November 18.: Magyar politikai élet

Fidesz: Szili Katalin kettős mércével mér – Az önkormányzati tagozat aggódik a vidékért, Budapestért – Közszolgálati Tanács: besokalltak a szakszervezetek – Nincs számítás a közigazgatási leépítés költségére – Kemény bírálat az OECD-től a PSZÁF átalakítása miatt – Törvénysértő volt a László Csaba-féle APEH-adatmentés

Fidesz: Szili Katalin kettős mércével mér

Kettős mérce alkalmazásával vádolta Szili Katalint Szijjártó Péter keddi budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy a parlament elnöke nem engedte meg a fideszes képviselőnek egyik interpellációja elmondását.

–Miért mér kettős mércével Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke? – tette fel a kérdést az ellenzéki honatya, aki Gyurcsány Ferenc sportminiszter korábbi ingatlanszerzései miatt kívánt hétfőn kérdést feltenni a kormányfőnek.

Szijjártó Péter kérdését úgy fogalmazta meg, hogy tagja lehet-e Medgyessy Péter kormányának „Ügyvezető Ferenc”, aki a balatonőszödi kormányüdülő egyik ingatlanát jóval értéken alul lízingeli ki, aki az V. kerületben levő egykori miniszterelnöki hivatali ingatlant jóval áron alul kapja meg és később azt tőle az állam vissza is bérli.

A politikus hangsúlyozta, megfogalmazása arra rímel, ahogyan Világosi Gábor (SZDSZ) néhány héttel ezelőtt „Ügyvezető Jánossal” példálózva interpellálta a legfőbb ügyészt a Millenáris Kht. ügyében.

„Világosi Gábor elmondta ezt azt interpellációt, mert elmondhatta” – jelentette ki Szijjártó Péter. Utalt arra, hogy ennek kapcsán született egy ügyrendi bizottsági állásfoglalás, amely kimondja, hogy akár a megkérdezett feladatkörébe tartozó elvi kérdés is feltehető interpelláció formájában.

Érthető, hogy Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter számára kínos a kérdés taglalása. „Azt viszont nem értjük, hogy miért mér kettős mércével a Ház elnök asszonya, miért teheti meg azt egy kormánypárti politikus, amit nem tehet meg egy fideszes képviselő” – mondta az ellenzéki politikus.

Az önkormányzati tagozat aggódik a vidékért, Budapestért

Több mint ezer polgármester és települési képviselő által aláírt nyilatkozatot adtak át a házelnöknőnek, amelyben az önkormányzatok polgármesterei és képviselői arra kérték Szili Katalint, hogy vesse latba tekintélyét, győzze meg a kormányt és a parlamenti pártokat arról, hogy ha az önkormányzatok nem kapják meg az igényelt 150 milliárd forintot, a magyar falvak, a magyar városok az Európai Uniós csatlakozás vesztesei lesznek – áll a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának állásfoglalásában. A budapesti forrásmegosztásról szóló törvénytervezetet pedig áttekinthetetlennek, végrehajthatatlannak tartják, az ország második legnagyobb költségvetéséért erőteljes aggodalmuknak adtak hangot.

AFidesz – Magyar Polgári Szövetség Önkormányzati Tagozatának kibővített elnöksége áttekintette a jövő évi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezeteit és a fővárosi forrásmegosztásról szóló törvény tervezetét. Szita Károly, az Önkormányzati Tagozat elnöke jogosnak vélte a beterjesztett költségvetéshez képest a magyar önkormányzatok 150 milliárd forint többletigényét, amelyet tegnap Szili Katalin házelnöknél petíció formájában is megerősítettek.

Több mint ezer polgármester és települési képviselő által aláírt nyilatkozatot adtak át a házelnöknőnek, amelyben az önkormányzatok polgármesterei és képviselői arra kérték Szili Katalint, hogy vesse latba tekintélyét, győzze meg a kormányt és a parlamenti pártokat arról, hogy jogos a kérelem. Ha az önkormányzatok nem kapják meg az igényelt 150 milliárd forintot, a magyar falvak, a magyar városok az Európai Uniós csatlakozás vesztesei lesznek.

A 150 milliárd forinthoz képest a mai napig az önkormányzatok 45 milliárd forint biztosítására kaptak ígéretet – kifogásolja az önkormányzati tagozat. Szerintük nem képezheti piaci alkudozás tárgyát a költségvetés önkormányzati fejezete. A számok önmagukért beszélnek: a miniszterelnök 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít a közalkalmazotti bérek kifizetésére. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint is 78 milliárd forint hiányzik a közalkalmazottak (óvónők, tanítók, tanárok, szociális ágazatban, egészségügyben, kultúrában dolgozók) bérének kifizetéséhez.

