Az érintett ágazatok tiltakozását az váltotta ki, hogy – a tervek szerint – az italcsomagolásoknál 2005. január 1-jétől darab alapú számításra térnének át, amely alól a termékeiket meghatározott arányban újratölthető palackban forgalmazó cégek szereznének mentességet. Lapunkhoz eljuttatott céges kalkulációk szerint az újratöltés feltételeinek megteremtése – a drágább termelés mellett – kis- és középvállalkozásoknál 300-600 milliós, nagy cégeknél 1,3-1,5 milliárdos plusz beruházási költséget jelentene.
Ezt a cégek jelentős részénél finanszírozhatatlannak tartják. Ezzel szemben a KVM vállalatonként 10–100 millió forint közötti beruházási költséggel számol. Másfelől, ha egy vállalkozás nem ruház be tisztító és újratöltő gépsorokba, akkor is csak évi 0,5-1 százalékkal nőnek a kiadásai, mivel csak az után kellene a darab alapú termékdíjat fizetni, amennyivel a jogszabályban meghatározandó aránynál kisebb mértékben használnak visszaváltható palackokat – állítja Tátrai Miklós. A zöldtárca közgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormány várhatóan első februári ülésén foglalkozik a kérdéssel. Az új jogszabályokat legkésőbb március 15-ig kell kihirdetni, mivel a rendelkezések egy része május 1-jén lépne életbe.
Az előterjesztő nem veszi figyelembe, hogy a piac csökkenő mértékben igényli a visszaváltható csomagolásokat – áll az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) állásfoglalásában. A szervezet szerint a visszaváltható csomagolások a korszerű könnyű csomagolások terjedése következtében szorulnak vissza, így az újratölthetőség erőltetése ellentétes a piaci folyamatokkal. A darab alapú termékdíjjal generált mesterséges áremelkedés a nem újratölthető csomagolású termékeknél a hazai italipart – azon belül a kis- és középvállalkozásokat – jelentős versenyhátrányba hozza, amit az Éfosz szerint súlyosbít, hogy minderre a nyugati határok megnyitásával egy időben kerül sor.
Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség elnöke szerint a változtatás együttesen mintegy 15 milliárd forintos többletterhet jelentene 2005-ben a hazai ásványvízgyártók számára. A beruházási költségeket sok cég várhatóan nem tudja elviselni, ráadásul egyetlen hatástanulmány sem készült el, amely igazolná, hogy az újratöltés kevésbé környezetterhelő, mint az újrahasznosítás. A pezsgők esetén a termék kultúrája miatt biztosítani kellene a lehetőséget, hogy termékdíjmentesen lehessen használni az egyutas palackokat – fogalmazott Kovács György. A Henkell Söhnlein Hungária Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója kifejtette: a palackos érlelésű pezsgőknél eleve nem jöhet szóba az újratölthető csomagolás, s a többutas palackok ellen szólnak a biztonsági szempontok is. Kovács György szerint a borok esetén teljesíthetőnek tűnnek az arányok, mivel a kommersz termékeknél növelni lehet a visszaváltható palackok arányát. Ugyanakkor a piacon anomáliákat okoz, hogy egyes palackokból hiány, másokból óriási túlkínálat van, miközben a visszaváltáshoz szükséges rekeszek ugyancsak hiánycikknek számítanak.
*
Az ágazatok kifogásolják, hogy a termékdíj egy részét az idén januártól az előírt újrahasznosítási arányokat teljesítő cégeknek is be kell fizetniük, s teljes mentességet 2005-ben is csak irreálisan magasnak tartott hasznosítási túlteljesítés esetén lehet szerezni. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a teljes mentesség elérése az előírt hasznosítási arányok emelkedése miatt teljesíthetetlen lehet. Ez az újrahasznosításban kulcsszerepet játszó koordináló szervezetek tevékenységét is nehezíti. (Világgazdaság)
origo.hu
Így reagált az RTL Majka legújabb dalára
