan kiadott programtervezet sem mutat nagyobb kihasználtságot, ugyanakkor az illetékes érdeklődésünkre elmondta: az év végéig már szinte egyetlen időpont sincs, amikor szabad lenne az Aréna. A magyarországi beruházásairól már jól ismert francia cég, a Bouygues húsz évre szerezte meg az általa nehézkesen felépített Budapest Sportaréna üzemeltetési jogát. A leégett Budapest Sportcsarnok helyére épített, ufószerű Budapesti Sportaréna állami beruházásból, jócskán meghaladva a tervezett 40 milliárd forintos költségvetést, végül elkészült. Az elvileg 12 500 néő befogadására alkalmas csarnokot, ha három hónapos csúszással is, de ünnepélyes keretek között 2003. március 15-én átadták. Az előzetes tervek szerint az Aréna teljes birtokba vételéig a magyar államnak tizenkét éven keresztül (2015-ig) évi 3,8 milliárd forintot kellett volna átutalnia az üzemeltető cégnek. Nemrégiben azonban egy közgyűlés után a magyar állam 100 százalékos tulajdonába került a Rendezvénycsarnok Rt., a Budapest Sportaréna tulajdonosa. Az üzemeltetést a Bouygues 100 százalékos tulajdonába lévő, kifejezetten erre a célra alapított Aréna Rt. végzi 20 éven keresztül.

Népszabadság: Afrikai krumplival főzünk a télen

A burgonya vetésterülete harmadik éve csökken. Az idén az aszály miatt drága a krumpli, s importra is szükség lesz.

Alighanem elmarad az idén a nagyobb városokban házhoz járó burgonyaárusok rohama, mert a kereskedők megvásárolják a burgonyát a termelőktől. Deák Antal dunavecsei őstermelő munkatársunknak elmondta, hogy a napokban kezdtek a termés felszedéséhez, s a házukban válogatják, s öntik zsákba a krumplit. A gazdánál a szokottnál harmadával kevesebb termett az idén, és szerinte a kapu előtt kínálva, három hét alatt eladják a negyven hold termését.

Adamovics Péter, az Országos Burgonya Terméktanács ügyvezető alelnöke az idei szezonra jellemzőnek mondja az esetet, s a dunavecsei kilónkénti 80 forintos árat is korrektnek tartja. A terméktanács tagjai egyébként megállapodtak abban, hogy október végéig kilónként 65 forintért, telephelyi nettó átlagáron értékesítik a krumplit – ettől 12 százalékkal lefelé és felfelé is eltérhetnek – novembertől pedig tíz forinttal emelik az árat.

Adamovics Péter szerint a múlt évi visszaesés után folytatódott a vetésterület csökkenése, éde ennek ellenére nem kell hiánytól és elszabaduló áraktól tartani. A kereskedők már keresik az importlehetőségeket. Mivel Európa jelentősebb termőtájait sújtotta az aszály, a hiányzó mintegy 150 ezer tonna krumplit nagy valószínűséggel Észak-Afrikából kiell majd importálni.

Napi Gazdaság: Telített a plasztikai sebészek piaca

Telített a hazai szépészeti sebészeti piac – mondta el a lapnak Sikos Géza, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság (MPHEST) főtitkára. Szigorú szakmai szabályok bevezetésére van szükség, hogy a praxist nyitni akaró orvosok kellő szakmai színvonalon és megfelelő gyakorlattal rendelkezve kezdhessenek csak hozzá az ellátás nyújtásához – jelentette ki a főtitkár. Az európai gyakorlat szerint a százezer lakosra jutó plasztikai sebészek száma egy körül van, nálunk ez a szám kettő, így a szakorvosképzésben a jövőben ezt is figyelembe kell venni. Az MPHEST jelenleg mintegy 160 tagot számlál, összesen csaknem kétszáz plasztikai sebészeti szakvizsgával rendelkező orvos dolgozik az országban. Sikos elmondta, hogy legalább mintegy kétharmaduk folytat magánpraxist, arra vonatkozólag viszont szinte lehetetlen becslést adni, mekkora a forgalma az egészségügyi piac e szegmensének. Egy – döntően nem szépészeti, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott úgynevezett helyreállító műtéteket végző – komplett kórházi osztály évi két-háromezer műtétet végez, egy államilag nem finanszírozott magánpraxis éves műtétszáma néhány száz, kivételes esetben ezer lehet. Ennek alapján – kiemelve, hogy ez csak kevéssé megbízható becslés – Sikos 10-15 ezerre becsüli a műtétek éves számát Magyarországon, aminek hozzávetőleg felét végzik a magánszférában.

A plasztikai sebészet több szempontból is hátrányos helyzetben van a többi orvosszakma mögött: egyrészt nincs önálló szakmai kollégiumuk és nincs a plasztikai sebészettel foglalkozó önálló egyetemi tanszék sem az országban, másrészt a plasztikai sebészeti szakvizsga egyelőre úgynevezett ráépített szakvizsga, azaz csak vagy traumatológiai, vagy sebészeti szakvizsga után tehető le. Ráadásul kevés az önállóan szervezett plasztikai osztály (Budapesten például a Honvéd Kórházban és az István Kórházban van ilyen). Egy magánpraxis kiépítése viszont meglehetősen költséges: Sikos becslése szerint egy százötven négyzetméteres ingatlanban korrekt felszereléssel és személyzettel kialakított szépészeti magánrendelő nyitásának költsége százmillió forint körül mozog.

Világgazdaság: FVM-lépés a „fekete” tej ellen

Akár tízezer kisebb állattartót is ellehetetleníthet egy rendeletmódosítás, amellyel az FVM megtiltja a feldolgozóknak, hogy a termelési kvótával nem rendelkező gazdáktól tejet vegyenek át. Ezáltal mintegy 200 millió liter „fekete” tej tűnhet el a piacról, de a szigorítás termelői demonstrációkat válthat ki.

Csak akkor állíthatnak ki tanúsítványt a felvásárolt tejről az akkreditált nyerstejminősítő laboratóriumok a feldolgozók számára, ha azok a tejet termelési kvótával rendelkező gazdáktól veszik át – áll az FVM augusztus végi rendeletmódosításában. A szabályozási korrekciók következményeivel most kezdenek szembesülni a piaci szereplők.