A milliárdos miniszterrel nem minden párttársa szimpatizál

Medgyessyn kérik számon a keresztény értékrendet – A házelnök igenjével fogadta el a T. Ház Gyurcsány válaszát – Kevesebb otthont, kevesebb pénzt az embereknek? – Varga Mihály: Megszorítások jövet-menet – Határozathozatalok

Medgyessyn kérik számon a keresztény értékrendet

Amennyiben az Országgyűlés nem veszi tárgysorozatba az MDF négy képviselője által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, hogy az európai alkotmányba szerepeljen a keresztény értékrend, akkor levélben fordulnak a miniszterelnökhöz, hogy ezt képviselje a kormányközi konferencián – nyilatkozta Herényi Károly.

Az MDF parlamenti képviselőcsoportjának ülését követően a frakcióvezető elmondta: a magyar miniszterelnöknek csak csatlakoznia kell azokhoz, akik hasonló tartalmú javaslatot terjesztenek elő az európai alkotmány tervezetéhez, és így talán többséget nyerhet ez az indítvány.

Herényi Károly kérdésre válaszolva elmondta: az MDF részt vesz azon a négypárti megbeszélésen, amelyet Kovács László külügyminiszter kezdeményezett az Európai Unió alkotmánytervezetéhez benyújtandó a magyar javaslatról, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól.

A házelnök igenjével fogadta el a T. Ház Gyurcsány válaszát

Szili Katalin házelnök (MSZP) szavazatával fogadta el hétfőn az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc (MSZP) interpellációra adott válaszát.

A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Szijjártó Péternek (Fidesz) adott válaszát először 181-en fogadták el, 177-en nemmel voksoltak és négyen tartózkodtak. Ez a válasz elutasítását jelentette volna, de az elnöklő Szili Katalin igen szavazata az „elfogadás” felé billentette a mérleg nyelvét. Szijjártó Péter (Fidesz) interpellációjában – a többi közt – azt kérdezte: mi a véleménye a miniszternek arról, ha valaki „régi politikai kapcsolatait kihasználva jóval értéken alul vesz meg ingatlanokat az államtól, súlyosan károsítva ezzel az állampolgárokat”.

Az ellenzéki képviselő utalt arra, az MSZP elnökhelyettese, az Országgyűlés elnöke néhány hete „visszahozta a nómenklatúra fogalmát a köztudatba”. Szijjártó Péter szerint a rendszerváltás időszakában a privatizáció leple alatt többször előfordult, hogy egyesek tisztességtelenül bántak a rájuk bízott közvagyonnal, „rendkívül értékes ingatlanokat barátoknak, egykori vagy leendő üzlettársaknak, illetve egyes esetekben saját maguknak privatizáltak ki”.

Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta, Szijjártó Péter interpellációja jó alkalom arra, hogy megvitassák a kilencvenes évek Magyarországát. A miniszter szerint Szijjártó Péter értelmezésében „Magyarország a jó és a rossz küzdelméről szól”, míg az ő értelmezésében Magyarország a jóravaló emberek jóra törekvéséről szól, arról a törekvésről, hogy jusson több a családoknak. Hozzátette: arról kell, hogy szóljon a politika, hogyan lesz Magyarországból élhető és szerethető ország.

„Ahol önök a gonosz birodalmát látják, én ott látok egy nagyszerű országot, amely tudja, hogy csak a saját teljesítményével juthat többre” – mondta. Korábbi, üzletemberi tevékenységére utalva elmondta, ha azt kérdezik tőle, hogy tisztességesen boldogult-e, azt válaszolja: „Mi az, hogy! Nagyon is! Törvényesen és tisztességesen!”

„Olyan országot szeretnénk építeni, amelyben mindegyikünk, legyen pártszimpátiája ilyen vagy olyan, azzal a nyugalommal kelhet minden nap, hogy tisztességét csak akkor vonják kétségbe, ha arra valakinek minden alapja megvan” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter a választ nem fogadta el, az Országgyűlésben a Szili Katalin házelnök igenjével azonban a kormánypárti többség felé billent a mérleg nyelve.

