Áder: Az eltelt tizenhárom év mélypontja
Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője úgy ítéli meg: az elmúlt tizenhárom évre visszatekintve példa nélkül álló, ahogy egyes felelős pozícióban lévő kormánypárti politikusok kikeltek bírósági ítéletek, indoklások ellen. – El a kezekkel a független magyar bíróságoktól! – ismételte meg a ma reggeli Nap-kelte Kereszttüzében hétfőn, a parlamentben elhangzott felszólítását.
A műsorvezető felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt Dávid Ibolya akkori volt igazságügyi miniszter felhívást intézett Solt Pálhoz, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökéhez, amelyben sürgette az agrobankos Kovács Mihály tárgyalásának mielőbbi kitűzését. Áder János azonban elutasította a párhuzamot: – Dávid Ibolya az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt, és e minőségében tett kezdeményezést egy eljárás gyorsítására. Ehhez joga volt. Tehát a miniszter asszony nem „nógatta” a bíróságot, hanem javaslatot tett. Óriási különbség van Dávid Ibolya akkori megszólalása és az elmúlt hetek történései között: ugyanis nem fordult elő az elmúlt tizenhárom esztendőben, hogy mondjuk egy időközi választás eredményének megsemmisítése miatt a kisebbik kormánypárt elnöke feláll a parlamentben, és napirend előtt dühkitöréssel megtámadja a független bíróságot, illetve annak döntését. Az is példátlan, hogy egy bírósági jogerős ítéletet olyan méltatlan szavakkal fogadjon a Szocialista Párt elnöke, mint ahogy egyébként ez történt az ifj. Hegedűs Lóránt ügyében hozott jogerős bírósági döntés esetében – mondta Áder János.
Kovács László egy héttel később már úgy nyilatkozott: nem volt olyan tagja a kormánynak, aki minősítette volna az ítéletet és ezen keresztül a bíróságokat. – Ha ez így lett volna, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érezte volna szükségét, hogy felhívással forduljon a köztársasági elnökhöz, a kormány tagjaihoz és az Országgyűléshez, márpedig ez történt. Ha Kovács László nem lépett volna át egy határt két héttel ezelőtt, valószínűleg a Fővárosi Ítélőtábla elnök asszonyának sem kellett volna visszautasítani a bíróságot ért támadást, és a megyei bírósági vezetők sem tiltakoztak volna – mutatott rá a kialakult helyzet újszerűségére és tarthatatlanságára a frakcióvezető. – Nyilvánvalóan szervezett támadásról van szó: a két pártelnök, Kuncze Gábor és Kovács László kirohanása után fizetett hirdetések következtek, amelyekben az MSZP és az SZDSZ meghatározó politikusai adtak hangot rosszalásuknak. Aztán megalakult az Ügyvédek Érdekvédő Egyesülete, és mindjárt ki is adják az első nyilatkozatot. Véletlenül a bíróságok elleni támadásról szól az is. Aztán kiderül, hogy az, aki megalakította az egyesületet, az MSZP fővárosi képviselője és a korábbi kampánystáb tagja – idézte fel a kronológiát és a tényeket a fideszes politikus.
Ezt követően röviden idézett a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozatából: „Az elmúlt időszak jelenségeinek burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. (...) A közelmúltban többször is előfordult, hogy politikai közéleti személyiségek a bíróságok döntéseit bírálták, elvárásokat fogalmaztak meg konkrét ügyekben.” Újabb citátum, ezúttal Lukács Zsuzsannától, a Fővárosi Ítélőtábla elnök asszonyától: „... szokatlan, sőt példa nélküli, hogy egy vezetőpolitikus ilyen módon minősítse a bíróság döntését”. – Hiába szeretnék egyesek tisztára mosni a szocialista és szabad demokrata politikusokat, nem lehet meg nem történtté tenni az elmúlt hetek durva szereptévesztéseit. Egyet lehet még: Kovács László és Kuncze Gábor kiáll a nyilvánosság elé, elnézést kérnek a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, és kijelentik, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják a bírák függetlenségét – ajánlott kiutat Áder János. – Bárándy Péter korábban azt mondta: a látszatát is kerülni kell annak, hogy a végrehajtó hatalomból átszólnak a bíróságra, és vágyakat fogalmaznak meg... – idézett megint a fideszes politikus. – Igaz, akkor még nem volt igazságügyi miniszter... – tette hozzá.
