Még az idén távozhat posztjáról László Csaba
Annyira rosszul áll a szénája László Csaba pénzügyminiszternek, hogy az MSZP-ben felmerült: még jövő év februárja előtt távozzon posztjáról – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, informálisan már megkeresték lehetséges utódjait: Draskovics Tibort, Akar Lászlót, Szekeres Imrét és Veres Jánost.
Az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjában már többször felmerült, hogy a korábbi hírekkel ellentétben még az idén távoznia kellene László Csaba pénzügyminiszternek – értesült a Magyar Nemzet. A munkacsoport tagjai elsősorban a kompromisszumkészség hiányát róják fel neki. A Pénzügyminisztériumból (PM) kiszivárgott, hogy a szocialisták tapolcai frakcióülését megelőzően László Csaba a tárca szűk körű vezetése előtt úgy nyilatkozott: „amennyiben túléli ezt a frakcióülést”, akkor valószínűleg jövő év februárjában mennie kell.
Állítólag Medgyessy Péter miniszterelnök is megneheztelt rá, mert László nem egyezett bele Máté Dániel sajtószóvivő menesztésébe. Pedig Medgyessy Mátét „ajánlotta fel” a miniszter lemondását követelő MSZP-s vezetőknek. „Kompenzációként” került így sor Thuma József közigazgatási államtitkár október 1-jei felmentésére. Ezt viszont a minisztérium munkatársai nem nézték jó szemmel, mi több, fizetett hirdetésben búcsúztak el Thumától az egyik gazdasági napilapban. Ezt László Csaba is aláírta, hogy javítsa az apparátus előtt megcsappant tekintélyét. A „búcsúfeljegyzés” azonban bombaként robbant az MSZP-frakcióban, mert László ötleteként aposztrofálták. Ráadásul politikai államtitkára, Veres János a PM-ben az MSZP „passzátszelét fújja”, nem pedig közvetít a tárca és a frakció között.
Medgyessy Péter törvénysértő mulasztása
Medgyessy Péter az Inter-Európa Bank (IEB) elnökeként – mandátumának lejárta előtt – súlyos törvénytelenséget követett el. A pénzintézet igazgatósági tagsági (it) elnöki kötelezettségét megszegve törvénytelen helyzetet idézett elő: a banknak 2001. október 1-jétől nem volt igazgatósága, azaz ügyvezetése. Az IEB 2001 szeptemberében hatályos alapszabálya szerint az it-nek öt tagból kell állnia, vagyis a társaságnál törvényesen csak abban az esetben működhet, valamint hozhat törvényes és érvényes határozatokat e vezetőtestület, ha mind az öt it-tag hatályos mandátummal bír.
Az alapszabály szerint az it tagjait hároméves időtartamra választják meg. Medgyessy Péter igazgatósági tagsági mandátuma 1998. október 1-jén kezdődött, és 2001. szeptember 30-án járt le. Medgyessy Péter mint az it elnöke mandátumának lejárta előtt súlyos törvénytelenséget követett el: törvényi és alapszabályi kötelezettsége lett volna ugyanis, hogy megbízatásának lejárta előtt időben gondoskodjon az IEB rendkívüli közgyűlésének összehívásáról, amelynek feladata lett volna az it hiányzó ötödik tagjának megválasztása. Az elnök kötelezettségének megszegése idézte elő azt a törvénytelen helyzetet, hogy a banknak 2001. október 1-jétől nem volt igazgatósága, azaz ügyvezetése.
Hiller István alelnök az MSZP-t sikerpártnak tartja
Hiller István nemzeti kulturális örökségi miniszter szerint nem megfutamodás, hogy a kormánytagok nem nennek ki a 301-es parcellához, hanem a közmegegyezést szolgáló tett. Kifejtette: Horn és Medgyessy – múltjuk ellenére – tisztelendők, tapasztalataikra szükség van a pártban. Ő maga pedig szociáldemokrata és polgár. És az MSZP alelnöke. Egy testben. És nem is engedi megbontani ezt az egységet.