Ha nem kapják meg az önkormányzatok az ÁSZ által is kifogásolt 78 milliárd forintot, akkor a kormány 2004-ben újból óvónőket, tanítókat, tanárokat bocsát majd el, ahogy megtette ezt 2003-ban is. Ezért az önkormányzatok azt kérik, hogy másra el nem költhető, kötött felhasználású normatívaként kapják meg 2004-ben a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérének fedezetét, amely összeg még az inflációt követő emelés mértékét sem fedezi.

Az önkormányzatok övön aluli ütésnek érzik a gazdasági minisztérium október közepén megjelent rendeletét, miszerint a nagyfogyasztóknál átlagosan, a fogyasztás mértékétől függően 40 százalékkal megemelik a gáz árát. Az önkormányzatok intézményfenntartók, így nagyfogyasztónak számítanak. Ha az önkormányzatok olyan mértékben kívánnak jövőre fűteni, ha ugyanabban az időpontban szeretnék bekapcsolni a közvilágítást, mint idén, a megnövekedett energiaköltségre minimum 20 milliárd forintot kellene fordítaniuk. Joggal nehezményezik, hogy ennek ellentételezésére egy fillér sincs a költségvetés tervezetében.

Ha az önkormányzatok nem kapják meg a kért támogatást, háromféleképpen reagálhatnak:
- hitelt vesznek föl (egy év alatt 60 milliárdról 120 milliárdra nőtt az önkormányzatok által felvett hitel összege)
- vagyont adnak el (209 milliárd forint értékben történt vagyonértékesítés ebben az évben)
- bezárnak, összevonnak, elbocsátanak.

A helyzet azonban mégsem teljesen reménytelen, mert a házelnök asszony megígérte, hogy mindent megtesz az önkormányzatok anyagi viszonyainak javulása érdekében – olvasható a tagozat közleményében.

Juhos Katalin budapesti képviselő tájékoztatta a tagozat elnökségét a budapesti forrásmegosztásról szóló törvénytervezet parlamenti vitájáról. A törvénytervezet áttekinthetetlen, végrehajthatatlan, az ország második legnagyobb költségvetése, Budapest, azaz 23 kerület költségvetése lehetetlenül el – hangzik a bírálat. „A kormány törvényi nevet ad annak a pilótajátéknak, amelyet Demszky Gábor és csapata több mint 10 éve folytat a fővárosban, és ehhez egy gyáva félmegoldásként a belügyminiszter törvénybe betonozza ezt a tevékenységet” – fogalmaz kritikusan Juhos Katalin.

Miért mondjuk azt a szocialista polgármesterekkel egyhangúan, hogy ez egy pilótajáték? – teszi fel a kérdést az ellenzéki politikus. – A fővárosi önkormányzat egy évtizede fejlesztési hiteleket vesz fel, eladósítja a fővárost. A hitelek fedezetére, pénzügyi garanciákat ad, azonban az ehhez szükséges forrásokat a kerületektől vonja el, azaz közvetlenül a budapesti polgároktól, hiszen ha a parlament ezt a forrásmegosztási rendeletet változtatás nélkül fogadja el, akkor minden egyes kerületi önkormányzat lakbéremelésre, adók bevezetésére, adók emelésére kényszerül.

Nem megengedhető, hogy a szabaddemokrata vezetés a kerületi önkormányzatokat fossza ki, amikor egyébként is kevesebb forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére – szól a bírálat. Mindehhez hozzátartozik, hogy a belügyminisztérium kilenc hónapot késett a törvénytervezet benyújtásával. Nemhogy csak késlekedett, hanem elmulasztotta a kötelező és szükséges egyeztetéseket megejteni, nem vette figyelembe akár szocialista, akár független szakértők véleményét sem. A törvénytervezetet elfogadhatatlannak és vitára is alkalmatlannak tartja az önkormányzati tagozat – összegzik a budapesti forrásmegosztásról aze llenzéki véleményeket.

