Hozzátette, hogy az energetikai jogszabályok megalkotásánál a közösségi érdekeket jobban érvényesíteni kellene a befektetői érdekekkel szemben. Petz Ernő, a társulat alelnöke utalt arra, a 2002-es év mérlegadatai szerint az áramszolgáltatóknál 12 százalékos, az erőműveknél 22 százalékos volt az átlagos nyereség, és szerinte ennek terhére lehetne az áram fogyasztói árát mérsékelni.
Elhangzott: szükség lenne a villamosenergia-törvény módosítására is, amelyben a közüzemi árképzés alapelveit rögzíteni kellene, a társadalmi szolidaritáson alapuló szociális áram-tarifa kötelező kialakítását kellene bevezetni, illetve a hatósági körbe kellene vonni ismét az erőművek termelői ármegállapítását a közüzemi piacon.
A társulat állásfoglalása szerint az energiahordozók árcentrumát meghatározó kőolaj-import hazai árszintje 2001 óta csökken, ennek ellenére a liberalizáció következtében a vezetékes energiahordozók árai 2003 óta ismét nagymértékben tovább emelkedtek. Járosi Márton elmondta: nem volt indokolt az energiaszektorban az áfa emelése, mert az Európai Unióval kötött megállapodás szerint ennek rendezésére 2007-ig haladékot kapott Magyarország.
Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár több törvény is előírja, a hatósági energia-áremelésekkel kapcsolatban kötelező az érdekképviseletekkel egyeztetni. Ezt azonban a mindenkori kormányok nem tartották be, ezért a szövetség ez év januárjában az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, kérve hasson oda, hogy a törvénysértés megszűnjön, illetve foglaljon állást, hogy az említett mulasztások mellett született jogszabályok hatályosak-e.
A sajtótájékoztatón Járosi Márton úgy vélekedett, hogy az energiafogyasztók védelme a gyakorlatban nem megoldott, törvényben kellene szabályozni a hatékonyabb fogyasztóvédelmet, az ehhez szükséges finanszírozást, hogy megfelelő szakértelemmel lehessen a befektetői érdekekkel szemben fellépni.
origo.hu
Kocsis Máté: Az ukránok le akarják járatni Orbán Viktort
