Erre az ágazatra most különösen érdemes figyelni, főleg a teljesítményére

Várhatóan a harmadik negyedévben is hozzájárul az építőipar a GDP növekedéséhez. Pénteken az augusztusi kereseti adatokat ismerhetjük meg. Az Egyesült Államokból a héten az inflációhoz kapcsolódó adatokat várunk. Hétindító.

Az építőipar egyre erőteljesebben támogathatja a gazdaság erősödését Fotó: Kallus György

– A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közli az augusztusi építőipari adatokat, illetve az ipari termelés második becslését. Júliusban az építőipar teljesítménye kedvezően alakult. Havi alapon 0,8, míg éves összevetésben 4,9 százalékkal lett magasabb, amihez mindkét építményfőcsoport termelése hozzájárult – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Folytatódott tehát a második negyedévben bekövetkezett fordulat, miszerint az építőipari teljesítmény éves alapon már bővül és így pozitívan járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ez remélhetőleg fennmarad a harmadik negyedévben is.

Van rá esély, hogy a harmadik negyedévben is kedvezően hatott a GDP-re az építőipari ágazat teljesítménye
(Fotó: Kurucz Árpád)

Érződik a német ipar hanyatlása

– Az ipar esetében sajnos messze nem ennyire kedvező a helyzet – tért rá Regős Gábor. Az első becslés alapján augusztusban az ágazat teljesítménye havi alapon 2,3 százalékkal csökkent, míg éves alapon a nyers adatok szerint 7,3, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 4,6 százalékkal esett vissza. Ebben egyaránt szerepet játszik a német ipar hanyatlása, illetve a magyar ipar túlzott függése a német ipartól, illetve a járműgyártástól.

– Pénteken az augusztusi kereseti adatokat ismerhetjük meg. A keresetek esetében a folyamatok kedvezőek – júliusban az átlagkereset kilenc százalékkal lett nagyobb, miközben a bruttó kereset mediánértéke 9,6, a nettóé pedig 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez utóbbi kettő közötti eltérést a családi adókedvezmény emelése okozta. Ez tehát a bruttó átlagkeresetnél egy 4,5 százalékos reálnövekedést jelentett – emelte ki Regős Gábor.

A Magyar Nemzeti Bank(MNB) e heti adatközlései közül a szerdán megjelenő augusztusi fizetési mérleg adatokat emelhetjük ki. Júliusban a folyó fizetési mérleg egyenlege 241,3 millió euró volt. A többletes egyenleg azért fontos, mert támaszt jelenthet a forint számára. Az egyenlegen belül az áruk 213,9 millió eurós hiányt értek el, szemben a szolgáltatások 1121,3 millió eurós többletével. A z elsődleges jövedelmek egyenlege eközben 506,1 millió eurós deficitet mutatott, miközben a másodlagos jövedelmeké 160,0 millió eurósat.

Az Eurostat héten megjelenő adatai közül az augusztusi ipari termelés szerdán megjelenő, a termék-külkereskedelem csütörtökön napvilágot látó adatait, illetve a szeptemberi infláció pénteki második becslését érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint.

– Júliusban az eurózóna ipari termelése havi alapon 0,3, míg éves alapon 1,8 százalékkal bővült. Júliusban az egyes uniós tagországok között jelentős szóródás alakult ki az ipari teljesítmény változását illetően. 9,8 százalékkal nőtt a lett, 8,1 százalékkal az ír és 4,1 százalékkal a svéd ipar teljesítménye, míg a bolgáré 8,3 százalékkal, a luxemburgié 4,7 százalékkal, a szlováké pedig 4,6 százalékkal csökkent – sorolta Regős Gábor.

Júliusban az eurózóna külkereskedelmi többlete 12,4 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 18,5 milliárd euró után, azaz az egyenleg romlott. Ez az export értékének 0,4 százalékos és az import értékének 3,1 százalékos bővüléséből adódik. Az első becslés alapján szeptemberben az eurózóna inflációja az előző 3 havi kétszázalékos érték után a várakozásoknak megfelelően 2,2 százalékra gyorsult – továbbra sincs messze tehát a kétszázalékos jegybanki céltól.

Az Egyesült Államokban a héten az inflációhoz kapcsolódó adatok jelennek meg – ha egyáltalán megjelennek, hiszen még az október 3-án esedékes munkaerőpiaci adatokat sem közölték a kormányzati leállás miatt. Ha minden a tervek szerint haladna, akkor szerdán inflációs és reálkereseti, csütörtökön pedig termelői-ár adatokat közölnének – mindhármat szeptemberre vonatkozóan. Ebből most úgy tűnik, hogy az inflációs adat közlése tűnik valószínűnek. Augusztusban az infláció az előző havi 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult – ez a gyenge munkaerőpiaci adatok miatt egyelőre nem akadályozta a kamatcsökkentést. A reálbérek havi alapon az órabéreket tekintve 0,1 százalékkal csökkentek, miközben éves alapon 0,7 százalékkal emelkedtek, azaz a bérek irányából továbbra sincs inflációs nyomás az Egyesült Államokban. Lassult ugyanakkor a termelői árak emelkedése, az előző havi 3,1 százalékról 2,6 százalékra, bár itt a 3,1 százalékos adat meglehetősen kiugró volt a korábbi hónapokhoz képest.