Három napig eltitkolták Varga-Balázs Péter halálát?
Amerikai katonák lőtték le a 27 éves győri Varga-Balázs Péter egyetemistát hétfőn – ismerte el az amerkaiak közlésére hivatkozva a Külügyminisztérium. A tárca állítása szerint csak a történtek után három nappal értesültek a tragédiáról, míg a fiút foglalkoztató cég képviselője azt közölte: már másnap tájékoztatták a bagdadi magyar képviseletet. Szakértők szerint az információk tudatos visszatartásáról lehet szó.
Mindeddig hivatalosan nem értesítették a magyar hatóságok a családot arról, hogy a győri Varga-Balázs Péter életét vesztette Irakban – mondta Varga-Balázs Gáborné, a Bagdad közelében lelőtt 27 éves fiatalember édesanyja. Hozzáfűzte: fia halálát egy ugyancsak Irakban dolgozó fiatelember kedden, telefonon közölte velük, és ő volt az, aki másnap hivatalosan is azonosította a fiút.
Varga-Balázs Péter édesanyja elmondta: a munkát a fiú több hónapja odakint tartózkodó barátja szerezte, és Irakban jelenleg is több tucat magyar civil dolgozik. A Külügyminisztériumot pedig csütörtökön egyik rokonuk értesítette a tragédiáról.
Ez azért is különös, mert Bartha Ferenc, a Toifor Hungary képviselője, amelynek iraki vállalatával Varga-Balázs Péter szerződésben állt, kijelentette: a cég vezetői már a szerencsétlenség másnapján, azaz szerdán találkoztak a bagdadi magyar ügyvivő nagykövettel, a konzullal valamint egy titkárral, és kérték a képviselet segítségét. Bartha Ferenc elmondta azt is, hogy a munkatársai szerint a sokoldalú fiatalember munkafelügyelőként dolgozott a cégnél, amely vízhordással, szemétszállítással és mozgó vécék kihelyezésével is foglalkozik. A képviselő érthetetlennek találja, hogy a fiatalember nem állt meg az ellenőrző pontnál. Egy lehetséges magyarázat szerinte talán az lehet, hogy ezek az ellenőrző pontok szinte észrevehetetlenek a sötétben. Másrészt viszont az arab országokban igen gyakori, hogy az autósok áttérnek a szemközit sávba. Talán ez tévesztette meg a fiatalembert, aki óránként körülbelül 100 kilométeres sebsséggel haladt.
Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő szerint is különös az eset, mert ha egy amerikai katona bárhol lelő egy külföldi állampolgárt, arról az USA hadseregének azonnal értesítenie kell a helyi konzulátust. A szakértő úgy véli: tudatos információ-visszatartásról lehet szó. Nehéz elképzelni azt is, hogy aki adott hadműveleti területen dolgozik, az nincs tisztában az ellenőrzési pontok elhelyezkedésével.
KÖZszolga: az Éjjeli menedék nem sértett törvényt
Az MTV Rt. Közéleti Igazgatóságához került át az Éjjeli menedék+1 teljes stábja a Kulturális Igazgatóság fennhatósága alól. A Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének (KÖZszolga) csütörtök esti tájékoztatása szerint a panaszbizottság megállapította, hogy az MTV Éjjeli menedék+1 című kulturális háttérműsorának utolsó adása „nem sértette meg a médiatörvényt”.
Az intézkedés nem függ össze az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottságának minapi határozatával, mert a döntés az előtt született – mondta Csorba Mária, a tévé sajtóreferense az MTI-nek. A sajtóreferenst annak kapcsán kereste meg az MTI, hogy a panaszbizottsági döntés nyomán több érdekvédelmi szervezet is közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben ismertetik a médiahatóság eljáró tanácsának határozatát.
A Közszolgálati Műsorkészítők Szakszervezetének (KÖZszolga) csütörtök esti tájékoztatása szerint a panaszbizottság arra a megállapításra jutott, hogy az MTV Éjjeli menedék+1 című kulturális háttérműsorának utolsó (október 26-ai) adása „nem sértette meg a médiatörvényt”.