Közszolgálati Tanács: besokalltak a szakszervezetek

Félbeszakadt a közszféra jövő évi béremeléséről szóló tárgyalás, mivel a kormánytól még minimális követeléseik tejesítésére, azaz a keresetek reálértékének megőrzésére sem kaptak garanciát a szakszervezetek. Bár a kormány szerint jövőre biztosított a hat százalékos béremelés fedezete, azt mégsem kívánja beépíteni a közalkalmazotti illetménytáblába.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) alig több, mint egy órát tárgyaltak a szociális partnerek, amikor rövid oldalegyezetést követően a szakszervezetek bejelentették, hogy a minimális követeléseikre adott kormányzati válaszok alapján egyelőre nem látják értelmét az egyeztetésnek. A kabinet előterjesztése alapján az érdekvédők úgy ítélték meg, hogy a jövőre mindössze az infláció mértékével megegyező, hat százalékos bérnövekedéshez a kormány nem biztosítja teljes mértékben a szükséges forrásokat. A bérköltségeket az önkormányzatoknak „természetes létszámfogyással” kellene kigazdálkodniuk – ez azonban intézmény-bezárásokhoz és elbocsájtásokhoz vezethet. A szakszervezetek szerint a jövőre ötvenháromezer forintra emelkedő minimálbért, ezáltal pedig a hat százalékos béremelést a kormánynak be kell építenie a közszféra valamennyi illetményrendszerébe, mert csak ez a megoldás jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megőrzésére – feltéve, ha egyáltalán igaznak bizonyulnak a jövőre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások.

A kormányzati oldal hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvény újabb módosításaival – amelyek további huszonöt milliárd forint felhasználását teszik lehetővé – az önkormányzatoknál és a központi intézményeknél egyaránt rendelkezésre állnak majd a többletforrások, így garantált a béremelések kifizetése. A kabinet ugyanakkor mégsem vállalkozott arra, hogy az intézkedést átvezesse a bértáblán. A szakszervezetek kérdésére ezt azzal indokolta, hogy ekkor valóban fennállna az intézménybezárások és elbocsájtások lehetősége. Bár az önkormányzatok képviselői több központi támogatást olvastak ki a kormányzati előterjesztésből, mint a szakszervezetek, mégis hangsúlyozták, hogy tartalékaik már elfogytak és létszámfeleslegük sincs.

A szakszervezetek kérték, hogy a kormány fontolja meg követelésüket, s mihamarabb folytassák a tárgyalást. Hangsúlyozták, hogy bár tavaly nagyarányú, átlagosan ötven százalékos béremelés valósult meg a közszférában, a közalkalmazottak idén, az áthúzódó hatáson kívül semmiféle béremelésben nem részesültek, ezért nemhogy hat, hanem inkább tíz százalékos béremelés lenne indokolt a szférában. Az érdekvédők kijelentették, hogy minimális követeléseik teljesülése érdekében készek a nyomásgyakorlás alkalmazására.

Nincs számítás a közigazgatási leépítés költségére

Napokon belül meg kell kapnia a közigazgatásból elbocsátandók végleges névsorát a leépítést koordináló munkacsoportnak. Egyes számítások szerint egy-egy elbocsátandó dolgozó egymillió forintba kerülhet a költségvetésnek.

Sem végleges névsor, sem végleges összköltségszámítás nem készült még el a közigazgatásból az idén elbocsátandó, csaknem hétezer dolgozó sorsát illetően. Burány Sándor munkaügyi miniszter a Világgazdaságnak anynyit mondott: a tárca koordinálásával működő munkacsoportnak napokon belül meg kell kapnia a végleges listát a létszámleépítésről. Ezután kezdődik a munka, amelyet a helyi munkaügyi kirendeltségek bevonásával végeznek majd, s amelyben minden érintettel egyenként tárgyalnak. Itt hallgatják majd meg az elbocsátandók „igényeit”, s beszélnek arról, hogy az érintetteknek fel tudnak-e ajánlani képzést, ehhez akár anyagi segítséget is, s tanáccsal szolgálnak a jövőt illetően, ha igényt tartanak erre.

Egy biztos, hogy a „listára kerülőket” a teljes felmondási idő alatt felmentik a munkavégzés alól, hogy az esetleges átképzés alatt ne kelljen dolgozniuk. Az átképzés az egyik megoldás arra, hogy a közigazgatásból kikerülők ne maradjanak munka nélkül. Mint a miniszter mondta, a munkacsoporton belül megfogalmazódott egy másik javaslat is. E szerint ösztönözni kell állami pályázatok segítségével a nonprofit szervezeteket, hogy a foglalkoztatásból felszabadulók itt tudják hasznosítani a tudásukat. A távlati cél is az lenne, hogy az állam több eddigi feladatát kiadná e szervezeteknek.

A takarékosság jegyében a közigazgatásban elbocsátandók közel hétezren lesznek, s a múlt pénteki, szakszervezetekkel kötött megállapodáson egy-egy a leépítést érintő elvben megegyeztek a felek. E szerint például 50 év feletti nőket és 55 év feletti férfiakat, vagy gyermeküket egyedül nevelőket „védett csoportnak” minősítettek, illetve az elbocsátottakat a felmondási idő lejártáig megilletik az utazási kedvezmények, a munkáltató nem mondja fel a munkáltatói, illetve az állami kezességvállalással biztosított kölcsönöket, nem változtatja meg a támogatások visszafizetési futamidejét.