– A bírói függetlenség elleni támadás nem egyedülálló eleme az elmúlt másfél év felháborító törekvéseinek, hiszen van jó néhány olyan intézmény és azok vezetői, ideértve a Legfőbb Ügyészséget, az egész ügyészi kart és a legfőbb ügyészt, Szász Károlyt vagy a Nemzeti Bank elnökét, amelyeket és akiket nagyon durva támadások értek – helyezte a bíróságok elleni hangulatkeltést tágabb összefüggésbe Áder János. – A kormánypárti képviselőcsoportok a parlamentáris eszközöket is arra használják fel, hogy folyamatos hecckampányt folytassanak a legfőbb ügyész ellen: néhány naponta felteszik neki ugyanazt a kérdést: miért nem mond már le? A Szász Károly-mizéria sem a bankbotrány kirobbanásakor kezdődött: már tavaly augusztusban közölte vele László Csaba pénzügyminiszter, hogy nem bízik benne és szeretné eltávolítani. Ugyan mi oka lehetett erre? Nem az, amit állítanak, vagyis hogy a Magyar Fejlesztési Bankban felhalmozódott 135 milliárd forintnyi veszteséget szó nélkül hagyta. Azért kellene Szász Károlynak távoznia, hogy a mostani bankbotrányhoz hasonló disznóságokat ne tárja fel. Mondvacsinált ürügyeket találnak ki kormányoldalon, különböző KEHI-vizsgálatokat indítanak ellene, és ÁSZ-vizsgálatokat kezdeményeznek. Csakhogy ezek a vizsgálatok, ahogy az összes, az előző kormányzatot ért vádkísérlet, mind-mind eredménytelennek bizonyulnak – vont mérleget a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője.
Lengyel bírálat a K&H-botrány és a PSZÁF-törvényjavaslat kapcsán
Részletes cikk jelent meg a Gazeta Wyborcza szerdai számában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogállását szabályozó törvény tervezett módosításáról, a K&H Bank brókercégének botrányáról, illetve az ezekkel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakról – jelenti a
FigyelőNet és az MTI-Eco.
A liberális lengyel napilap szerint a magyar Országgyűléshez benyújtott törvénymódosítással Medgyessy Péter szocialista többségű kormánya fel akarja számolni a PSZÁF függetlenségét, és maga alá akarja rendelni ezt az intézményt. Ezzel sikerülne eltávolítania a PSZÁF éléről az oda még az előző, jobboldali kormány által kinevezett Szász Károlyt. A magyar szocialisták tervei már kiváltották a magyar jegybank bírálatát és az Európai Bizottság képviselőinek aggodalmát. Ezekhez a hangokhoz csatlakozik hamarosan kritikus véleményével a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a jövő héten készül közzétenni vonatkozó jelentését – olvasható az aláírás nélküli cikkben.
A szerző idézte a Reuters hírét, mely szerint az OECD jelentésében olyan megállapításra jut, hogy a magyar kormány átszervezési tervei a pénzügyi felügyelet eredményességének gyengülésével fenyegetnek, és ha a parlament elfogadja a javaslatot, Magyarország ezen a téren jelentősen el fog térni a nemzetközi gyakorlattól.
A brókerbotrány előzményeinek, fejleményeinek részletes ismertetése mellett a cikk megemlítette, hogy a Magyar Nemzet című lap összefüggésbe hozta Medgyessy és László Csaba pénzügyminiszter személyét a botránnyal. A magyar szocialisták – fejeződik be a cikk – cáfolják, hogy kormányképviselőik kapcsolatban állnának az Inter-Európa Bankban (melynek Medgyessy korábban elnöke volt) és K&H Bankban (melyben László magas állást töltött be) feltárt szabálytalanságokkal.
