Iráni válság: újabb háború közelében a Közel-Kelet

Iránban tovább éleződik a belpolitikai válság: a december óta tartó kormányellenes tüntetések immár az ország minden tartományára kiterjedtek. A kialakult helyzet regionális feszültségeket is kiválthat, mondta lapunknak Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Az iráni biztonsági erők fegyveres tagja egy égő épület előtt egy teheráni tüntetésen Fotó: Khoshiran Forrás: Middle East Images/AFP

A december óta tartó iráni tüntetések immár a legnagyobb megmozdulás az ország történetében az 1979-es forradalom óta.

A demonstrációk a rial árfolyamának december 28-i meredek zuhanása nyomán robbantak ki, és azóta az iráni hatóságok kommunikációs zárlatot vezettek be, leállították az internetszolgáltatást, az állami média pedig a tiltakozókat az Egyesült Államok és Izrael „terrorista ügynökeinek” nevezi.

Az Amnesty International arra figyelmeztetett, hogy a vezetés „ismét gyorsított perekhez és önkényes kivégzésekhez folyamodhat” a tiltakozók elrettentésére, a Human Rights Activists News Agency (HRANA) pedig 2571 halálos áldozatról számolt be, köztük 12 gyermekről.

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump éles figyelmeztetést intézett Teheránhoz: 

Az Egyesült Államok nagyon kemény lépéseket tesz, amennyiben az iráni hatóságok megkezdik az őrizetbe vett kormányellenes tüntetők kivégzését.

Torontóban élő iráni tüntetők (Fotó: Anadolu/AFP/Mert Alper Dervis)

Az iráni válság regionális következményekkel járhat

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a mostani események mindenképpen regionális következményekkel járhatnak.

Bármelyik forgatókönyvet nézzük is a mostani iráni tüntetések kimenetelénél, mindegyiknek van egy olyan következménye, hogy regionális kihatással bír

– mondta lapunknak Csicsmann László. Hozzátette:

Ami valószínűbb, hogy az iráni rezsim lassú, elhúzódó elmúlása várható, aminek az amerikai beavatkozás nélkül is lehetnek regionális következményei.

Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A kutató szerint az iráni vezetés a mostani tüntetéseket úgy keretezi, hogy azok a 2025. júniusi háború következményei, és az emberek nem csupán belső követeléseik miatt vonultak utcára, hanem szerinte Izrael és az Egyesült Államok destabilizálja az országot.

Ennek kapcsán Teherán új védelmi doktrínát fogadott el, ami alapján megelőző csapást is mérhet amerikai katonai célpontokra az elkövetkezendő időszakban, és ebben Izrael megtámadása is benne van

– figyelmeztetett a szakértő.

Csicsmann László hangsúlyozta, hogy bár Irán nem szeretne háborút indítani, a rezsim egzisztenciális válságban van, és ez eszkalációs folyamatokat indíthat el a régióban.

Ebben a helyzetben akár Irakban, a Hormuzi-szorosnál vagy máshol olyan következményei lehetnek, amelyek a Közel-Keletet eszkalációs irányba vihetik

– tette hozzá.

A Hezbollah és a Hamász meggyengült ugyan, de Irakban a síita milíciák és a húszik sem gyengültek meg, és nem szabad lebecsülni a jelentőségüket

– hangsúlyozta.

Irán akár szét is eshet

A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte nem zárható ki, hogy az etnikailag széttagolt Irán bizonyos területei de facto leválhatnak az országról, különösen a keleti régiókban, amelyeket az iszlám köztársaság már nem tud egyben tartani.

Mi van akkor, ha Izrael elismeri Dél-Jement, és ha hirtelen Iránban megjelennek kisebb területi egységek, amiket a zsidó állam elismer valamilyen formában? Ez is elképzelhető akár

– összegezte a kutató.

A szakértő szerint a jelenlegi események Irán belső stabilitására és a régió biztonsági helyzetére is hosszú távú következményekkel lehetnek és a jövőbeli fejlemények a Közel-Kelet geopolitikai térképét is jelentősen átalakíthatják.

Borítókép: Az iráni biztonsági erők fegyveres tagja egy égő épület előtt egy teheráni tüntetésen (Fotó: Middle East Images/AFP/Khoshiran)