Az unión belül is magyarnak valljuk magunkat

A magyarok abszolút többsége a csatlakozást követően csakis magyarnak tartja majd magát - derül ki a Gallup felméréséből. A magukat csakis nemzeti identitásúaknak vallók aránya tavasz óta 12 százalékponttal nőtt. A lakosság 62 százaléka elégedetlen a magyar demokráciával, míg az EU-n belüli működéséről jobb véleménnyel vannak - ám a pozitív vélemények aránya itt sem éri el az ötven százalékot.

Magyarország európai uniós taggá válását a 15 éves és annál idősebb népesség 56 százaléka jó, 10 százaléka rossz dolognak tartja – ez az arány kedvezőbb, mint az európai uniós átlag – állapítja meg a Magyar Gallup Intézet (www.gallup.hu) az uniós és a tagjelölt országokban készült kutatásában.

Az Eurobarométer szerint a jelenlegi tizenöt tagország átlagában az emberek 48 százaléka tartja jó dolognak, hogy országa tagja az Európai Uniónak, 15 százalék viszont rossznak tartja azt.

Leginkább Svédországban tartják kedvezőtlennek, hogy az ország tagja az EU-nak (32 százalék), de itt a tagságot jónak tartók vannak többségben (40 százalék), míg az Egyesült Királyságban a tagságot rossz dolognak tartók aránya egy százalékponttal meghaladja azokét, akik azt jónak tartják.

A tagországok közül Luxemburgban, Írországban és Hollandiában helyeslik a legtöbben (77, 73, illetve 62 százalék) az EU-tagságot, a 2004-ben csatlakozók közül pedig Cipruson, Szlovákiában és Magyarországon legmagasabb ez az arány (59, 58, illetve 57 százalék). A 13 tagjelölt ország közül Románia, Bulgária és Törökország lakossága nagyobb arányban tartja jó dolognak a taggá válást, mint bármelyik jövőre csatlakozó ország.

Magyarország azon öt ország között van, ahol a lakosság több mint 30 százaléka szeretné, hogy az ország a nem EU-tagokkal ápolt külkapcsolatokat illetően önállóan döntsön. Látni kell azonban, hogy a közös külpolitikai döntéshozatal támogatói valamennyi tag- és tagjelölt országban abszolút többségben vannak (84 és 55 százalék között). Magyarországon is 56 százalékos ezt az arány.

A honvédelmi ügyekben való döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország között. Magyarországon, akárcsak Franciaországban, azok vannak többségben, akik a közös döntéshozatalt támogatják.

A Gallup kérdésére, hogy a közeli jövőbe tekintve milyen identitásúnak tekinti magát, csakis magyarnak, vagy magyarnak és európainak, vagy európainak és magyarnak, vagy csakis európainak, a magyarok abszolút többsége (51 százalék) azt válaszolta, hogy csakis magyarnak. Idén tavasszal még 39 százalék volt ez az arány, a változás tehát jelentős: 12 százalékponttal nőtt a magukat csakis nemzeti identitásúaknak vallók aránya.

Magyarországon a 15 éves és annál idősebb lakosok közül minden harmadik (33 százalék) elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik. Az abszolút többség, 62 százalék „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” elégedett vele. 2003 tavasza óta az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt, az elégedetteké 9 százalékponttal csökkent. Összehasonlításul: a demokráciával most elégedetlenek aránya a 15 EU-tagország átlagában alacsonyabb (43 százalék), a csatlakozó és a tagjelölt országokban pedig átlagosan valamivel magasabb (66, illetve 67 százalék), mint Magyarországon.

A demokrácia Európai Unión belüli működéséről jobb véleménnyel vannak a magyarok, mint a demokrácia hazai működéséről, de a pozitív vélemények aránya itt sem éri el az ötven százalékot.