Az érintett ágazatok tiltakozását az váltotta ki, hogy – a tervek szerint – az italcsomagolásoknál 2005. január 1-jétől darab alapú számításra térnének át, amely alól a termékeiket meghatározott arányban újratölthető palackban forgalmazó cégek szereznének mentességet. Lapunkhoz eljuttatott céges kalkulációk szerint az újratöltés feltételeinek megteremtése – a drágább termelés mellett – kis- és középvállalkozásoknál 300-600 milliós, nagy cégeknél 1,3-1,5 milliárdos plusz beruházási költséget jelentene.
Ezt a cégek jelentős részénél finanszírozhatatlannak tartják. Ezzel szemben a KVM vállalatonként 10–100 millió forint közötti beruházási költséggel számol. Másfelől, ha egy vállalkozás nem ruház be tisztító és újratöltő gépsorokba, akkor is csak évi 0,5-1 százalékkal nőnek a kiadásai, mivel csak az után kellene a darab alapú termékdíjat fizetni, amennyivel a jogszabályban meghatározandó aránynál kisebb mértékben használnak visszaváltható palackokat – állítja Tátrai Miklós. A zöldtárca közgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormány várhatóan első februári ülésén foglalkozik a kérdéssel. Az új jogszabályokat legkésőbb március 15-ig kell kihirdetni, mivel a rendelkezések egy része május 1-jén lépne életbe.
Az előterjesztő nem veszi figyelembe, hogy a piac csökkenő mértékben igényli a visszaváltható csomagolásokat – áll az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) állásfoglalásában. A szervezet szerint a visszaváltható csomagolások a korszerű könnyű csomagolások terjedése következtében szorulnak vissza, így az újratölthetőség erőltetése ellentétes a piaci folyamatokkal. A darab alapú termékdíjjal generált mesterséges áremelkedés a nem újratölthető csomagolású termékeknél a hazai italipart – azon belül a kis- és középvállalkozásokat – jelentős versenyhátrányba hozza, amit az Éfosz szerint súlyosbít, hogy minderre a nyugati határok megnyitásával egy időben kerül sor.
Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség elnöke szerint a változtatás együttesen mintegy 15 milliárd forintos többletterhet jelentene 2005-ben a hazai ásványvízgyártók számára. A beruházási költségeket sok cég várhatóan nem tudja elviselni, ráadásul egyetlen hatástanulmány sem készült el, amely igazolná, hogy az újratöltés kevésbé környezetterhelő, mint az újrahasznosítás. A pezsgők esetén a termék kultúrája miatt biztosítani kellene a lehetőséget, hogy termékdíjmentesen lehessen használni az egyutas palackokat – fogalmazott Kovács György. A Henkell Söhnlein Hungária Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója kifejtette: a palackos érlelésű pezsgőknél eleve nem jöhet szóba az újratölthető csomagolás, s a többutas palackok ellen szólnak a biztonsági szempontok is. Kovács György szerint a borok esetén teljesíthetőnek tűnnek az arányok, mivel a kommersz termékeknél növelni lehet a visszaváltható palackok arányát. Ugyanakkor a piacon anomáliákat okoz, hogy egyes palackokból hiány, másokból óriási túlkínálat van, miközben a visszaváltáshoz szükséges rekeszek ugyancsak hiánycikknek számítanak.
*
Az ágazatok kifogásolják, hogy a termékdíj egy részét az idén januártól az előírt újrahasznosítási arányokat teljesítő cégeknek is be kell fizetniük, s teljes mentességet 2005-ben is csak irreálisan magasnak tartott hasznosítási túlteljesítés esetén lehet szerezni. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a teljes mentesség elérése az előírt hasznosítási arányok emelkedése miatt teljesíthetetlen lehet. Ez az újrahasznosításban kulcsszerepet játszó koordináló szervezetek tevékenységét is nehezíti. (Világgazdaság)
origo.hu
Ők azok az orvosok, akik pénzért, titokban nemátalakító műtéteket végeztek Kiskunhalason
