GKI: bizalomhiány a magyar gazdaságban

A magyar gazdaságpolitikában a bizalomhiány jelei fedezhetők fel. A jelenlegi helyzetben mindenekelőtt a hitelesség visszaszerzésére van szükség, továbbá következetes fordulatot kell megvalósítani – jelentette ki mai tájékoztatóján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke.

A nemzetközi befektetők és hazai szakértők megítélése szerint is gondban van Magyarország, s a gazdaságpolitika iránt a bizalomhiány jelei érezhetőek. A GKI bízik abban, hogy a kormányzat elkötelezett lesz a maga által meghatározott új, a GDP 4,6 százalékát jelentő államháztartási hiány mellett – hangzott el a sajtótájékoztatón. Vértes András kifejtette: éves adatokat tekintve minden területen (infláció, költségvetési deficit, gazdasági bővülés, működőtőke-áramlás) romlott a magyar gazdaság helyzete tavaly a 2002-es esztendőhöz képest. Tavaly ráadásul számos kifejezetten hibás lépésre került sor, a kiélezett belpolitikai helyzet miatt minden gazdasági téma túlpolitizálódott. A GKI elnöke szerint 2003 első részében ígéretverseny folyt, majd a gazdaság pozíciójának indokolatlan dramatizálása, illetve szinte titokban tartott korrekció vette kezdetét. Miközben politikai nyomás nehezedett a költségvetésre, a működőtőke-áramlás nem fedezte annak hiányát. Olyannyira nem, hogy a nagyvállalati szféra, mely nettó megtakarító lett, több pénzt helyezett el a környező országokban, mint amennyi beérkezett. Hozzávetőleg egymilliárd euró értékben áramlott hazánkba működőtőke, ezzel szemben 1,2 milliárd eurónyi összeg hagyta el az államhatárt – tette hozzá.

A GKI szakértői szerint 2003-ban a bővülés mértéke 3,5 százalékos lehet, s az export összességében a korábban gondoltnál gyorsabban nő, amely kedvező a külkereskedelmi egyenleg szempontjából. A magyar gazdaság mindinkább export- és beruházásvezérelt pályán élénkül. Ennek jelentős viszont
az importvonzata – figyelmeztet a kutatóintézet, mely szerint a reálkeresetek az elmúlt két évben történt, összesen 25 százalékos emelkedése után 2004-ben már csak körülbelül 1 százalékkal nőnek. Az infláció főleg az adóemelések hatására 2004 tavaszán néhány hónapban el fogja érni a 7 százalékot, az év második felében azonban – ha további ársokk nem éri a gazdaságot – érezhetően mérséklődik, s az év végén a 2003. decemberi szint (5,7 százalék) körül alakul. Éves átlagban 6,2 százalék körüli áremelkedés várható a GKI számításai szerint.