A PSZÁF nyitott a felügyeleti munkát értékelő vizsgálatokra
A PSZÁF az alábbi közleményt juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz: Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan valótlan és félrevezető állítás, nyilvános érvelés hangzott el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tervezett átalakítása kapcsán, amelyekben szükséges összefoglalásszerűen a közvélemény pontos, hiteles tájékoztatása a tisztánlátás érdekében.
A legnyilvánvalóbb megtévesztések egyike, hogy a PSZÁF miatt érdeksérelem érte volna a betéteseket és a befektetőket. Minden félrevezető tájékoztatással szemben a tény az, hogy az emlegetett K and H-bankcsoportnál bankbetétesek és jóhiszemű befektetők pénze nem került veszélybe. A felemlegetett ingatlanbefektetési szövetkezetek nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti jogkörébe, hiszen a szövetkezeti törvény által biztosított tagi kölcsön intézményének törvényességi felügyeleti feladatai a cégbíróságokhoz tartoznak. Intézkedési jogkör, felhatalmazás hiányában az ingatlanbefektetési szövetkezetek bajba jutott ügyfeleinek veszteségeiért a felügyelet nem felelős. Ennek ellenére, a PSZÁF volt az egyetlen intézmény, amely az elmúlt három évben rendszeresen felhívta a nyilvánosság figyelmét e szövetkezetek működésében rejlő kockázatokra, számos feljelentést tett, és megoldást jelentő törvénymódosítást is kezdeményezett a Pénzügyminisztériumnál a kisbefektetők védelme érdekében.
Megtévesztő az a következtetés, hogy a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosítások indoklásául szolgáló tényleges vagy vélt problémák bármiféle összefüggésben lennének a PSZÁF szervezeti felépítésével. Nem készült olyan tanulmány, kimutatás, amely a koholt vádak és a felügyeleti struktúra közötti kapcsolatot bizonyítaná. Sőt arra sincs szakmailag elfogadható magyarázat, hogy az elképzelt változtatások révén hatékonyabb, a betétesek és a befektetők érdekeit jobban védő felügyelet alakulna-e ki a jelenleg működőnél. Ilyen szakmai álláspont már csak azért sem fogalmazódhatott meg, mert a törvénytervezet benyújtását semmilyen érdemi szakmai egyeztetés nem előzte meg, s azt több törvény megsértésével terjesztették a parlament elé. A törvénymódosítási javaslatok azon része, amely csoportszintű vizsgálatokra és utóellenőrzésekre vonatkozik jelenleg is létező gyakorlat, hiszen ezt a PSZÁF megalakulása óta alkalmazza.
Egyes érvelésekben nem a valóságnak megfelelően állítják be a felügyelet szerepét a K and H-ügyben. Érthetetlen ezt az ügyet indokként említeni a felügyelet átszervezésében. A K and H Equities-nél elkövetett szabálytalanságokat a felügyelet tárta fel, megakadályozva a további visszaéléseket, annak ellenére, hogy a PSZÁF nem rendelkezik nyomozati joggal. A nyomozó hatóságok felé a PSZÁF minden esetben megtette a bűncselekmények gyanújával kapcsolatos bejelentéseit. A felügyelet még nem zárta le a vizsgálatokat, amelynek összefüggéseit teljességgel az abban eljáró hatóságok sem tudták feltárni. A kétségtelenül számos érdeket sértő vizsgálat közben így kifejezetten káros és veszélyes átszervezni az K and H-ügyet éppen tisztázni kívánó intézményt.
Az állításokkal ellentétben a felügyelet jelenleg is beszámoltatható. A felügyeletnek törvényben előírt kötelezettsége, hogy tevékenységéről évente beszámoljon a kormánynak és tájékoztassa az Országgyűlés illetékes bizottságát. Meglehetősen furcsa, hogy a kormány a törvényi előírás ellenére a PSZÁF 2001. évi, időben benyújtott éves jelentését nem tárgyalta, a 2002. évivel pedig jelentős, hét hónapos késéssel foglalkozott.
