Pistyur Imre családja egyike annak a nyolc-tíz dalmát családnak, akik a törökök elől menekülve 1690-ben telepedtek le Szentendrén. A művész maga Csobánkán született, ahol édesapja pékmesterként kapott munkát. Itt szerezte a szomszédban lakó „falusi füvestől” gyógyfüves ismereteit, csakúgy, mint a művészetekben való jártasságát, amelyet az ott élő két festőművésztől tanult, illetve a csobánkai kőfaragóktól lesett el.
Szentendrére a hetvenes években költözött, ahol természetgyógyászként ismerik, mára azonban már szobrászként is számon tartják a városban, hiszen az utóbbi három évben készült szobraiból Budapesten a Duna és a Vigadó Galériában, Szentendrén pedig a Művésztelepi Galériában rendeztek már kiállítást.
Pistyur Imre szobraiban a kozmikus egységérzet, test és lélek, állat, ember és természet összetartozása jelenik meg, a prehisztorikus kor naivitása, esendősége. Művészete párhuzamba állítható a világ teremtéséről vallott keleti és nyugati elképzelésekkel, és különféle népek, kultúrák mesevilágához, istenképzeteihez is köthető.
Bumfordi manói, dzsinnjei olykor a dalmát folklór és hiedelemvilág alakjait keltik életre. Szobrai kerekded, lágy formák láncolatából épülnek, kevés mesterkéltséggel, annál több szabadságot hagyva a kőnek.
Az augusztus 8-ig látogatható kiállítás Pistyur Imre eddigi legnagyobb szabású bemutatkozása lesz. A kiállított művek nagyobbik része az utóbbi évben született, s itt kerül először a közönség elé.
nemzeti agrárgazdasági kamara
A magyar kormány és a NAK megmenti a Bászna Gabona Zrt. miatt bajba került gazdákat
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!