Az önkormányzati tagozat aggódik a vidékért, Budapestért

Több mint ezer polgármester és települési képviselő által aláírt nyilatkozatot adtak át a házelnöknőnek, amelyben az önkormányzatok polgármesterei és képviselői arra kérték Szili Katalint, hogy vesse latba tekintélyét, győzze meg a kormányt és a parlamenti pártokat arról, hogy ha az önkormányzatok nem kapják meg az igényelt 150 milliárd forintot, a magyar falvak, a magyar városok az Európai Uniós csatlakozás vesztesei lesznek – áll a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának állásfoglalásában. A budapesti forrásmegosztásról szóló törvénytervezetet pedig áttekinthetetlennek, végrehajthatatlannak tartják, az ország második legnagyobb költségvetéséért erőteljes aggodalmuknak adtak hangot.

AFidesz – Magyar Polgári Szövetség Önkormányzati Tagozatának kibővített elnöksége áttekintette a jövő évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezeteit és a fővárosi forrásmegosztásról szóló törvény tervezetét. Szita Károly, az Önkormányzati Tagozat elnöke jogosnak vélte a beterjesztett költségvetéshez képest a magyar önkormányzatok 150 milliárd forint többletigényét, amelyet tegnap Szili Katalin házelnöknél petíció formájában is megerősítettek.

Több mint ezer polgármester és települési képviselő által aláírt nyilatkozatot adtak át a házelnöknőnek, amelyben az önkormányzatok polgármesterei és képviselői arra kérték Szili Katalint, hogy vesse latba tekintélyét, győzze meg a kormányt és a parlamenti pártokat arról, hogy jogos a kérelem. Ha az önkormányzatok nem kapják meg az igényelt 150 milliárd forintot, a magyar falvak, a magyar városok az Európai Uniós csatlakozás vesztesei lesznek.

A 150 milliárd forinthoz képest a mai napig az önkormányzatok 45 milliárd forint biztosítására kaptak ígéretet – kifogásolja az önkormányzati tagozat. Szerintük nem képezheti piaci alkudozás tárgyát a költségvetés önkormányzati fejezete. A számok önmagukért beszélnek: a miniszterelnök 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít a közalkalmazotti bérek kifizetésére. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint is 78 milliárd forint hiányzik a közalkalmazottak (óvónők, tanítók, tanárok, szociális ágazatban, egészségügyben, kultúrában dolgozók) bérének kifizetéséhez.

Ha nem kapják meg az önkormányzatok az ÁSZ által is kifogásolt 78 milliárd forintot, akkor a kormány 2004-ben újból óvónőket, tanítókat, tanárokat bocsát majd el, ahogy megtette ezt 2003-ban is. Ezért az önkormányzatok azt kérik, hogy másra el nem költhető, kötött felhasználású normatívaként kapják meg 2004-ben a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérének fedezetét, amely összeg még az inflációt követő emelés mértékét sem fedezi.

Az önkormányzatok övön aluli ütésnek érzik a gazdasági minisztérium október közepén megjelent rendeletét, miszerint a nagyfogyasztóknál átlagosan, a fogyasztás mértékétől függően 40 százalékkal megemelik a gáz árát. Az önkormányzatok intézményfenntartók, így nagyfogyasztónak számítanak. Ha az önkormányzatok olyan mértékben kívánnak jövőre fűteni, ha ugyanabban az időpontban szeretnék bekapcsolni a közvilágítást, mint idén, a megnövekedett energiaköltségre minimum 20 milliárd forintot kellene fordítaniuk. Joggal nehezményezik, hogy ennek ellentételezésére egy fillér sincs a költségvetés tervezetében.

Ha az önkormányzatok nem kapják meg a kért támogatást, háromféleképpen reagálhatnak:
- hitelt vesznek föl (egy év alatt 60 milliárdról 120 milliárdra nőtt az önkormányzatok által felvett hitel összege)
- vagyont adnak el (209 milliárd forint értékben történt vagyonértékesítés ebben az évben)
- bezárnak, összevonnak, elbocsátanak.

A helyzet azonban mégsem teljesen reménytelen, mert a házelnök asszony megígérte, hogy mindent megtesz az önkormányzatok anyagi viszonyainak javulása érdekében – olvasható a tagozat közleményében.

Juhos Katalin budapesti képviselő tájékoztatta a tagozat elnökségét a budapesti forrásmegosztásról szóló törvénytervezet parlamenti vitájáról. A törvénytervezet áttekinthetetlen, végrehajthatatlan, az ország második legnagyobb költségvetése, Budapest, azaz 23 kerület költségvetése lehetetlenül el – hangzik a bírálat. „A kormány törvényi nevet ad annak a pilótajátéknak, amelyet Demszky Gábor és csapata több mint 10 éve folytat a fővárosban, és ehhez egy gyáva félmegoldásként a belügyminiszter törvénybe betonozza ezt a tevékenységet” – fogalmaz kritikusan Juhos Katalin.

Miért mondjuk azt a szocialista polgármesterekkel egyhangúan, hogy ez egy pilótajáték? – teszi fel a kérdést az ellenzéki politikus. – A fővárosi önkormányzat egy évtizede fejlesztési hiteleket vesz fel, eladósítja a fővárost. A hitelek fedezetére, pénzügyi garanciákat ad, azonban az ehhez szükséges forrásokat a kerületektől vonja el, azaz közvetlenül a budapesti polgároktól, hiszen ha a parlament ezt a forrásmegosztási rendeletet változtatás nélkül fogadja el, akkor minden egyes kerületi önkormányzat lakbéremelésre, adók bevezetésére, adók emelésére kényszerül.

Nem megengedhető, hogy a szabaddemokrata vezetés a kerületi önkormányzatokat fossza ki, amikor egyébként is kevesebb forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére – szól a bírálat. Mindehhez hozzátartozik, hogy a belügyminisztérium kilenc hónapot késett a törvénytervezet benyújtásával. Nemhogy csak késlekedett, hanem elmulasztotta a kötelező és szükséges egyeztetéseket megejteni, nem vette figyelembe akár szocialista, akár független szakértők véleményét sem. A törvénytervezetet elfogadhatatlannak és vitára is alkalmatlannak tartja az önkormányzati tagozat – összegzik a budapesti forrásmegosztásról aze llenzéki véleményeket.