A PSZÁF függetlenségét biztosító törvényi előírás szerint szakmai munkáját konkrét ügyekben más közigazgatási szerv nem vizsgálhatja, de minden kiadott határozata tekintetében jogorvoslat kérhető a bíróságnál. A szervezet működése ellenőrizhető, hiszen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is végzett vizsgálatokat a felügyeletnél.
Komoly aggályt vet fel a törvénymódosításnak az a rendelkezése, hogy a pénzügyminiszternek olyan jogosítványokat adnának, amellyel a kormányzat közvetlenül, bármikor hozzájuthat az állampolgárok és a gazdasági társaságok titkos adataihoz. Ez súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, s egyben a felügyeleti függetlenség megszűnését is jelenti. Pedig a hatékony pénzügyi felügyelet legfőbb kritériuma a jogszabályi háttér, amelyben a felügyelet megkapja a szükséges törvényi és intézményi garanciákat ahhoz, hogy munkáját a lehető legszakszerűbben és minden külső befolyásolástól mentesen folytathassa.
A felügyelet ismételten szükségesnek tartja rögzíteni, hogy mindig nyitott volt a felügyeleti munkát értékelő vizsgálatokra. 2000-ben, 2001-ben, illetve 2002-ben az IMF, a Világbank és az EU Bizottsága világos irányokat mutatott. Mindezekre alapozta a PSZÁF szervezetének és módszertanának fejlesztését. A PSZÁF változatlanul kész arra, hogy alávesse magát egy, elfogulatlan és szakszerű átvilágításnak, amelyet egy független, a felügyeleti munkában jártas, külföldi szakemberekből álló bizottság végezhetne el a nemzetközi követelmények figyelembe vételével. E széleskörű szakmai egyeztetést követően tovább erősíthető a már eddig is hatékony és nemzetközileg is elismert magyar felügyelet tevékenysége.
Pokorni: Emelkedni fognak a tankönyvárak
A Fidesz szerint normatívaemelés szükséges a közoktatásban
Két-három év múlva emelkedni fog a tankönyvek ára, ha egy nagy multinacionális cég vásárolja meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t – mondta Pokorni Zoltán szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke közölte: az OM-ben „egy kétszázötven fős, gigantikus árnyékminisztérium előkészítése folyik”.
A privatizációt követően először lemennek majd az árak, hogy a konkurens kiadók lehetetlen helyzetbe kerüljenek. A piac szétzúzása és megszerzése után, két-három év múlva a monopolhelyzetbe kerülő cég jelentősen tudja majd emelni árait – közölte a Fidesz alelnöke. Pokorni Zoltán szerint a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. külföldi kézbe kerülése azt eredményezi majd, hogy „magyarított instant tankönyvek” kerülnek a piacra a hazai műhelyek kiadványai helyett. Kérdésre válaszolva Pokorni Zoltán elmondta: a kiadó privatizációja iránt holland és német cégek érdeklődnek, köztük a Cornelsen. A szerzői jogról szóló törvény módosítása nyomán emelkedni fog az irodalmi tankönyvek, szöveggyűjtemények ára, hiszen gyakorlatilag minden 20. századi szerző művéért jogdíjat kell majd fizetni – mondta a politikus.
Közölte: a kormány nem rendelkezett arról, hogy az irodalmi művek esetében, hasonlóan a zeneművekhez, létrejöjjön egy közös jogkezelő szervezet. Emiatt a szerzői jogokkal rendelkezők külön-külön állapodnak majd meg a kiadókkal, és előfordulhat az is, hogy a kiadók nem tudnak majd teljes 20. századi szöveggyűjteményt összeállítani – tette hozzá a Fidesz alelnöke. Az Oktatási Minisztériumban „egy kétszázötven fős, gigantikus árnyékminisztérium előkészítése folyik”. A tárca egy kht.-t készít elő, amelybe a minisztérium és háttérintézményei által ellátott feladatokat delegálnának – mondta Pokorni Zoltán.
