időjárás 6°C Vilma 2022. december 5.
logo

Nem a vízlépcső a megoldás, nem kell népszavazás

Kisberk Szabolcs
2004.02.19. 09:53

A természetvédők szerint - Nemcsók János állításával ellentétben -, nincs összefüggés a gemenci erdők kiszáradása, a Barátság kőolajvezeték és a duzzasztógát megléte között.

Nemcsók János egykori kormánybiztos – jelenleg az Alföld felzárkóztatásáért felelős kormánymegbízott – kifejtette: ökológiai katasztrófa fenyeget, hiszen a Duna elterelése miatt a gemenci erdő fái kiszáradnak, a Barátság kőolajvezeték pedig Százhalombattánál már nem a Duna medrében fut, hanem a vízben lebeg, és egyetlen elvétett horgonykivetés következtében is eltörhet. Ez a helyzet tarthatalan mind ökológiai, mind gazdasági szempontból. Ezért azt javasolja, hogy egy nemzetközi szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg, hogyan lehet elkerülni a Duna ökológiai katasztrófáját, és ha a ők is a gát megépítése mellett foglalnak állást, akkor népszavazást kell kiírni az ügyben.

Márkus Ferenc, a WWF Magyarország – az egyik legnagyobb természetvédelmi szervezet – igazgatója lapunk megkeresésére elmondta: „Ha Nagymarosnál felduzzasztjuk a vizet, gyakorlatilag ugyanazt a gondot exportáljuk tovább a folyó mentén, ugyanazok a problémák fognak jelentkezni. Nem értem miért gondolják azt, hogy csak egyetlen megoldás létezik. A fő baj az, hogy az eddigi összes kormány csak az energetikai és hajózási szempontokat vette figyelembe az üggyel kapcsolatban. Fontos lenne, hogy ne csak a Duna főmedrével, hanem a mellékágrendszer rehabilitációjával is foglalkozzanak. Nem értem miért kellene egy szakmai kérdésben népszavazást tartani, inkább meg kellene vizsgálni, hogy milyen más lehetőségek vannak a probléma megoldására. A gemenci erdőkben valóban elmaradnak az áradások, de ez elsősorban a csapadékviszonyok függvénye, nem pedig a vízlépcső lététől, vagy nem lététől függ.”

A Duna Kör ügyvivője és a Zöld Demokraták elnöke, Droppa György véleménye szerint: „Nemcsók úr az MSZP falába épített öngyilkos merénylő. Nem néz semerre, csak járja a maga útját. Már eddig is elég sok kárt okozott a magyar politikának és a Duna ügyének. Nem veszi tudomásul, hogy jelenleg nincs olyan párt a magyar parlamentben, amely fontolgatná a vízlépcső megépítését.”

Droppa kiemelte azt is: 1989-ben a Duna mozgalom összegyűjtötte a népszavazás kiírására a kellő mennyiségű aláírást, mégsem lett belőle semmi. Nemcsók Jánosnak tudnia kellene, hogy Bős és Százhalombatta között 300 km a távolság így semmi összefüggés nincs a gát és a kőolajvezeték között. Mellesleg, ha a kőolajvezeték a Dunában lebegne, már régen eltört volna. Egyébként ahol a vezeték húzódik hajózási akadályt jelent, ezért ott horgonyzási tilalom van. A kőolajvezeték ügye technikai kérdés meg lehet oldani vízlépcső építés nélkül is. Azt is tudnia kéne, hogy a meder mélyülése nem egy-két méter, hanem 60 cm, és ennek az aránytalan sóderkotrás az oka.

A Duna Kör ügyvivője a gemenci erdő fáinak kiszáradásával kapcsolatban leszögezte: az erdő vízellátása valóban egyre rosszabb ökológiai helyzetet teremt, de ennek megoldására szerinte sem vízlépcsőt kell építeni, hanem végre kell hajtani a Duna ökológiai rehabilitációját, és ha ezt úgy hajtjuk végre, hogy a hajózás biztosítását is megoldjuk, akkor is kevesebb mint 20 milliárd forintba kerül a több mint százmilliárdos vízlépcsővel szemben.

Droppa György emlékezetett arra is, hogy Medgyessy Péter megállapodást kötött a zöld társadalmi szervezetekkel, hogy az ő kormányzása alatt nem épül vízlépcső.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.