A kormány fél kimenni a 301-es parcellába – bírálta az ellenzék az MSZP-s döntést, melynek értelmében nem tartanak központi ünnepséget az '56-os mártírok sírjánál. Hiller István nemzeti kulturális örökségi miniszter szerint ez nem megfutamodás, hanem a közmegegyezést szolgáló tett. A baloldali politikus erőteljesen aggódik október 23-iki nemzeti ünnepünkért, leginkább a könnyedséget hiányolja belőle. Ami pedig a jelen politikai állapotokra tekintettel még egy ideig hiányozni is fog belőle...
AZ MTV Nap-kelte műsorában Hiller István kifejtette, hogy a közmegegyezést kereső politika híve, s noha nem fél, úgy érzi, van mit féltenünk. A másfél évtizede közösen végrehajtott, békés rendszerváltozás a magyar történelem egyik legjelentősebb tette, s e béke mára sérülni látszik. Az MSZP minisztere „lényegi kérdésekről” mindazonáltal nagyon szívesen cserél eszmét, ám a veszekedést „utálja, rühelli”. Történészként és politikusként úgy látja, hogy Közép-Európában és Magyarországon „az ünnepekbe túlságosan belemegy a politika”. Hiányzik a könnyedség, a jókedv általában nemzeti ünnepeinkből.
Ombudsmanok a nemzetiségi önkormányzatok névjegyzékéért
Közös levélben fordult a napokban Kiss Péter kancelláriaminiszterhez Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman, kiállva a kisebbségi önkormányzatok által készítendő nemzetiségi névjegyzék gondolata mellett – mondta Péterfalvi Attila. „Állami nyilvántartásnak nincsen helye”, fogalmazott Péterfalvi Attila, hozzátéve: álláspontjuk szerint a választási iroda segítséget nyújthat a lajstromok készítéséhez. „Azért írtuk a levelet, mert tudomásunk szerint olyan előterjesztés született, amely az állami regisztráció lehetőségét vetítette előre” – mondta.
Információk szerint a kisebbségi joganyag módosításának koncepciója úgy fogalmaz: „az adatvédelmi biztos, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt javasolja, hogy a választási szervek gondoskodjanak az ún. kisebbségi választójogi névjegyzék vezetéséről”. Ez pedig a két ombudsman álláspontja szerint azt jelentené, hogy az állam tartaná nyilván a kisebbségi közösségek választójoggal rendelkező tagjait, tehát a belügyminisztérium illetékes szervei és a választási irodák köztisztviselői kezelnék adataikat.
Fidesz: 150 milliárd hiányzik a költségvetésből
Soha még nem voltak ilyen rossz helyzetben a magyar falvak és városok, mint 2003-ban, és a jövő évben további leépítés várható – olvasható a Fidesz közleményében. Sajnos úgy tűnik, hogy Medgyessy Péter nem érti a problémát. Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderül, hogy minimum 150 milliárd forint hiányzik a beterjesztett költségvetésből. Ehhez a 150 milliárd forinthoz képest ígért a miniszterelnök 30 milliárdot. Az állam a tömegközlekedés esetében a fogyasztói árkiegészítés rendszerét meg kívánja változtatni, azaz nem hajlandó támogatni a bérletek és a vonaljegyek árát. Ennek ellentételezéséhez nem 10 milliárd, hanem 35 milliárd forint kell.
A kormány 2004-ben sem kívánja biztosítani az önkormányzatok számára a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek fedezetét, hanem helyette 50 ezer óvónőt, tanitót, tanárt kíván elbocsátani. A bérhiány nem 10 milliárd, hanem 78 milliárd forint. Kérem Csabai Lászlóné szocialista polgármester asszonyt, hogy figyelmesen
olvassa el az ÁSZ-jelentést és adja össze annak számait – olvasható Szita Károly fideszes képviselő közleményében.
Kacsatelepen jelent meg a madárinfluenza az ország déli részében















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!