Mikor épül fel az autista életház?

Több mint tíz éve vetődött fel először ecskeméten, hogy emberhez méltó körülményeket teremtenek az autista fiataloknak. Az elszánt kezdeményezők elképzelései általában megértésre találtak, az építési tervek is elkészültek már, de mindmáig még az alapokat sem rakták le. Miközben a fiatalokból lassan felnőtt autisták lesznek.

Kecskeméten négy helyszínen foglalkoznak autista gyerekekkel. Mivel ez az állapot (nem betegség!) személyre szabott gondozást és foglalkozást kíván, felkészült pedagógusokra és megfelelő körülményekre van szükség. Ez utóbbi tekintetében jelenleg nincs mivel büszkélkedni a városban. A Daróczi közi épületet még a kilencvenes évek elején életveszélyessé nyilvánították, és lebontásra ítélték, a belvárosban pedig a tűzoltóság tőszomszédságában 1998 óta ideiglenesen működik a két habilitációs csoport. „Itt az ombudsman is elcsodálkozna!” – mondta valaki a riport során. Nem kétséges tehát, hogy az autista életházra óriási szükség van. Annál inkább, mivel nemcsak kecskeméti, hanem Bács-Kiskun megye, illetve a Dél-Alföld más településein élő gyerekeket is fogadna. Ezt már a kezdet kezdetén így gondolták.
– Az illetékes hivatalokkal 1991-ben kezdtünk levelezni – lapoz vissza a múltba Szeleczki István, a kecskeméti Nyíri Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola autistatagozatának vezetője. – A szülőkkel együtt a megyei közgyűléshez fordultunk, mivel regionális feladatok ellátásáról van szó. Az első pillanatban úgy tűnt, megértették a probléma fontosságát. 1993-ban megalakítottak egy ad hoc bizottságot, de aztán soha többé nem tanácskoztak. Ez ügyben a városnak és a megyének azóta sem sikerült közös álláspontra jutnia.
Közben azért történtek említésre méltó lépések. A kecskeméti önkormányzat az autistatagozat személyi feltételeiben és szakmai előrehaladásában folyamatosan segítő kezet nyújt. A grémium elkötelezettségét azzal fejezte ki, hogy a Daróczi közi autistatagozat közvetlen közelében felépítendő életházhoz ingyen adta a telket. Az építési tervekért Pintérné Máté Alice építészmérnök nem fogadott el honoráriumot. A szükséges engedélyek is rendelkezésre állnak, akár holnap hozzákezdhetnének a munkához.
A szakmai programot Szeleczki István dolgozta ki 1992-ben. Akkor sokan megvalósíthatatlannak tartották, azóta viszont kiderült, nem is voltak azok annyira szerénytelen elképzelések. Az autista életházban mindenképpen komplex szolgáltatást szeretnének nyújtani. Az óvodai, iskolai ellátás és oktatás mellett fontos lenne a szülők számára egy szakszolgálat működtetése, szükség esetén pedig ambuláns ellátás lehetősége. Nélkülözhetetlen egy krízisotthon részleg, amelyet az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok vehetnének igénybe. Ugyancsak lényeges, hogy nemcsak a vidékieknek kell megteremteni a kollégiumi bentlakás lehetőségét, hanem azoknak a fiataloknak is, akik felnőttként kikerülve az otthoni környezetből csak szakszerű felügyelet mellett tudnak önálló életet kezdeni és folytatni.
A tagozatvezető tantervi vonatkozásban a gyengébb és jól fejleszthető, illetve ép intellektusú gyermekek autizmusspecifikus fejlesztését egyaránt fontosnak tartja. Erre sikeresen épülhet a jelenleg hiányzó szakképző rendszer. Ha ezek, a két épületszinten működtethető funkciók megvalósulnak – vagyis felépül végre a ház –, akkor Európában is mintaértékű lesz, mivel hasonló csak Hollandiában és Dániában található.
Nálunk is egyre többet hallani példás kezdeményezésekről Győrtől Cegléden át Békéscsabáig. A szaktárca végre felismerte, hogy lépnie kell: 2004-től pályázati úton négy-öt regionális intézményt akar létrehozni, ahol az ország különböző részeiből fogadott gyermekek korai fejlesztésére, oktatására és kezelésére összpontosítanának. Csak épp Kecskeméten nem tudnak kimozdulni a holtpontról. Mintha átok ülne a városon. Még azt a támogatást is elvesztik, amit nagy nehezen megkaptak. Nemrég az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyertek tizenötmillió forintot, de miután a megadott határidőre nem kezdték el az építkezést, kamatostól visszakérték tőlük a pénzt.
