A leköszönő testület 13 tagú, ebből ketten Fidesz támogatással nyertek, egy jelöltet pedig a MIÉP indított. A többiek függetlenként kerültek a testületbe, de információink szerint a pártszimpátiák alapján jobb és baloldal erőviszonyai kiegyenlítettnek tekinthetők a testületen belül. Az önfeloszlatáshoz nyolc képviselő voksa elegendő lett volna, ám tízen döntöttek így, a maradék három képviselő – köztük a polgármester – pedig nem vett részt a szavazáson. Az ülésen, amelyen kimondták, hogy az új választásokig, amit harminc napon belül kell kiírni, és hetvenöt napon belül megtartani, a képviselő testület a helyén marad, Szűcs Béla pedig bejelentette, hogy nem mond le, egy év után alpolgármestert is választottak Szilágyi Attila építési vállalkozó személyében. Szilágyi elmondta: nem politikai indíttatásból döntöttek a testület feloszlatása mellett, hanem azért, mert a város lakosságára szeretnék bízni a választást a testület és a polgármester között. A kettő ugyanis együtt véleményük szerint működésképtelen.
Szűcs Béla szerint érdekek harcáról van szó, ami keveredik egyéni ambíciókkal és politikai háttérszándékokkal. Arnóth Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a lehetetlen helyzet kialakulásához hozzájárult az is, hogy a polgármester és a jegyző túl sokat voltak táppénzen: jegyző több mint egy hónap után hétfőn jött vissza dolgozni, a polgármester pedig most is táppénzen van. Az önfeloszlatást kezdeményező előterjesztés megyei újság honlapján megjelent szövege szerint a testület és az első számú vezető közötti rossz kapcsolat egyik oka, hogy a „polgármester a képviselők tudta és jóváhagyása nélkül rendszeresen vállal kötelezettségeket költségvetési fedezet nélkül, s ezzel veszélybe sodorja a város – gazdálkodását.”
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?