Kevesebb otthont, kevesebb pénzt az embereknek?

Kétszázezer családtól vesz el pénzt a kormány ígérete ellenére, amikor megváltoztatja az otthonteremtési hitelek felvételének és törlesztésének feltételeit. Gondban vannak az önkormányzatok a központi finanszírozásával, a központi feladatok ellátása esetében. Jövőre ingyenes helyett 90-100 százalékkal drágábban utazhatnak a diákok – mit felelnek a kormánytagok az interpellációkra, azonnali kérdésekre a Parlamentben?

Mádi László interpellációjában rámutatott, hogy kétszázezer család lakhatása kerülhet veszélybe a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmények csökkentése, megvonása miatt. A szocialisták választási ígéreteivel szemben az otthonteremtés esélyei folyamatosan csökkennek. Az emberek az ígéretek betartására számítottak, nem pedig arra, hogy húszezer forinttal többe fog kerülni a havi törlesztőrészlet.

A Fidesz elcsodálkozott azon, hogy a szocialisták azt állítják, a korábbi rendszer a gazdagoknak kedvez. Objektív számítások szerint azokat az embereket is gazdagnak tartja a kormány, akik bruttó kétszer 95 ezer forintot visznek haza havonta. Ugyanis az ő zsebükből is havi 20 ezer forintot vesz ki a kormány a tervezett törvénymódosításokkal. A tervezet mindenképpen szöges ellentétben áll a választási ígéretekkel, s az előző kormány hosszú távú kötelezettségvállalásait – ígéretükkel szemben – egyáltalán nem tartják be.

Válaszában ( melyet a kormánypártok elfogadtak) Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elismerte, matematikailag lehetséges, hogy a kispénzűek is rosszabbul járnak 2004-ben, s azt is, hogy az előző kormány hosszú távú kötelezettségvállalásait nem tartják be.

„Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak nem fizetünk”

Szalay Ferenc fideszes országgyűlési képviselő az önkormányzatok nehéz helyzetét kérte számon a belügyi tárcán, és kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés a jelenleginél is problematikusabb helyzetet idézhet elő a helyhatóságoknál, holott Medgyessy Péter és Lamperth Mónika is mást vállalt. Hogyan magyarázzák meg? – hangzott a kérdés.

Lamperth Mónika belügyminiszter az elhangzottakkal szemben azt állította, hogy 2004 az önkormányzatok építkezésének éve lesz. Szalay Ferenc a válasszal nem volt elégedett, a parlamenti kormányzati többség viszont elfogadta azt.

Megadja-e a kormány a béremelések fedezetét?

Kovács Zoltán azonnali kérdésében rámutatott: az önkormányzatok jövő évi, 6 százalékos béremelést adó költségvetésénél 6 százalékos létszámcsökkentéssel számolt a kormány. Emlékeztetett rá, hogy a béremelések fedezetét már 2003-ban sem kapták meg az önkormányzatok. Vajon mit lehet azoknak a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak mondani, akiktől azok után kényszerülnek megválni az önkormányzatok, hogy tavaly megemelték a fizetésüket? Arra várt választ, hogy megkapják-e a helyhatóságok a béremelések jövő évi fedezetét, és a leépítéssel egy időben csökkennek-e a feladataik.

Lamperth Mónika belügyminiszter szerint az önkormányzatoknak juttatható fejlesztési támogatások összege emelkedni fog jövőre.

Hogyan közlekedjenek az emberek?

Kósa Lajos az önkormányzati tömegközlekedés nehéz helyzetét hangsúlyozta azonnali kérdésében. Kitért arra, hogy a növekvő energiaárak és ÁFA-terhek miatt megemelkednek a közlekedési vállalatok és az önkormányzatok kiadásai. Arra várt választ: mit kíván tenni a kormány a problémák megoldásáért.