– Márpedig lesz életház Kecskeméten! – jelenti ki határozottan Fekete Róbert, az Autista Gyermekekért Egyesület elnöke. – A beruházás 250 millió forintba kerül. Álmainkat szinte kizárólag támogatásokból és adományokból tudjuk megvalósítani. Ezért is örültünk a minisztériumból első részletként átutalt hét és fél millió forintnak, ami az épületegyüttes teljes költségének töredékét jelentette. Az összeget az alapok lefektetésére akartuk fordítani, természetesen szabályos keretek között. Ezért még áprilisban levélben érdeklődtünk a pályázat kiírójától, hogy szükség van-e közbeszerzési eljárásra. Erre a kérdésünkre nem kaptunk választ, viszont felszólítottak bennünket az átutalt pénz visszafizetésére. Kérvényeztük, hogy legalább a kamatokat engedjék el. Egykönnyen nem adjuk fel. Továbbra is lázasan figyeljük a pályázatokat, és mozgósítjuk személyes kapcsolatainkat. S erőteljes lépéseket fontolgatunk: alkotmányos jogaik érvényesítése érdekében perre megyünk az állammal.
Az egyesület vezetősége és a szülők már bánják, hogy nem láttak munkához, mert az elkészült betonalapokat nehezebben vehetné el tőlük a minisztérium. Vagy legalább vásároltak volna egy házat, hogy átalakíthassák céljaikra. De kezd elegük lenni abból, hogy minden tennivaló az ő nyakukba szakad. Az egyik anyuka, Orosz Sándorné társai nevében is nyilatkozik, amikor arról beszél, hogy az iskolában szinte minden taneszközről a civil szervezeteknek kell gondoskodniuk, délutánonként saját maguknak kell megszervezniük gyermekeik felügyeletét, aztán pedig gondnok hiányában indulhatnak az építési telket rendbe tenni. És ha életházat akarnak, akkor koldulják össze rá a pénzt, és építsék fel saját két kezükkel. Erre azonban munkahelyi és családi elfoglaltságaik miatt egyre kevesebb idejük jut. Egyébiránt nem értenek egyet azzal, hogy az állam feladatait, kötelezettségeit a szülők által létrehozott civil szervezetnek kellene magára vállalnia, de jelen pillanatban nem tehetnek mást.
Az Autista Gyermekekért Egyesület nemrég elvi hozzájárulást kért a kecskeméti közgyűlésétől, hogy megpályázhassanak egy bizonyos összeget az életház létesítéséhez. A városatyák azonban még napirendi javaslatként sem akartak róla hallani, merthogy az illetékes bizottságokat megkerülte a téma, s ilyen „égbekiáltó” szabálytalanság nem fordulhat elő. Még egyszer: nem hitelről, nem költségvetési tételről, csupán csak elvi beleegyezésről lett volna szó. Közben lejárt a határidő, a remélt pénz pedig elúszott.
– Azóta több képviselő felülbírálta álláspontját, és soron kívüli ülést javasolt a témában – válaszolja megkeresésünkre Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere. – Ez időközben okafogyottá vált. Talán nem is kell mondanom, az autista életház felépítése pénzhiány miatt húzódik. Noha az önkormányzatnak nagy adóssága egy ilyen intézmény, de miután az anyagi lehetőségeink végesek, egyelőre csak az ingyenes telket tudjuk biztosítani. És ígéretet teszünk arra, hogy további támogatókat nyerünk meg az ügynek és figyeljük a hozzá kapcsolható pályázatokat. Szorgalmazom, hogy mielőbb létrejöjjön egy városi és megyei szintű egyeztető tárgyalás. Amennyiben átgondolt stratégiával rendelkezünk, a megyei közgyűlés mellénk áll, s ha jelentősebb anyagi forrásokat nem is remélhetünk tőlük, adott esetben a pályázatokhoz szükséges önrészt leteszik. A jövő évi városi pályázati alapot is ki lehet használni, ha időben értesülünk egy-egy lehetőségről.
A polgármester reményei szerint a 2004/2005-ös költségvetésben megjelenhet a városi és a megyei önkormányzat megegyezése alapján az, hogy miként és mennyivel kívánnak hozzájárulni a beruházáshoz, illetve a működtetéshez. Ki kell használni az uniós és egyéb nemzetközi tervezeteket is. Annak dacára, hogy a fogyatékos emberek életkörülményeinek, oktatásának és elhelyezésének javítása leginkább állami feladat, kézzelfogható eredményeket leghamarabb helyi összefogással lehet elérni. Ehhez tudatos támogatói politikára van szükség.
Az oktatási miniszter a tanév elején hangsúlyozta, hogy egy ország fejlettségét, általános erkölcsi állapotát semmi sem jelzi jobban, mint az, hogyan viszonyul fogyatékkal élő polgáraihoz. Ha Magyar Bálint ellátogatna Kecskemétre, az autista gyerekek és szüleik megmutatnák neki a könyörtelen valóságot.