Míg Kuncze kijelentette: „Egy, a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség elveit valló párt, vagy politikus nem támogathatja valakinek a piedesztálra emelését, aki a kirekesztés és a jogok korlátozásának politikáját képviselte”, Fodor közölte: a főváros vezetőségének érdemes lesz átvizsgálnia az önkormányzat kulturális bizottságában született döntés.
A főváros kulturális bizottsága január 28-ai ülésén egyhangúlag támogatta Teleki Pál szobrának felállítását a budai Várban. Egy héttel korábban a városképvédelmi bizottság is egyhangúlag engedélyezte a szobor elhelyezését közterületen.
Arra a felvetésre, hogy a szabad demokrata vezetésű fővárosi kulturális bizottság egyhangúlag támogatta a Teleki-szobor felállítását, Kuncze Gábor leszögezte: nem ért egyet a testület döntésével.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – más zsidó szervezetekkel együtt – tiltakozott a szobor felállítása ellen. „Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez tapad a XX. században a világ első zsidóellenes törvénye, az 1920-as numerus clausus, továbbá a zsidókat másodrendű állampolgárrá minősítő, 1939-es második zsidó törvény hatálybalépése, valamint a házassági korlátozásokat tartalmazó, 1941-es harmadik zsidó törvény előkészítése” – közölte a szervezet csütörtökön.
A szoborállítás ellen Fellegi Ádám zongoraművész is tiltakozó levelet juttatott el a főpolgármesterhez.
A Pro Urbe-díjas zongoraművész közölte, hogy e szoborállítás néhány héttel az Európai Unióhoz való csatlakozás és a tervezett budapesti nemzetközi holokauszt konferencia előtt „arculcsapás, egy olyan folyamatosság deklarálása, amely Auschwitz után még nagyobb bűn, mint annak előtte”.
Teleki Pál első miniszterelnökségének idejére – 1920. július 19. és 1921. április 13. – esett a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó, illetve szűkítő úgynevezett numerus clausus rendelet. Teleki 1939. február 16-tól volt újra miniszterelnök. A „fegyveres semlegesség” álláspontjára helyezkedve megtagadta a Lengyelországra támadó német csapatok átengedését, és az akkori közös lengyel-magyar határon át több százezer lengyel menekült továbbutazását tette lehetővé a szövetségesekhez.
Amikor a németek 1941-ben közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, április 3-ra virradó éjjel öngyilkos lett.
Szobrát halálának 63. évfordulóján tervezik felavatni a budai Vár Hunyadi udvarában, a Ludwig Múzeum homlokzatával szemben.
origo.hu
Több bérlet is megszűnik januártól Budapesten
