Magyar Nemzet: Kritizált vagyonbevallások
A vagyonnyilatkozatok alapján leggazdagabb Kapolyi László – a szocialista frakció tagja – szerint a megjelent adatok ellenére vannak az övéhez mérhető tőkével rendelkező honatyák, főleg mezőgazdasági területről. A képviselő indokoltnak tartja a politikusok szűkebb családi köre anyagi helyzetének vizsgálatát is.
Egyfajta irányadó tájékoztatásként kell értelmezni a napokban nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatokban található információkat, mások mellett azért, mert a hiányos adatszolgáltatásnak semmilyen jogkövetkezménye nincsen, és a rendszer könnyen kijátszható – összegezhető politológusok és politikusok ezzel kapcsolatos véleménye. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az Országgyűlés leggazdagabb tagja Kapolyi László, az MSZDP elnöke, az MSZP-frakció tagja. Szerinte szintén korrekciókra lenne szükség a vagyoni helyzet felmérése tekintetében. A politikus az MTV Nap-kelte című műsorában kijelentette: vannak vele összehasonlítható tőkeértékkel rendelkező képviselők, elsősorban a mezőgazdasági területről. A pártelnök – aki a Magyar Hírlap kiadványa szerint 4,5 milliárdos becsült vagyonával a 44. a száz leggazdagabb magyar listáján – nem nevezte meg egyik politikustársát sem. Kapolyi úgy látja, szakszerűbben is meg lehetne vizsgálni a politikusok anyagi helyzetét, különbséget téve vagyon, tőke és tőkepiaci érték között. Szerinte egy mellékletben ki lehetne térni a szűkebb családi kör vagyonára is.
Tény, a nyilvános vagyonnyilatkozatból nem derül ki, a családtagok mekkora tulajdonnal rendelkeznek, így például nincs a köz számára megismerhető adat arról a házról, amelyben Medgyessy Péter kormányfő él feleségével, és amelyet – a biztonsági okokkal indokolva – közpénzből alakítottak át.
Népszabadság: Önkormányzatok, oktatás: tíz-tízmilliárdot vonnak el
Az önkormányzatokat – a korábban elhangzott ígéretek ellenére – mintegy tízmilliárd forinttal rövidítheti meg a kormány takarékossági csomagja. Úgy tudjuk az oktatásügynek is hasonló nagyságrendű elvonással kell számolnia.
A helyhatóságoktól elvonandó összeget az egyes tárcáknál levő, úgynevezett fejezeti kezelésű alapokból csípnék le. Így a normatív támogatásuk, illetve a fejlesztési célokat szolgáló cél- és címzett támogatások összege nem csökkenne. Kevesebb lehet viszont például a bérlakásprogram vagy a panelkorszerűsítési program támogatására szánt keret, illetve más, többek között a hátrányos helyzetű települések megsegítésére szolgáló források is apadhatnak.
A tervezett elvonás nem éri el az önkormányzati támogatások egy százalékát. Ha azonban csak a kifejezetten fejlesztési célokat szolgáló mintegy 150 milliárd körüli összeggel számolunk, annak mintegy hat százalékát veszítik el a települések. A szóban forgó tízmilliárd egyébként éppen a negyede annak az összegnek, amit a költségvetési vita során az önkormányzatok politikai támogatással pótlólag kiharcoltak maguknak.
Úgy tudjuk, mintegy tízmilliárd forintot vonnak el az Oktatási Minisztériumtól is. Ez azonban várhatóan nem érinti majd a felsőoktatási intézmények működési támogatását. Az még nem körvonalazódott, hogy a tízmilliárd forint hogyan oszlik meg a tárca költségvetésében.
Napi Gazdaság: Hiányoznak a nyílt végű garantált alapok
A Bamosz többféle törvénymódosítást szeretne elérni, amelyek az európai uniós piacon csökkentenék a hazai alapkezelők versenyhátrányát. Továbbra is napirenden van a hiányzó adókedvezmény kérdése.
