Az első negyedévben a szezonálisan kiigazított államháztartási hiány az eurózónában és az Európai Unióban is a GDP 2,9 százaléka volt – ez éves összevetésben 0,2, illetve 0,1 százalékpontos mérséklődés. Az egyes tagországok közül a legnagyobb hiány Romániát (7,5 százalék), Franciaországot (5,6 százalék), Belgiumot (5,5 százalék), illetve Ausztriát és Lengyelországot (egyaránt 5,1 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb többletet Ciprus (5,6 százalék), Görögország (4,2 százalék) és Dánia (3,3 százalék) érte el. Ezzel az eurózóna államadóssága a GDP 88 százalékát tette ki – ez egy év alatt 0,2, míg egy negyedév alatt 0,6 százalékpont növekedést jelent.
A teljes Európai Unió adóssága 81,8 százalékon állt, ami negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 0,6 százalékpontos emelkedés. Az egy évvel korábbihoz képest 13 tagállamban csökkent a GDP-arányos adósságráta – a legnagyobb mértékben Görögországban (9,3 százalékpont), Cipruson (8,2 százalékpont) és Írországban (6,1 százalékpont), miközben a legnagyobb növekedés a rátában Lengyelországot (6,1 százalékpont), Finnországot (5,1 százalékpont), illetve Ausztriát és Romániát (egyaránt 4,1 százalékpont) jellemezte.
Az Egyesült Államokban elvileg e héten már tényleg közlik a múlt szerdán esedékes szeptemberi inflációs adatokat – ezen adat megismerésére legalább van esély a kormányzati leállás mellett is, így talán meglátjuk, hogy hova mozdult az augusztusi 2,9 százalékról az amerikai infláció. Ez azért is fontos lenne – mutatott rá Regős Gábor –, mert az inflációs és munkaerőpiaci adatok hiányában nagy kérdés, hogy a Fed mi alapján tud döntést hozni október 28–29-ei ülésén.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!