időjárás 6°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Film készül Ernest Hemingway életéről

Kovács Zita
2004.02.25. 14:28

Fernanda Pivano olasz műfordítónak Hemingway-életrajzáról Abel Ferrara amerikai rendező készül filmet forgatni. A tervek szerint az író életének 1948 és 1954 közötti szakaszát mutatják be, A folyón át a fák közé című regényétől Az öreg halász és a tengerig. Hemingwayt Antony Hopkins alakítja majd, mellette szerepet vállal a filmben Meg Ryan is.

Abel Ferrara amerikai rendező filmet készül forgatni Ernest Hemingwayről, a talán legismertebb amerikai íróról. A rendező, akinek eddigi alkotásai főként az amerikai nagyvárosokban dúló erőszakról szólnak mint például az Áramszünet, Fernanda Pivano olasz műfordító Hemingway életrajzából indul ki. Az életrajzból maga Pivano írja meg a film forgatókönyvét.

Pivano 1948-ban találkozott először Hemingwayjel az olaszországi Cortinában, és életre szóló barátság alakult ki közöttük. Az írónő már évekkel azelőtt lefordította a Búcsú a fegyverektől című regényt. Fernanda és Hemingway később is többször összejöttek, és az asszony Kubában is meglátogatta az írót. Az életrajzot személyes élményei, első kézből kapott dokumentumok és soha nem publikált levelek alapján írta meg.

Ferrara elárulta a Corriere della Sera című milánói lapnak, hogy filmje a tervek szerint Hemingway életének 1948 és 1954 közötti szakaszát mutatja be, A folyón át a fák közé című regényétől Az öreg halász és a tengerig, az első Pulitzer-díjtól az irodalmi Nobel-díjig. Szó lesz a vadászatokról Friuliban és a venetói mocsarakban. Helyet kapnak benne az olasz barátok és természetesen „Nanda”. Lesz néhány visszatekintés az első világháborúra, a Sassari-hadosztályra, az utolsó napokra Fossaltában, amelyből a Búcsú a fegyverektől született. A producer még azt is megpróbálja elérni, hogy interjút készítsenek Fidel Castróval, akit köztudottan szoros barátság fűzött a Kubában töltött évek alatt Hemingwayhez.

Ernest Hemingwayt Anthony Hopkins alakítja majd a filmben. A „Papa” című alkotásban Hopkins mellett Meg Ryan is szerepet vállal. A forgatások hamarosan elkezdődnek Havannán, így ha minden jól megy, egy esztendő múlva már a mozikban is láthatjuk a várhatóan igencsak izgalmas életrajzi alkotást.




Ernest Hemingway Chicago egyik külvárosában látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányai befejezésekor a Star című napilapnál riporterként helyezkedett el. Az első világháborúba az amerikai Vöröskereszt mentősofőrjeként kapcsolódott be, 1918-ban megsebesült az olasz-osztrák fronton, hősiességéért később olasz hadikitüntetést kapott.

A párizsi amerikai irodalmi kör tagjaként indult el írói pályáján. Már az első regényének (Fiesta, a nap is felkel), amely a világháború test-lelki sérültjeiről szól, jelentős sikere volt. Hemingway második regénye, a Búcsú a fegyverektől, az első világháború élményeinek egyik legjobb, legmaradandóbb irodalmi feldolgozása. Akárcsak az író első műve, ez a rendkívül plasztikus, tömör, érett írásművészettel alkotott második regény is a semmibe, a létundorba torkollik.

A háború utáni időszak legnagyobb részét a regényírásnak szentelte. Az író Párizsban élt, de gyakran elutazott síelni, horgászni, vadászni vagy bikaviadalokat nézni; ezen élményei sok írásának szolgáltak hátteréül. Európai barangolások és afrikai nagyvadászatok évei után a nagy gazdasági válság korszakában tért haza az Egyesült Államokba.

Novellistaként a Férfiak nők nélkül című művével alapozta meg hírnevét, s ezt A győztes nem nyer semmit csak tovább erősítette. 1937-ben jelent meg Gazdagok és szegények című műve, amely három novellából egybeszerkesztett regény. Ez a mű fordulópontot jelent az író munkásságában. Hemingway ráébredt arra, hogy a korai regényeiben ábrázolt végletes individualizmus végül is zsákutca, mert társadalomellenes életérzést fejez ki. Több kritikus meggyőződése szerint ekkorra Hemingway már megírta legkiválóbb műveit, és túljutott pályafutásának csúcsán. Ez az ítélet túl szigorú, de kétségtelen, hogy ezt követően a megszokott sikert időnként kudarcok szakították meg, s könyvei ritkábban jelentek meg.

A polgárháború kitörése után sajtótudósítóként Spanyolországba megy. Hemingway a spanyolországi küzdelmet mint a szabadság és az elnyomás összecsapását értékelte. E nagy küzdelem lett témája egyetlen drámájának, Az ötödik hadoszlopnak, melynek helyszíne a megszállott Madrid. Spanyolország háborús és békeéveinek élményeit az Akiért a harang szól című regényében örökítette meg, mely könyvei közül a legnagyobb közönségsikert aratta.

Később Londonban ismét haditudósítóként dolgozott, szemtanúja volt a normandiai hadműveleteknek és az ardenneki csatának is. A háború után visszatért kubai otthonába, és újra komolyan dolgozni kezdett. 1953-ban Pulitzer-díjat kapott Az öreg halász és a tengerért. A könyv, amelynek nem csekély része volt abban, hogy Hemingway elnyerte 1954-ben az irodalmi Nobel-díjat, hatalmas kritikai sikert aratott. Fidel Castro 1959-es forradalma egy évvel később Hemingwayt Finca elhagyására kényszerítette, és Idaho államába költözött. Itt depressziós szorongásai miatt kétszer is kórházba került. Két nappal azután, hogy hazatért a kórházból, puskájával saját kezűleg vetett véget életének.

Forrás: Magyar Távirati Iroda, http://www.bibl.u-szeged.hu

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.