Egyelőre arról sincsenek pontos adatok, hogy a tervek szerint jövő évtől 20 milliárd forintos megtakarítást „remélt”, a központi közigazgatást és a háttérintézményeiket érintő létszámleépítés mennyibe is kerül a költségvetésnek. Egyes előzetes számítások szerint egy-egy dolgozó elbocsátása egymillió forint, ám már megjelentek olyan hírek is, hogy a költségek összességében elérik a 20 milliárdot is. A jelenlegi munkájukat elveszítő szakemberek további sorsára, a nekik kínált segítségre lehet példa az egyik legjobban érintett terület a vámos szakma: 808 vámosnak kell búcsút inteni, az idei létszám 10,3 százalékának. 2004-re 7042-en maradnak a vámhatóság kötelékében. A leépítés részletei november végén tisztázódnak, addig nem lehet tudni, a régiókat miként érintik az elbocsátások. Ami biztos, a központi szervezettől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáról 129 munkatársnak kell távoznia, ez az ottani létszám 25 százaléka.

Látszólag ez azt jelenti, hogy az átlagosnál jóval drasztikusabb leépítéssel kell szembesülniük a VPOP dolgozóinak. Ám információink szerint nem ennyire sötét a kép: a távozók kétharmada nem az utcára kerül, hanem a vámhatóság középfokú szerveihez. Nagyobbik részük, körülbelül 60-70 munkatárs a már meglévő 17 középszintű szervezetnél helyezkedhet el. Az uniós csatlakozással is összefüggésben három új középfokú intézmény – interoperabilitási program, nemzeti jövedéki központ, jövedéki kapcsolattartó és kockázatelemzési központ – alakul, ezek további 20-30 munkatársnak jelentenek majd mentőövet. Így végső soron 80-100 VPOP-s szakember menekülhet meg az elbocsátástól.

Kemény bírálat az OECD-től a PSZÁF átalakítása miatt

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) átalakítására irányuló kormányelőterjesztést elítélő nyilatkozatot készít az OECD – adta hírül tegnap a Reuters brit hírügynökség. Az OECD-hez közel álló forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy nemzetközi szervezet a jövő héten áll elő „kemény hangú” üzenetével.

A törvénytervezettel kapcsolatban az OECD várhatóan úgy fogalmaz majd, hogy az „súlyos aggályokat vet fel” a pénzügyi ellenőrzés függetlenségével kapcsolatban. „Noha nyilvánvaló, hogy a szervezeteknek elszámoltathatóknak és ellenőrzötteknek kell lennie, a miniszteri irányítás jelenleg tervezett visszaállítása visszaüthet, mivel a (pénzügyi) felülvizsgálatok hatékonyságának romlását kockáztatja” – olvasható a Reuters szerint a tervezett nyilatkozatban, amely arra is figyelmeztet, hogy a kormányjavaslat elfogadása esetén a pénzügyi ellenőrzés magyarországi gyakorlata jelentősen eltávolodik majd a nemzetközitől.

A brit hírügynökség a hírrel összefüggsében említi a K&H-ügyet, Szász Károly PSZÁF-elnök eltávolításának tervét, valamint azt, hogy a hónap elején egy magas rangú uniós tisztségviselő már úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a tervezett átalakítás „teljességgel felháborító”.

Törvénysértő volt a László Csaba-féle APEH-adatmentés

Törvénysértő volt a személyes adatok vonatkozásában a 2002-es kormányváltást követően László Csaba által elrendelt adatmentés, illetve továbbítás – szögezte le az esetet vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

A pénzügyminiszter utasítást adott az APEH-nek, az Államháztartási Hivatalnak, a Magyar Államkincstár Rt.-nek, a Szerencsejáték Felügyeletnek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a VPOP-nak az általuk kezelt adatok mentésére és a tárcához továbbítására. A PSZÁF nem teljesítette a kérést, az APEH pedig csak a mentést végezte el, azután a titkos ügykezelés szabályai szerint őrizte a másolt adatokat, de nem továbbította a Pénzügyminisztériumnak – mondta el Péterfalvi Attila.

A biztos kiemelte: a személyes adatok kezelésére csak az érintett beleegyezése, vagy törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötötten van lehetőség, a 2002-es kormányváltást követő adatmentés során azonban mindezek a feltételek hiányoztak.