Az idei év a mind kockázatkerülőbb befektetői magatartás miatt a garantált alapok éve lehet. Több alapkezelő is szívesebben indítana ilyet nyílt végű formában, de úgy tűnik, ennek jogszabályi korlátai vannak, ezért javasolják a törvény módosítását – mondta el lapunknak Holtzer Péter, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) új elnöke.
A nyílt végű befektetési alapok legfontosabb jellemzője, hogy jegyeik bármikor megvehetők és visszaválthatók az egy jegyre jutó nettó eszközértéken (és nem az, hogy futamidejük határozatlan).
A garantált alapok, amelyeknél az eredeti tőke és az esetleges hozam kifizetésére valamely pénzintézet garanciát vállalt, jelenleg zárt végűként működnek, ahol a lejárat előtti likviditást a tőzsdei bevezetés biztosítja. Ez viszont veszteséget okozhat tulajdonosaiknak. A nyílt végű, tőkegarantált alapokat például az OTP Alapkezelő nyílt végű, mégis határozott futamidejű formában képzelte volna el. A törvénymódosítást az is indokolná, hogy külföldön léteznek ilyen konstrukciók, és az EU-csatlakozás után ezek egy része is akadálytalanul jöhet Magyarországra. A hazai alapkezelők ezzel versenyhátrányba kerülhetnek.
A Bamosz több más jogszabály-módosítást is indokoltnak tartana, részben szintén a külföldi termékekkel való versenyképesség érdekében. Határainkon túl például – a kötvénypiachoz hasonlóan – a befektetési alapoknál is léteznek kibocsátási programok, amelyek során az újabb és újabb alapok a fő keretek között egyszerűsített eljárással hozhatók létre. (Ez a zárt végű garantált alapok ismétlődő kibocsátásaihoz is nagy segítség lenne.) Szintén hiányzik nálunk, hogy egy befektetési alap különböző sorozatú (például A, B, C) befektetési jegyeket bocsáthasson ki és azokhoz különböző forgalmi jutalékokat lehessen kapcsolni. Ezzel egyszerűbbé válna a különböző befektetői csoportok (magánbefektetők, intézmények) megkülönböztetése, amit ma csak trükkökkel érnek el (például sávos, összeghatárokhoz kötött jutalékokkal).
Világgazdaság: Milliárdokat veszíthetnek a jegyirodák
Jelentős bevételkieséssel számolhatnak az idén a repülőjegy-értékesítő nagy utazási irodák, hiszen 6 százalékpontos jutalékcsökkenésüket alig ellentételezi a most bevezetett foglalási díj. Ennek nyomán átrendeződés lehet a repülőjegy-értékesítés piacán.
Nehéz év vár a hazai repülőjegy-értékesítő cégekre, miután a légitársaságok a korábbi 7 százalékról 1 százalékra csökkentették a jutalékot – húzta alá Gordon Mária, a Repülőjegy-értékesítők Szövetségének elnöke. Tavaly közel 80 milliárd forint volt a 200 repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó hazai utazási vállalkozás bevétele e tevékenységből.
Ennek a jutaléka 4,5 milliárdra tehető. A változás a 10-12 nagy értékesítőt azért érinti érzékenyen, mivel ők adták a forgalom 60-70 százalékát, a kicsik számára viszont a talpon maradáshoz minden befolyó forint számít – tette hozzá. A repülőjegy-értékesítők költsége jóval meghaladja az egyszázalékos jutalék mértékét, s ezt még a közelmúltban bevezetett foglalási díj sem fedezi teljes mértékben.
Igaz, ez utóbbinak nincs felső határa. Az utaztatók azonban ennek megállapításánál figyelembe veszik a légitársaságok gyakorlatát. Így ez 5000-5500 forinttól akár 40 ezer forintig is terjedhet. Olyan utazási iroda nem nagyon lesz, amelyik alacsonyabb rezervációs díjat számolna fel, mint a légitársaság, amelynek jegyét árulja. Vélhetően minden jegyértékesítő bevezeti ezt a díjat.
Bár pontos számítás nem készült, azonban vélhetően az egy százalék jutalék és a rezervációs díj összege nem éri el a korábbi hétszázalékos jutalék összegét.
origo.hu
Mi történt 2024-ben, ami megváltoztatja Magyarország jövőjét?