Pál Tibor belügyi államtitkár azt mondta: a tárcánál több elképzelés is van arról, hogyan támogatható a helyi tömegközlekedés. Azt mindenesetre megemlítette, hogy arra is gondolnak, hogy több közlekedési rendőr lesz az utcákon.

Kósa Lajos kérte, a belügyminisztérium küzdjön azért, amit Medgyessy Péter ígért, s amihez azt is hozzátette, hogy szavát adja: „ingyenessé tesszük az állandó lakhely és az iskola közti utazást”. A nyugdíjas- és diákbérletek tervezett 90-100 százalékos áremelését az emberek nem tudják ingyenesnek látni – jegyezte meg Debrecen polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő.

Varga Mihály: Megszorítások jövet-menet

Drasztikus adóemelések, romló közszolgáltatások, kedvezmények megvonása. – Varga Mihály fideszes frakcióvezető-helyettes a 2004. évi Medgyessy-féle „takarékosság” néhány jellegzetességére hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában a Parlamentben.

- Drasztikus adóemelésekkel, új adó bevezetésével, kedvezmények megvonásával, kisgömböc módjára növekvő dagadó állammal és romló közszolgáltatásokkal kell számolni – mutatott rá a fideszes politikus. Mint hangsúlyozta, a forgalmi adók emelése miatt jövőre „drasztikusan” drágul a villany- és fűtésszámla, valamint nő az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek ára is.

– „Lassan mondták, most már harmadszor emelik a gáz árát” – fogalmazott. Varga Mihály a polgárok növekvő terheire utalva arról is szólt, hogy január 1-jétől a pelenka, a diákutazási bérlet, a vonat és buszmenetjegyek, a könyvek, az újságok és a kenyér fogyasztói ára ugyancsak nőni fog.

– 2004-ben lakást építeni vásárolni szinte lehetetlen lesz – hívta föl a figyelmet annak a pártnak prominense, amelynek kormányzása idején elismerten nőtt a lakásvásárlási és házépítési kedv a kedvező kormánydöntések nyomán. Az előző négy év ilyen irányú fellendülésének azonban az MSZP-SZDSZ vezette koalíció gazdasági rendelkezései most gátat vetnek.

Varga Mihály konkrét adatokkal is alátámasztotta elmondta aggodalmait. Felére csökken a lakásépítésre, illetve lakásvásárlásra felvett hitel adókedvezménye, minimálisra csökken a kedvezmény időtartama. Egy átlag hitel esetében ezzel a módosítással kétmillió forintot vesz ki a kormány minden hitelfelvevő család zsebéből – jelentette ki.

– Még szerencse, hogy van a lakásügynek kormánybiztosa, így lesz, aki elmagyarázza, miért jó az embereknek, ha nulla helyett 25 százalékos áfát fizetnek az építési telekre, illetve miért jó a lakáskiadást az eddigi 20 százalék helyett 25 százalék adóval sújtani – fogalmazott kritikusan Varga.

Az ellenzéki politikus úgy véli, az autótulajdonosok az elkövetkezendő évben még rosszabbul járnak. Megfogalmazása szerint a kormány „különös vágyat érez az autósok megbüntetésére”. Ennek kapcsán bírálta, hogy duplájára nő a cégautó adója, húsz százalékkal nő a súlyadó és megszűnik a katalizátoros autók kedvezménye. A politikus szintén értetlenül fogadja, hogy az idei januári ötvenszázalékos emelés után tovább nő az átírási illeték és emellett bevezetik a regisztrációs díjat is.

A Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője az önkormányzatoknak több pénzt ígérő választási ígéretét számon kérve emlékeztetett rá, hogy már kormánypárti politikusok – köztük a főpolgármester – bírálják a büdzsé önkormányzatokkal kapcsolatos részeit és a települések „padlóra kerüléséről” beszélnek.