Alternatív minisztérium jönne így létre, amely biztosítaná a pártkáderek túlélését, hatalmát a jelenlegi vezetés bukása után is – tette hozzá. Pokorni Zoltán szerint a „manőver” az MSZP kizárásával folyik a szabad demokrata irányítású Oktatási Minisztériumban. A politikus a Fidesz oktatással összefüggő költségvetési módosító indítványait ismertetve elmondta, hogy pártja szerint 20 százalékos normatívaemelés lenne indokolt a közoktatásban. Ennek hiányában az ígért 6 százalékos béremelést csak nyolcezer fős létszámleépítéssel lehet elérni – fűzte hozzá.
A Fidesz 11 milliárd forinttal javasolja növelni a kistelepülési óvodák, iskolák támogatását, és mintegy ötmilliárd forint plusztámogatást adna a kollégiumok számára – mondta Pokorni Zoltán.
A K&H Equities tizenhét ügyfele osztozott nyolcszázmillión
A K&H Equities Rt. ügyfelei közül tizenhétről kiderült, hogy számlájukra mintegy 800 millió forint érkezett a Montrade-től. Az átutalások mögött nem volt gazdasági esemény. A pénz feltehetően bűncselekményből származik – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap értesülése szerint a bíróság első fokon már határozott az érintettek – köztük Nyúl Sándor és Muskovszky Gábor ügyvéd felesége – vagyona egy részének zár alá vételéről.
A Magyar Nemzet hivatalosan meg nem erősített értesülései szerint a K&H Equities Rt. tizenhét ügyfelével – cégekkel és magánszemélyekkel – kapcsolatban kezdeményeztek biztosítási eljárást a hatóságok, mert számlájukra mintegy 800 millió forint érkezett a Montrade Establishment Ltd. magyarországi kirendeltségétől. Az összeg feltehetőleg bűncselekményből származik, azt korábban a brókercégnél sikkasztották el. A napilap úgy tudja, hogy az illetékes bíróság első fokon már elrendelte a zár alá vételt.
Kiderült az is, hogy az átutalások mögött nem volt gazdasági esemény. A tizenhét ügyfelet korábban tanúként már kihallgatták, köztük van Muskovszky Gábor ügyvéd felesége és a TriGránitból Demján Sándor üzlettársaként ismert Nyúl Sándor, a Westend igazgatója is. Emlékezetes: Muskovszky több ügyfelet is képvisel a K&H Equities Rt.-vel történő számlaegyeztetéseken, Nyúl neve pedig a Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlása kapcsán merült fel. A Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, hogy a pénzmosásban kulcsszerepet játszó Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot Alexandru Mudura nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára.
*
Forró Tamás elismerte a Magyar Nemzetnek, hogy cégéhez, a Tízezer Kft.-hez összesen 164 millió forint érkezett. Az összegből százmilliót a Montrade utalt, míg a többit a pénzmosás gyanújával előzetes letartóztatásban lévő El Abed Hassan fizette be az üzletember cégéhez. A Nap-kelte egykori műsorvezetője szerint igazolható, hogy az átutalások mögött kölcsönszerződések vannak.
A napilap értesülése szerint hétfőn az ügyészségen pénzmosás miatt meggyanúsították Sz. Gyulát, aki Kulcsár megbízásából az elsikkasztott pénzek postázásában vett részt. A Gyuszi néven elhíresült taxis két alkalommal mintegy ötvenmillió forintot az MTI és az MTV épületébe szállított ki. A távirati iroda épületében volt a Világgazdaság című hetilap szerkesztősége, amelyet a Forró Tamás korábbi érdekeltségébe tartozó Zöld Újság Rt. adott ki.
Közben újabb és újabb variációk bontakoznak ki arra vonatkozóan, hogy miként oldják fel a Rejtő E. Tibor kihallgatása kapcsán kialakult konfliktushelyzetet az ügyészség és a rendőrség között. A napokban Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezett találkozót Lamperth Mónikával a nézeteltérések tisztázására, a belügyminiszter azonban csak akkor hajlandó találkozni Polt Péterrel, ha a legfőbb ügyész előbb Salgó László országos rendőrfőkapitánnyal egyeztet.
