Románia csalogatja a francia gazdákat

Románia éveken belül várható európai uniós tagságának a lehetősége nem hagyja hidegen a francia egyéni mezőgazdasági termelőket, akik kisebb-nagyobb értékű összegeket befektetve próbálnak szerencsét a kelet-európai országban.

„Ez meglehetősen érdekes és értelmes módja Európa építésének” – fejtette ki a folyamatról véleményét Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter, aki nemrégiben két magángazdaságot is meglátogatott Bukarest közelében. A tárcavezető utalt arra, hogy a két ország mezőgazdasági együttműködési szerződést kötött a napokban, és szerinte ez tovább serkenti a francia–román kereskedelmi szálak erősítését.

Az AFP francia hírügynökség a romániai francia sikersztorik közül kiemelte Guy Tyrel de Poix borász esetét. A francia szőlőtermelő 1993-ban telepedett le Romániában, és jelenleg már évente 800 ezer palack kerül ki borpincéiből – övé immár a három legfinomabbnak tartott román borfajta egyike, a Dealu Mare.

Románia a világ kilencedik legnagyobb bortermelője, 225 ezer hektáron évi 7 millió hektoliternyi termeléssel. Guy Tyrel de Poix az AFP-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia a térség államai közül legnagyobb érdeklődésre számot tartható mezőgazdasági hatalom, hiszen lakosságának a 44 százaléka ebben a szektorban dolgozik.

Egy francia szakértő szerint Tyrel de Poix esete megmutatta, hogy a francia borkultúra miként vetheti meg a lábát Romániában. „Két éve már, hogy de Poix egyensúlyba hozta gazdaságát, és most már nagyobb szabású fejlesztési tervekben gondolkodhat” – vélte Valérie Villemin-Ciolos, egy montpellier-i székhelyű, a kelet-európai gazdasági együttműködési lehetőségeket kutató intézet munkatársa.

Ám nem minden francia magángazda romániai kísérletét övezte siker – mutat rá az AFP. Az elmúlt 5 évben mintegy 200-300 francia vállalkozása „ült le” már az első esztendő végén – ismerte el Vincent Thierry, aki 7 éve termel repcét, búzát és napraforgót Romániában. Az okokat boncolgatva úgy vélte, hogy a termőföld ugyan kiváló minőségű, ám a klíma korántsem olyan, mint a franciaországi, ráadásul egyelőre sem a román államtól, sem Európától nem kapnak támogatást. A nemzeti és az európai uniós szubvenciók nélkül szinte lehetetlen jól kijönni a dologból – mondja Thierry. Hozzátette, gazdasága még ezekkel is nyögvenyelősen halad előre, és még jó időbe telik, hogy nyereséges évet zárjon. A francia gabonatermelő kifejezetten kérdésesnek mondta jövőjét ebben az országban.

Franciaország az Európai Unió központi mezőgazdasági támogatásainak legnagyobb haszonélvezője, de jelentős támogatásra számíthat Románia is, amíg az uniós támogatások rendszere le nem épül. Az új tagállamokban és tagjelölt országokban próbálkozó vállalkozók a helyi ösztönzés mellett uniós pluszjuttatásban is reménykednek, emellett lábuk korai megvetésével arra számíthatnak, hogy a tagság közeledtével, illetve beköszöntével növekvő versenyben jó pozícióból indulhatnak.

A mezőgazdaság nem csupán több mai tagállam kulcsfontosságú szektora, de fontos bevételi forrás, belső piaci ágazat és versenyterület lesz az unió bővülése után, tekintve, hogy az új tagok többsége fontos agrártermelő állam – és nem csupán a 2007 előtt biztosan nem csatlakozó Románia, hanem a már jövőre belépők közül is több, nem utolsó sorban Magyarország.

Gaymard a héten Budapesten is járt, és értésre adta, hogy Párizs agrárszemmel is örömmel fogadja Magyarország közelgő csatlakozását az Európai Unióhoz. A magyar élelmiszergazdaságban is máris több helyen is jelentős a francia befektetők jelenléte, és jövő május után ennek fokozódására lehet számítani – adta hírül az mtv.hu.