Világgazdaság: Rejtőzködő többletszolgáltatások
Legfeljebb évente néhány ezer forint fejében akár naponta utazhatnak külföldre külön biztosítási díj és szerződéskötés nélkül a bankkártya-tulajdonosok. Egyes konstrukciók a kártyabirtokos mellett már az útitársakat és a családtagokat is segítik.
Továbbra sem kapnak elég figyelmet a bankkártyákhoz kapcsolt utazási biztosítások, pedig a plasztiklapokhoz alanyi jogon járó vagy opcionálisan megvásárolható termékek az esetek döntő többségében tökéletesen helyettesítik a klasszikus, utazási irodáknál hozzáférhető konstrukciókat. Az érintettek köre meglehetősen széles: a Visa és MasterCard kártyatársaságok ugyan csak a prémium kártyáknál tették kötelezővé a kiegészítő szolgáltatást, ám a hitelintézetek stratégiájuk függvényében a hagyományos dombornyomott, illetve egyes elektronikus plasztiklapokra is kiterjesztették azt.
A részfeltételek ismeretében a legtöbbet a gyakran – akár heti rendszerességgel – külföldre utazók profitálhatnak, az eseti biztosítások adminisztrációja mellett ugyanis az újbóli díjfizetésektől is mentesülnek az érintettek. Az emelt szintű – Gold vagy Business – kártyáknál az éves kártyadíj tartalmazza a biztosítás díját, a hagyományos és elektronikus plasztiklapoknál pedig legfeljebb néhány ezer forintos többletköltséggel lehet megváltani az addicionális szolgáltatást, amely a bankkártya érvényessége alatt folyamatosan, további kiadás nélkül funkcionál minden egyes, 60 napot meg nem haladó kinttartózkodás esetén. Kivételt a napi elszámolású OTP jelent, a legnagyobb magyar bank viszont 10 százalék kedvezményt ad a csoporthoz tartozó Garancia Biztosító releváns termékeiből.
A nyújtott biztosítási szolgáltatások és kárösszegek bankonként és kártyatípusonként változnak. Fontos tudni, hogy a konstrukciók a hagyományos utasbiztosításokat kiegészítve is működnek, egyes káresemények bekövetkeztével a biztosítási összegek összeadódnak.
Napi Gazdaság: Átalányadó a céges telefonra?
Az uniós harmonizációs szabályok, valamint a Sulinet program átalakítása mellett a céges telefonhasználat adózásáról is rendelkezik az az új „salátatörvény”, amelyet a Pénzügyminisztérium (PM) a múlt pénteken terjesztett a palament elé. Eddig a céges telefonhasználat 70 százaléka után lehetett visszaigényelni az áfát, mondván: 30 százalék mértékéig magánbeszélgetéseket folytatnak a vállalkozások munkatársai. A PM az aránypár 50-50 százalékra változtatására is javaslatot tett az áfatörvény legutóbbi módosításakor, a Ház azonban ezt nem fogadta el.
Ugyanakkor a céges vonalon folytatott magánbeszélgetések után az áfán kívül nem fizetnek adót a vállalkozások (az APEH ugyanis nem állapít meg adóhiányt), holott ez természetbeni juttatásnak minősül – jelentette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alelnöke.
Népszabadság: MTV: négy tematikus csatorna?
Pénzügyi lehetőségektől függ, hogy a Magyar Televízió elnöke mikor indítja el azt a négy tematikus csatornát, amelyet győztes pályázatában leírt. Rudi Zoltán pénteki megválasztásakor azt jelentette be, hogy a populárisabbra hangolt főadó mellett egy nosztalgia-, hír-, sport- és kulturális csatornát működtetne a Magyar Televízió.
A rétegigényeket kielégítő csatornák beindítását korábban már Friderikusz Sándor is javasolta elnöki pályázatában, és Ragáts Imre volt tévéelnöknek is voltak hasonló elképzelései.
A legkönnyebben nosztalgiacsatornát tudna beindítani a közszolgálati tévé, archívuma ugyanis szinte korlátlan lehetőséget kínál erre. Ezt használta ki az első magyar nosztalgiacsatorna, a Filmmúzeum, amely kezdetben az MTV filmtárából indította el programját. Szintén megoldhatónak tűnik a kulturális csatorna, hiszen jelenleg is ad már például színházi közvetítéseket is a Magyar Televízió, azt is vállalva, hogy ezek kisebb nézettségűek. Rudi egyébként hetvenezerre becsülte egy színdarab nézettségét, amely kereskedelmi televízióknál elhanyagolható mutató, ugyanakkor ha a színházak befogadóképességét nézzük, ez több száz telt házas előadás nézettségének felel meg.
Bár a Magyar Televíziónak van kiépített hírszerkesztősége, anyagilag mégis nehéz megoldani egy hírcsatorna indítását, hiszen például a hasonló műfajban utazó Hír TV is befektetőket keres jelenleg. A parlamenti közvetítéseket például itt lehetne sugározni, és eleget lehetne tenni annak az igénynek, hogy valamennyi párt rendezvényeiről bőségesen számoljon be a köztévé.
A legnehezebbnek a sportcsatorna indítása tűnik. Van már kereskedelmi konkurencia, amely a világ legjobb futballbajnokságaiból ad élő közvetítéseket. Ezek mellett a profi ökölvívás, a Forma-1 és a hazai futball számíthat nagyobb érdeklődésre, ám utóbbi kettőt – akárcsak a Bajnokok Ligája közvetítési jogait – az utóbbi időben elveszítette a köztévé. Az MTV idei üzleti terve két csatornára is úgy számol, hogy az év végén 7,5 milliárd forintos hiány áll majd az összegzésben.
origo.hu
Belépett a netbankjába, milliók hiányoztak a számlájáról