Emlékezetes: legelőször Salgó akart találkozni Polttal, a legfőbb ügyész viszont nem adott időpontot a főrendőrnek. Lamperth fontosnak tartja, hogy minél előbb közösen értékeljék a rendőrség és a Legfőbb Ügyészség vezetői az új, nyáron hatályba lépett büntetőeljárási törvényt. Ha a rendőrség és az ügyészség egy szakmai találkozó keretében levonta a tapasztalatokat, azt követően szívesen találkozom a legfőbb ügyésszel – mondta a tárcavezető.
***
Nem ülésezik a brókerbizottság.
Három botrányos ülést követően már nem is hívja össze a bankbotrányt vizsgáló bizottságot Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke. A képviselő tegnap is egyeztetett Wiener György (MSZP) alelnökkel, hogy kompromisszumos megállapodás szülessen a grémium ütemtervével kapcsolatban.
A Fidesz a prostitúciót megregulázó törvény módosítása ellen
Az alvilág, a maffia érdekeit szolgálja, illetve az elmúlt négy év eredményeit számolja fel, s a rendőrség elbizonytalanodását eredményezi, ha a kormány terve zöld utat kap, s a jövőben nem büntethetnék elzárással az utcai prostituáltakat – jelentették ki fővárosi fideszes politikusok szerdai tájékoztatójukon.
Kupper András, a Fővárosi Közgyűlés frakcióvezetője és Juharos Róbert képviselő elfogadhatatlannak tartották az általuk „megszerzett” kormány-előterjesztésben foglaltakat.
Juharos Róbert, aki 1999-ben országgyűlési képviselőként szorgalmazta az utcai prostitúciót megregulázó, úgynevezett maffiaellenes törvény megalkotását, közölte, a polgári körök készek az utcára vonulni, hogy megakadályozzák ezt a törvénymódosítást. Hozzátette: Nyugat-Európában két helyen is ezzel a jogállami módszerrel, az elzárással tartják sikerrel kordában az utcai prostitúciót.
Kupper András alapproblémának tartja, hogy a fővárosi önkormányzat mulasztásos törvénysértést elkövetve, évek óta nem jelöl ki türelmi zónát a prostituáltaknak. A helyzet érdekességeként említette, hogy idén nyáron a XV. kerületben a lakosság megkérdezése és a képviselő-testület döntése nélkül a polgármesteri hivatal listát tett közzé arról, hogy hol nem tilos az utcai prostitúció. A szomszédos IV. kerület, ezzel ellentétesen, a lakosság véleményét kikérve, testületi döntéssel alkotott rendeletet ez ügyben.
Juharos Róbert nehezményezte, hogy az elmúlt hetekben több szocialista politikus is úgy nyilatkozott, miszerint a maffiaellenes törvénynek a prostituáltak elzárására vonatkozó szakasza nem vált be. Az ellenzéki városatya szerint viszont a Józsefvárosban gyökeres változást, rendet teremtett ez a törvény. Megszűnt az utcai prostitúció, illetve a térfigyelő rendszernek köszönhetően itt történik feltehetőleg a legkevesebb gépkocsilopás és -feltörés Budapesten. Juharos leszögezte, a prostitúciós iparághoz és a ráépülő szervezett bűnözéshez komoly érdekek fűződnek. Utalva arra, hogy álvitának tekinti a bordélyházak létesítése körüli sajtópolémiát, megjegyezte, nem engedhető meg, hogy Budapest ismét Európa Bangkokja legyen azért, hogy ily módon a szexturizmussal próbálják az idegenforgalom hiányzó bevételeit pótolni.
Kupper András rámutatott, a türelmi zónák kijelölésével szabályozott körülmények közt, egészségügyileg ellenőrzötten, illetve akár még adót is fizetve működhetnének ennek az ősi „mesterségnek” a gyakorlói. A képviselők szerint jogilag nem kivitelezhető az esélyegyenlőségi miniszternek az a javaslata, miszerint a jövőben azokat büntessék szigorúan, akik igénybe veszik az örömlányok szolgáltatásait.
Digitális Polgári Kör
Új DPK jött létre: elindult a digitális nemzedékek új közössége
