MSZP-SZDSZ „találmány”: utak pernyéből és kohósalakból

Az MSZP és az SZDSZ oly módon hasznosítaná az ipari veszélyes hulladékot, hogy az épülő gyorsforgalmi utak töltésébe nehézfémekkel szennyezett salakanyagot és földet építene be – derült ki Wekler Ferenc, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke és Toller László MSZP-s országgyűlési képviselő, Pécs polgármestere mai sajtótájékoztatóján, melynek témája a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, és az ezzel összefüggő hulladékhasznosítási lehetőségek voltak.

A távirati iroda tájékoztatása szerint a kormánypárti politikusok az M6-os autópálya töltéséhez használnák fel a fenti ipari melléktermékeket; az M6-os ily módon „zöld úttá” válhatna – hangsúlyozták.

Wekler Ferenc elmondása szerint egyes térségekben más és más veszélyes hulladékot építenének be az adott útszakaszba: Érdnél metallokémiai nehézfémekkel szennyezett salakanyagot és földet, Dunaújvárosnál a vasmű kohósalakját, míg Pécs környékén az erőmű pernyéjét. – Ezek és a hozzá kapcsolódó építési és egyéb hulladék jelenti azt a mennyiséget, melyet az autópálya-építésben javasolunk a kivitelezőknek és a tervezőknek felmérni, a terveket olyan szinten elkészíteni, hogy e hulladékok a kivitelezés során beépíthetők legyenek – mondta a politikus, aki szerint ilymódon a szennyeződések megszüntethetőek lennének.

Wekler javasolta azt is, hogy az ország más területein is mérjék fel a veszélyeshulladék-hasznosítás e módjából adódó lehetőséget, hiszen – mint Toller László mondta – ez a módszer minden érintett település számára kedvező és a környezetvédelem ügyét is szolgálja; hasonló ökopálya megépítésére Németországban már volt példa – bizonygatták.

– Arra sehol nem lehetett példa, hogy nehézfémekkel terhelt anyagokból, veszélyes hulladékból közterületen létesítmény épüljön – reagált a fentiekre Privigyei Csaba, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) munkatársa az MNO-nak, hangsúlyozva: ez ellentétes volna a jogszabályokkal. – A kohósalak veszélyes hulladék, mindenképp szükség van a szakszerű ártalmatlanításra – mondta a szakember, megemlítve: az ártalmatlan építési törmelék felhasználása viszont környezetvédelmi szempontokból is ajánlható.

– A felhasználás előtt mindenképpen ártalmatlanítani kell a veszélyes anyagokat. Kérdés, ily módon költséghatékony-e a hulladékok ilyen célú hasznosítása – hangsúlyozta Privigyei. – Mivel vegyes összetételű hulladékról van szó, a nehézfémeket be kell vizsgálni, és mindegyik fajtára más-más ártalmatlanítási technikát kell találni és alkalmazni – sorolta a környezetvédő, aki szerint a veszélyeshulladék-kezelés alapvető ismérve, hogy ezeket az anyagokat a környezettől minél jobban el kell szigetelni.

A HuMuSz munkatársa környezetvédelmi szempontból mindenképp aggályosnak tartja a veszélyes hulladékok építési célú felhasználását. – Erről az eljárásról eddig még nem hallottunk sem Németországban, sem másutt – mondta Privigyei Csaba, aki felhívta a figyelmet arra is: meg kell találni a helyet, ahol az ártalmatlanítást lebonyolítják. – Különben nem szavatolható, hogy a szennyezés nem terjed ki, illetve a nehézfém nem mobilizálódik a talajban – tette hozzá.