Érdemes lesz a kamatdöntő ülésre figyelni

A hét legfontosabb eseménye a magyar jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz, de elsősorban nem az alapkamat, hanem a monetáris politika hangvétele miatt, ami Nagy Márton kamatkondíciókra tett nyilatkozatára lehet válasz. Megláthatjuk azt is, merre mozdult az amerikai infláció, a mutató fontos irányadó a Fed jövő heti kamatdöntéséhez.

illusztráció Forrás: MNB

A mostani rövid héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl: szerdán a szeptemberi foglalkoztatási adatokat. Augusztusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 676 ezer fő volt, ami úgy éves, mint havi összevetésben csökkenést jelent – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kifejtette, az éves mérséklődést két tényező okozza: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nyomán csökken a munkaképes korú népesség létszáma, illetve a stagnáló gazdaság munkaerőigénye sem annyira magas. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt, ami az egy évvel korábbival megegyező szint.

A hét legfontosabb eseménye a magyar jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. 

A hazai alapkamat tavaly ősz óta 6,5 százalékon áll. Két hete egy konferencia szünetében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kamatkondíciók lazítását szorgalmazta. Bár ez az inflációs folyamatok és az árrésstopok jövő évre várható kivezetése nyomán bekövetkező inflációs ugrás miatt nem várható, a miniszteri bejelentés hatott az árfolyamra. Kérdés, hogy a mostani ülést követően a jegybanki vezetés erre hogyan reagál, mennyire lesz szigorú a monetáris politika hangvétele – mutatott rá Regős Gábor.

Szerdán közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján a szeptemberi hiány magasan alakult, 303 milliárd forintot tett ki, ami az eddigi második legnagyobb deficit. A szokásosnál nagyobb deficitet a minisztérium a lakossági rezsitámogatások kifizetésének tavalyitól eltérő ütemezésével indokolta. Ezzel az első 9 hónap deficitje 3328 milliárd forint volt, ami a módosított előirányzat 69 százaléka – figyelembe véve a jellemzően magas decemberi hiányt, fegyelmezett gazdálkodásra lesz szükség a hiánycél tartásához – húzta alá a vezető közgazdász.

Az Eurostat hétfőn augusztusi építőipari adatokat, kedden pedig második negyedéves államháztartási adatokat közöl. 

Júliusban az eurózóna építőipara havi alapon 0,5, míg éves összevetésben 3,2 százalékkal bővült, miközben az Európai Unióban a növekedés 0,6, illetve 3,6 százalék volt. Az egyes tagországokban ugyanakkor az ágazat teljesítménye igencsak eltérő képet mutatott: a legnagyobb bővülést az ágazat Romániában (41,1 százalék), Spanyolországban (22,8 százalék) és Szlovéniában (21,4 százalék) érte el, míg a legnagyobb visszaesés Svédországban (4,5 százalék), Ausztriában (2,7 százalék) és Franciaországban (1,7 százalék) történt – sorolta Regős Gábor.

Az első negyedévben a szezonálisan kiigazított államháztartási hiány az eurózónában és az Európai Unióban is a GDP 2,9 százaléka volt – ez éves összevetésben 0,2, illetve 0,1 százalékpontos mérséklődés. Az egyes tagországok közül a legnagyobb hiány Romániát (7,5 százalék), Franciaországot (5,6 százalék), Belgiumot (5,5 százalék), illetve Ausztriát és Lengyelországot (egyaránt 5,1 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb többletet Ciprus (5,6 százalék), Görögország (4,2 százalék) és Dánia (3,3 százalék) érte el. Ezzel az eurózóna államadóssága a GDP 88 százalékát tette ki – ez egy év alatt 0,2, míg egy negyedév alatt 0,6 százalékpont növekedést jelent. 

A teljes Európai Unió adóssága 81,8 százalékon állt, ami negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 0,6 százalékpontos emelkedés. Az egy évvel korábbihoz képest 13 tagállamban csökkent a GDP-arányos adósságráta – a legnagyobb mértékben Görögországban (9,3 százalékpont), Cipruson (8,2 százalékpont) és Írországban (6,1 százalékpont), miközben a legnagyobb növekedés a rátában Lengyelországot (6,1 százalékpont), Finnországot (5,1 százalékpont), illetve Ausztriát és Romániát (egyaránt 4,1 százalékpont) jellemezte.

Az Egyesült Államokban elvileg e héten már tényleg közlik a múlt szerdán esedékes szeptemberi inflációs adatokat – ezen adat megismerésére legalább van esély a kormányzati leállás mellett is, így talán meglátjuk, hogy hova mozdult az augusztusi 2,9 százalékról az amerikai infláció. Ez azért is fontos lenne – mutatott rá Regős Gábor –, mert az inflációs és munkaerőpiaci adatok hiányában nagy kérdés, hogy a Fed mi alapján tud döntést hozni október 28–29-ei ülésén.