A KÖZszolga magyarázata szerint a bizottság ezzel a döntésével lényegében véve elutasította a műsor egy részét támadó Seres László és Petri Lukács Ádám panaszát. „A tanács tagjai ugyanakkor abban is egyetértetésre jutottak, hogy a brit történész, David Irving vélekedése az ötvenhatos magyar forradalom és szabadságharc első két napjáról nem tekinthető minden igényt kielégítő tudományos állásfoglalásnak, ezért az ennek adásba kerülését elősegítő szerkesztői döntés kifogásolható” – írta a szakszervezet közleményében. A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) elnöksége pénteki közleményében felszólította az MTV vezetését, hogy „sürgősen vizsgálja felül” a műsor megszüntetéséről szóló korábbi döntését. „A döntést meghozó televíziós vezetők pedig sürgősen kérjenek bocsánatot a műsor alkotóitól – ezt kívánja a tisztesség” – szögezi le a MEÚSZ a közleményében.
Századvég és TÁRKI: továbbra is az élen a Szövetség
A Századvég Politikai Elemzések Központja 2003. novemberi elemzése szerint továbbra is a Fidesz-MPSZ vezeti a pártok választói támogatottság szerinti rangsorát. Az összes megkérdezett körében 2, a pártválasztók körében 4, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 2 százalékpont a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben. Az SZDSZ támogatottsága a pártválasztók és a biztos szavazó pártot választók körében ebben a hónapban is eléri az 5 százalékot. A többi kis párt számára a novemberi adatfelvétel eredményei alapján nincs esély az öt százalékos parlamenti küszöb átlépésére.
2003 novemberének első felében az összes megkérdezett körében az MSZP támogatottsága 28, a Fidesz–MPSZ-é 30 százalék, az SZDSZ-é 3, az MDF-é pedig 2 százalék volt. Az MSZP esetében az előző havi adatokhoz képest 3, a Fidesznél 1 pontos növekedést, az SZDSZ-nél 1 pontos csökkenést, az MDF-nél pedig változatlanságot regisztrált a felvétel. Az SZDSZ az elmúlt negyedévben a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók folyamatosan az 5 százalékos küszöbérték szintjén mozog. A novemberi adatok szerint a bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók és a válaszmegtagadók együttes aránya 31 százalékon áll, amely 5 százalékpontos csökkenés 2003. októberéhez képest.
A két nagy párt választói megítélés szerinti győzelmi esélyeiben kisebb, de figyelemre méltó változások történtek. Megállt a nyár óta tartó folyamat, amely az MSZP győzelmére tippelők folyamatos csökkenésével és a Fidesz-MPSZ ezzel azonos mértékű emelkedésével járt. 2003. novemberében a kérdésre válaszolók 40 százaléka tippelt úgy, hogy egy most esedékes parlamenti választást az MSZP nyerné meg, ez 2 százalékponttal magasabb érték a legutóbbi méréshez képest. A Fidesz-MPSZ a kérdésre válaszolók 56 százaléka szerint nyerne – itt az augusztustól októberig bekövetkezett 24 pontos ugrást követően 2 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. A Fidesz szavazótáborának 82 százaléka bízik pártja győzelmében, 6 százalékuk szerint az MSZP nyerne, 12 százalékuk pedig bizonytalan az esélyek megítélését illetően. Az MSZP szavazóinak 70 százaléka számít saját pártja győzelmére, a Fidesz győzelmét 13 százalékuk valószínűsíti, szintén 16 százalék pedig bizonytalan az esélyeket tekintve.
Mérséklődött a magyarországi bérdinamika
Jelentősen mérséklődött a reálbér-dinamika szeptemberben, főként amiért a költségvetési szektorban a viszonyítási alapba bekerült a tavalyi 50 százalékos illetményemelés. Ám a versenyszektorban is csökkent a reálkeresetek növekedési üteme, ami arra utal, hogy megkezdődött a bérkorrekció. A költségvetési szektor létszámállománya azonban nem csökken.
Szeptemberre jelentősen mérséklődött a 12 hónapra visszatekintő reálkereset-emelkedés. Augusztusban még a bérek reálértékének 13,1 százalékos növekedését regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal, az ősz első hónapjában ez a mutató 3,6 százalékra süllyedt. A visszaesés elsősorban annak a következménye, hogy szeptemberben a viszonyítási alapba bekerült a tavalyi 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés. Így a friss adat ennek hatását már nem tartalmazza.
A költségvetési szektorban az elmúlt egy évben 2,4 százalékkal növekedtek a reálkeresetek, vagyis a tavaly szeptemberi jelentős emelkedés után már nem volt komoly bérnövekedés a szektorban. Érdekesség, hogy a versenyszférában is megfigyelhető a 12 havi reálbér-emelkedés jelentős mérséklődése: az augusztusi 8,9 százalékos számot 4,1 százalékos adat követte. Ez arra utal, hogy az állami, illetve a magánszektor nem független a munkaerőpiacon, hanem erősen befolyásolják egymás béralakulását.
