2003. november 11. kedd

A mai napon Atád, MÁRTON, Ménás, Ménrót, Nimród, Tódor nevű olvasóinkat köszöntjük. A 2003. év 315. napja, az év végéig hátralévő napok száma 50.

November jeles napjainak egyike Márton napja, ez a gazdasági év zárása, ekkor jártak le a munkaszerződések. A mesterek vacsorát adtak legényeiknek, a gazdák a pásztoroknak. Az advent előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése volt, az állat mellcsontjából a tél időjárását jósolták meg. A lakomán megkóstolták az új bort, mert ennek Márton a „bírája”. Ezen a napon sütik a „marcipánt” is. Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Számtalan időjóslás is fűződik a naphoz: „Márton olykor fehér lovon jár” – tehát felkészülhetünk a havazásra; „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”, vagy „ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél”.

Mottó: „Objektíve azt hangsúlyozzuk, amit mondunk; szubjektíven azt, ahogyan mondjuk” – írta Sören Kierkegaard dán filozófus és teológus, aki 148 évvel ezelőtt, 1855-ben ezen a napon halt meg.

SZENT MÁRTON ÜNNEPE
SZÜLETETT: 316/317 körül, Sabaria
MEGHALT: 397. 11. 08., Candes
11. 11. Pannóniai (Sabaria) születésű tours-i katolikus püspök. 15 éves korában a római hadseregbe sorozták. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában megkeresztelkedett, 20 évesen megvált a hadseregtől. A genovai öbölben, Gallinaria szigetén remetéskedett. Később Poitiers-be ment, ahol a Ligugé kolostort alapította 360-ban. (Ez volt az első szerzetesi közösség Galliában) 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben megbetegedett és ott halt meg. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.


Ezen a napon történt:

ZSITVATOROKI BÉKE 1606. 11. 11.
A Habsburgok megkötötték a törökökkel a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét. Ennek értelmében mindkét fél megtarthatta hódításait, de a megállapodás megszüntette a Habsburg királyok részéről a töröknek fizetett évi adót.

MAGYARORSZÁG – ORSZÁGGYŰLÉS 1847. 11. 11., Pozsony
Megkezdte munkáját az utolsó rendi országgyűlés, amely a Habsburgok uralkodásának történetében először folyt magyar nyelven. A viták középpontjában a politikai intézményrendszer reformja állt. Az országgyűlés az 1848 márciusi polgári forradalom nyomán, az ún. áprilisi törvények elfogadásával fejeződött be.

TÜDŐGYÓGYÁSZAT – SZANATÓRIUM 1901. 11. 11.
A századforduló pusztító betegsége, a tuberkulózis elleni országos méretű védekezés megalapozója, Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére és irányításával Budakeszin 1901. november 11-én megnyitották az Erzsébet Szanatóriumot. A társadalmi adakozásból létrehozott intézmény jogutódja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.

I. VILÁGHÁBORÚ 1918. 11. 11., Compiégne
Az 1914 júliusában kitört I. világháború a központi hatalmak vereségével ért véget: 1918. november 11-én Németország képviselői – a vereséget elismerve – az antanthatalmak képviselői előtt, a franciaországi compiégne-i erdőben aláírták a franciák által diktált fegyverszünetet. Ezzel lezárult a körülbelül 10 millió fős emberáldozatot követelő háború.

KÖZÉP-EURÓPAI KEZDEMÉNYEZÉS 1989. 11. 11., Budapest
Olasz kezdeményezésre, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország részvételével négyoldalú együttműködésként, Quadragonale néven létrejött a regionális tömörülés.

MAGYARORSZÁG – TÜNTETÉS 1995. 11. 11.
Budapest 60 ezer egészségügyi és szociális dolgozó tüntetett az Országház előtt 35 százalékos béremelést, az intézményi költségkeret 10 százalékos növelését, a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét és kedvezményes egészségügyi ellátást követelve.

KATASZTRÓFA 2000. 11. 11., Kaprun
Az ausztriai kapruni glecccservasút alagútjában keletkezett tűz következtében 155 ember halt meg.


Ezen a napon született:

ALFONZ, VIII.
SZÜLETETT: 1155.11.11., Soria
MEGHALT: 1214.10.06., Gutierre-Monoz
Kasztíliai király. Vezetésével 1212-ben Las Navas de Tolosa mellett a keresztények fényes győzelmet arattak a mórok fölött, s e diadal volt az egyik legnagyobb jelentőségű haditett Spanyolország visszahódítása, a reconquista szempontjából.

DOMOKOS LAJOS
SZÜLETETT: 1728.11.11., Debrecen
MEGHALT: 1803.11.18., Kóly
Politikus, író. Debrecenben, majd 1748-tól az utrechti egyetemen tanult. Évekig volt Debrecen főjegyzője, főbírája, majd 1790-ben Bihar vármegye országgyűlési követe lett. A Habsburg abszolutizmussal szembeni rendi ellenállás, a nemesi-nemzeti mozgalom és a magyar nyelv elismertetéséért folytatott küzdelem egyik vezéralakja volt. Részt vett a debreceni Magyar Grammatika kiadásában (1795).

