A bírói függetlenség biztosítása érdekében és a jogállamiság védelmében Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ma felhívást fogalmazott meg, melyet eljuttatott a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez, az igazságügyi miniszterhez és a legfőbb ügyészhez. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztját is betöltő Lomnici ma délben rendkívüli sajtótájékoztató keretében ismertette a felhívás szövegét.
’’Az elmúlt időszakban több ízben előfordult, hogy politikai, közéleti személyiségek a bíróságok döntéseit bírálták, sőt arra is volt példa, hogy elvárásokat fogalmaztak meg konkrét ügyekben. A bíróságok döntései a nyilvánosság előtt vitathatóak, de ez utóbbi , tehát a bíróságok befolyásolása nem csupán etikailag, hanem jogilag is kifogásolható” – olvasta föl felhívását Lomnici, megjegyezve: Európában van olyan állam, ahol ez bűncselekmény.
Ennél is súlyosabb megítélés alá esik, hogy dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos a napokban – nem első alkalommal – állást foglalt egy nem jogerős ítélettel kapcsolatban, noha ez ellentétes a hatáskörét körvonalazó jogi rendelkezésekkel, s ez az eljárás alkalmas lehet a másodfokú bíróság befolyásolására – hangoztatta Lomnici.
Az említett jelenségek egyenes következményeként idézi Lomnici felhívása Tamás Gáspár Miklós cikkét, mely a Magyar Hírlap hétfői számában jelent meg, s melyben a szerző többek közt a következő (a dokumentumban szó szerint idézett) kijelentéséket teszi:
A bírák jelentős része ahhoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket.’’
A főbíró, kikérve magának Tamás Gáspár Miklós megfogalmazását, leszögezte, hogy a bírák nem antiszemiták, és nem cigány- illetve nőellenesek. Megjegyezte: a bírók 82 százaléka nő. Lomnici szerint a kirekesztő hangvételű írás a szerzőt minősíti ugyan, ám az általa ismertetett jelenségek burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása, ami egy jogállamban megengedhetetlen.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként felkérem a köztársasági elnököt, a kormányt és az Országgyűlést, hogy ítélje el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat – áll a ma ismertetett dokumentumban.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács következő, két hét múlva sorra kerülő ülésén dönt a szükséges jogi lépésekről – tette hozzá Lomnici, aki a sajtótájékoztató folyamán újságírók kérdésére válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy a testület ülésén nemzetközi fellépésről döntenek.
– El kell döntenünk, hogy a jogállamiság értékeit tiszteletben tartjuk, vagy feláldozzuk azokat a pillanatnyi érdekek oltárán. El kell döntenünk, hogy akarunk-e olyan országban élni, ahol a rendőr nem mer intézkedni, és a bíró nem mer dönteni. El kell döntenünk, hogy az emberi jogokat a maguk összességében kívánjuk-e érvényre juttatni, vagy sem – tette föl saját megfogalmazása szerint ’’költői kérdéseit’’ Lomnici.
Lomnici Zoltán újságcikkeket idézve megjegyezte: egyetért Bárándy Péter igazságügyi miniszterrel abban, hogy a politikusoknak is lehet véleménye egy döntésről, s ennek hangoztatásától nem lehet őket ’’elzárni’’, ám kiemelte: egy politikusnak nagyon óvatosan kell bánni ezekkel a kijelentésekkel, hiszen egy politikus nem engedheti meg magának, hogy elvárásokat fogalmazzon meg.
Politológusi véleményeket idézve Lomnici kijelentette: a végrehajtó hatalomnak önmegtartóztatást kellene gyakorolnia ezen a téren.
Az RTL Klub – hívta fel a figyelmet Lomnici – a napokban egy szakértői vélemény szövegét felhasználva hozott nyilvánosságra egy olyan ügyet, melyben állítólag diszkriminatív döntést hozott egy szegedi bíróság. Lomnici elmondta: az őt megkereső riporternek nem nyilatkozott ugyan, mivel nem ismeri az ügyet, ám lediktált neki három mondatot, amely tartalmazta: a döntésben nincs diszkriminatív szándék, a vitatott megállapítás egy szakértői véleményben hangzott el. Az RTL klubban – tette hozzá Lomnici – ennek ellenére nem hangzott el a legfelsőbb bíró véleménye, s ennek ellenére a televízió úgy állította be Lomnicit, mintha megvédte volna a bírót. A döntés ráadául nem nem jogerős, ám ez sem derült ki az RTL tudósításából.
– Az EU országjelentése pozitív értékelést adott a magyar bíróságok tevékenységéről. A statisztikai adatok rendkívül kedvezőek, hiszen az 1,1 millió tavalyi döntés 80 százalékát elfogadták a felek – fejtette ki Lomnici. Vannak olyan döntések, amelyeket sokan nem tudnak elfogadni, sértőnek tartanak, azonban a jogállamban el kell fogadni a bíróság döntéseit, azok az alkotmány szerint mindenkire kötelezőek – hangoztatta Lomnici.
A főbíró szerint az általa említett tendenciák, a bíróságra nehezedő nyomás azért is megengedhetetlen, mert küszöbön áll Magyarország EU-csatlakozása.
origo.hu
Félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt a nemzeti gyásznapon