A friss adatok nagymértékben csökkentették a januártól számított éves átlagos reálkereset-dinamikát is. Ez a mutató egyelőre két számjegyű, de a Világgazdaság számításai szerint decemberig 10 százalék alá mérséklődhet. Ez ugyan jóval magasabb a közgazdaságilag indokolt mértéknél, azonban a jövő évet nem terhelik majd áthúzódó hatások, így biztosra vehető, hogy 2004-ben az ideinél jóval kisebb lesz az átlagos reálbér-növekedés. Erre szükség is lesz, hiszen a külső egyensúlyi pozíciók a lakossági fogyasztás robbanásszerű növekedése miatt látványosan romlanak.
Egyáltalán nem ilyen kedvező a kép a költségvetési szektor létszámalakulását illetően. Szeptemberben 825 ezren dolgoztak itt, 9 ezerrel többen, mint egy éve, s 26 ezerrel többen, mint két esztendeje. Mindez azt jelenti, hogy nem állt le a költségvetési szektor munkaerő-felszívó hatása.
Érdekesség, hogy miközben az állománynövekedést a kormány az európai uniós csatlakozás növekvő létszámigényével indokolja, jövőre mégis 7 ezer embert terveznek elbocsátani a minisztériumokból.
Ismét veszélyben a Terror Háza
Ami késik, nem múlik: Mécs Imre ellátogatott a Terror Házába. Igaz, ezt Schmidt Mária főigazgató meghívásának eleget téve tette meg, azután, hogy indítványában hozzájárult az intézmény ellehetetlenítésére tett, újabb kísérlethez. A kulturális tárca vezetője, Hiller István ígéretei ellenére előállt újabb vészhelyzetről a főigazgató és Balás-Piri László kuratóriumi elnök számolt be.
Mécs Imrét a saját, személyes múltjával való szembesülés sem ingatta meg elhatározásában
Úgy érzem, a magyar kormány szavahihetősége a tét, s hogy Hiller István széke forog veszélyben; a miniszter ugyanis több alkalommal ígéretet tett arra, hogy nem kerül veszélybe a Terror Háza Múzeum működése – jelentette ki Schmidt Mária, aki újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: ha az Országgyűlés a jövő héten sorra kerülő szavazáson elfogadja a kormánypárti képviselők indítványait, ellehetetlenül az intézmény működése.
Schmidt Mária, aki ma délelőtt meghívta az intézménytől először 290 millió forint, jelenleg is mintegy 200 millió forint elvonását követelő módosító indítványt beadó képviselőket, végigkalauzolta az intézményen Mécs Imre szabaddemokrata képviselőt, aki életében először látogatott a Terror Házába. Schmidt Mária az MNO kérdésére válaszolva elmondta: ’’Mécs Imrével csak röviden beszélgettünk. Elismételte korábbi kifogásait, többek közt, hogy miért nem az egész magyar történelemről, illetve hogy miért nem 1914-től kezdve mutatja be a történteket a múzeum. Elmondtam neki, hogy egy történeti kiállítástól, amely egy háznak a történetét mutatja be, nem lehet elvárni, hogy az egész XX. századi magyar történelmet ismertesse. Nem ennek a háznak a feladata ezt megoldani.’’
A 2004-es költségvetés tervezetéhez benyújtott három kormánypárti módosító indítvány 290 millió forintot vonna el a múzeum tervezett 313,5 millió forintos támogatásából. Szabó Zoltán szocialista képviselő a Fesztiválzenekar számára 150 millió forintot csoportosítana át, Mécs Imre szabaddemokrata és Donáth László szocialista képviselő pedig 40 millió forintot vonnának meg az intézmény jövő évi költségvetési támogatásából, melyet az ’56-os intézethez irányítanának. Schmidt Mária elmondta: örömmel értesültek arról, hogy Kárpáti Zsuzsa szocialista képviselő elállt attól a javaslatától, hogy a fogyatékkal élők és a nehéz helyzetben levő társadalmi csoportokat segítő szervezetek számára 100 millió forintot csoportosítsanak át a múzeumnak szánt összegekből.
Győr
Hankó Balázs: Győr tovább erősödik!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!