Varga Mihály nem látja teljesülni az MSZP „Több pénzt az embereknek!” kampányszlogenjét sem. – Jövőre nem növekszik a köztisztviselők juttatásának alapja, a bírák, ügyészek nem számíthatnak béremelésre. Hozzáfűzte: nem várhatnak magasabb ösztöndíjat a felsőoktatásban tanulók, nem változik az egyetemi tanárok fizetése, nem emelkedik a doktori alapképzésben, valamint a köztársasági ösztöndíjban részesülő támogatása sem.

Határozathozatalok

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről 2002-ben aláírt egyezmény megerősítéséről szóló határozati javaslatot.
Ugyancsak elfogadta a Ház a Közbeszerzések Tanácsának a
közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos
tapasztalatairól, valamint a 2001-es és 2002-es tevékenységéről
szóló beszámolókat.

Az Országgyűlés nagy többséggel hagyta jóvá az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a testület 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Elfogadta a parlament Románia és Bulgária Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló
egyezmény kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslatokat.

Szintén elfogadta a Ház a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről, és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztést. Szavazott a parlament az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett módosító indítványokról; csak azokat fogadták el, amelyeket a kormány is támogatott. Hasonlóan voksolt a Ház az élelmiszerekről szóló
törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról.

Több ponton is módosul az úgynevezett brókerbotrányt vizsgáló
parlamenti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat,
miután a kormánypárti többség támogatta a változtatások nagy részét. Demeter Ervin (Fidesz) a módosító javaslatokról történő szavazás előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypárti indítványok „a bizottság ellehetetlenítését szolgálják”.

Támogatták azt az indítványt, hogy a vizsgálóbizottság nemcsak a
jelenlegi, hanem az előző kormányzati ciklussal és kormánypárti
esetleges érintettséggel is foglalkozik. Szintén elfogadták azt a kormánypárti javaslatot, amely további 61 kérdéssel egészíti ki azt a kört, amelyet a testületnek vizsgálnia kell. Elnyerte a többség támogatását az az indítvány is, amely előírja, hogy a bizottság tagja csak C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett képviselő lehet.

171 támogató és 188 elutasító, valamint két tartózkodó szavazatot kapott az az MSZP-s javaslat, hogy a vizsgálóbizottság elnöke kormánypárti, alelnöke pedig ellenzéki képviselő legyen. Ezt a törekvést csak a szocialisták támogatták, a Fidesz-, az SZDSZ-frakció többsége és az MDF-frakció tagjai nemmel szavaztak. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője tartózkodott. A többség döntése értelmében a vizsgálóbizottság megbízatása a megalakulástól számított hat hónapig tart.

Minden paragrafusában pozitív intézkedést, előrelépést jelent az egészségügyben dolgozók számára az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat – közölte az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról történő szavazás előtt Kökény Mihály a parlamentben.

Az egészségügyi miniszter rámutatott, a javaslatban szerepel az önként vállalt túlmunka és az ügyeleti díjtételek jelentős emelése, valamint az, hogy a ügyeleti idő egy része beszámítható legyen a nyugdíjba. Kökény Mihály jelezte: a Magyar Orvosi Kamara kérését teljesítve a jogállásra való utalás kimarad a törvény címéből. Ezt azzal indokolta, hogy az Országgyűlés döntését követően az orvosi jogállásról külön törvényjavaslat kidolgozására legyen majd lehetőség.

A vitában elhangzott érvek kapcsán közölte: azok nem szakmai, hanem politikai szempontból kritizálták a törvényjavaslatot.
Az Országgyűlés 188 igen, 149 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztéshez benyújtott, a kormány által is támogatott módosító javaslatokat.

A parlament szintén elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, a jogi segítségnyújtásról és az elektronikus cégeljárásról szóló előterjesztésekhez beérkezett és az előterjesztők által is támogatott módosító javaslatokat.


mno, mti