KATONA JÓZSEF
SZÜLETETT: 1791.11.11., Kecskemét
MEGHALT: 1830.04.16., Kecskemét
Író, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történelmi drámára. Erre készült el Bánk bán című műve, amely végül is nem szerepelt a díjazottak között. A mű elismerése csak a költő halála után kezdődött.

LENDVAY MÁRTON
SZÜLETETT: 1807.11.11., Nagybánya
MEGHALT: 1858.01.29., Pest
Színész, a Nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik vezető tagja, a romantika legjellegzetesebb képviselője volt a magyar színpadon. 1837-ben a Nemzeti Színház megnyitóján ő mondta ki az első szót Vörösmarty színháznyitó prológusában, az Árpád ébredésében. A színháznak haláláig tagja maradt. A romantikus kor egyik szépségideálja volt.

PERCZEL MÓR
SZÜLETETT: 1811.11.11., Bonyhád
MEGHALT: 1899.05.23., Bonyhád
Tolna megyei földbirtokos, honvéd tábornok, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc legendás alakja.

DOSZTOJEVSZKIJ, Fjodor Mihajlovics
SZÜLETETT: 1821.11.11., Szentpétervár
MEGHALT: 1881.02.09., Moszkva
Orosz író. A Feljegyzések a holtak házából (1862) és a Feljegyzések az egérlyukból (1864) című kisregényei után kezdte írni nagyregényeit, melyek sorát a Bűn és bűnhődés nyitotta meg 1866-ban. Ezt követte az Ördögök (1871), majd utolsó regénye A Karamazov testvérek (1879-80).

FRIED, Alfred Hermann
SZÜLETETT: 1864.11.11., Bécs
MEGHALT: 1921.05.04., Bécs
Nobel-békedíjas osztrák újságíró. A békemozgalom elkötelezett harcosa volt, 1892-ben ő alapította az első német béketársaságot. Legismertebb műve az 1913-ban megjelent A békemozgalom kézikönyve. A Nobel-békedíjat 1911-ben kapta megosztva.

VI. GUSZTÁV ADOLF
SZÜLETETT: 1882.11.11., Stockholm
MEGHALT: 1973.09.15., Helsingborg
Svéd király. Uralkodásának ideje alatt ügyesen összeegyeztette az államfőnek az alkotmányos monarchia által meghatározott funkcióit a modern parlamenti demokrácia rendszerével. Magánkönyvtára 80 ezer kötetből állt. Régészeti kutatásaival nemzetközi hírnévre tett szert.

VONNEGUT, Kurt
SZÜLETETT: 1922.11.11., Indianapolis
Amerikai regényíró, elbeszélő. Műveinek világa megtörtént és elképzelt események, fantasztikus ötletek halmaza: Utópia 14, A Titán szirénjei, Éj anyánk, Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd Bajnokok reggelije , Galápagos (1985), Hókusz-pókusz (1990), Időrengés (1997). Halálnál hosszabb sorsok című kötete önéletrajzi írásokból áll.


Ezen a napon halt meg:

SALVIATI, Cecchino / Francesco de Rossi
MEGHALT: 1563.11.11., Róma
SZÜLETETT: 1510., Firenze
Olasz festő, a firenzei-római manierizmus egyik jelentős képviselője. Legismertebb műve az Angyali üdvözlet c. oltárképe, valamint a Mária és Erzsébet találkozása c. freskója. Rómában kiváló falképei és stukkói maradtak fenn. Ő fejezte be a Santa Maria del Popolo Chigi-kápolnájának freskóit. Dolgozott Párizsban és a Vatikánban is.

KIERKEGAARD, Sören Aabye
MEGHALT: 1855.11.11., Koppenhága
SZÜLETETT: 1813.05.05., Koppenhága
Dán idealista filozófus, teológus, a mai egzisztencializmus előfutára. Szerinte az élet értelmetlen, mert tele van félelemmel; a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Fő művei a „Vagy-vagy”, a „Félelem és rettegés”.

MÉSZÖLY GÉZA
MEGHALT: 1887.11.11., Jobbágyi
SZÜLETETT: 1844.05.18., Sárbogárd
Festő. Leghíresebb képe a Balatoni halásztanya, a Faluvége, a Tanya, a Tiszapart és a Birkanyáj. Részlet a Balaton vidékéről című festménye elnyerte a Műcsarnok nagydíját. Munkássága nagy hatással volt a XIX. század végének magyar tájképfestőire.

GULYÁS GYÖRGY
MEGHALT: 1993.11.11., Debrecen
SZÜLETETT: 1916.04.01., Kistarcsa
Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenetanár, kiváló művész. A debreceni református Kollégiumban érettségizett, majd a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, ahol Kodály Zoltán is tanította. 1942-46 között a debreceni tanítóképző tanára volt, majd létrehozta a Békéstarhosi Énekiskolát. Itt elsőként alakította ki Kodály új zenepedagógiai módszerének műhelyét. A békéstarhosi iskola megszüntetése után 1954-ben ismét Debrecenbe szerződött, s ott élt egészen haláláig. 1955-ben megalakította a Debreceni Leánykart. Huszonnyolc évig vezette a nemzetközi hírű debreceni Kodály Kórust: ezen időszakban 1500 hangversenyt adtak idehaza és külföldön. 1961-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztivál, amely mindmáig az európai zenei élet egyik kiemelkedő rendezvénye.