Eperbe oltott lepényhal, vírusgének a kukoricában

A csatlakozással hazánkban is fokozottan jelenhetnek meg a génkezelt termékek. A gyártók szerint eddig is fogyasztottunk ilyet, csak nem tudtunk róla. A környezetvédők azonban széles körben tiltakoznak a genetikailag módosított alapanyagú termékek gyártása, génkezelt növények termesztése ellen.

Május 1-jétől Magyarországon is fokozott mértékben jelenhetnek meg a génkezelt (genetically modified organisms, rövidítve GMO) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek a boltokban – írja a Világgazdaság. Elsősorban génkezelt szója és takarmánykukorica kerülhet a magyar piacra. A csatlakozástól Magyarországon is meg kell jelölni azokat az élelmiszeripari cikkeket, amelyek 0,9 százaléknál több genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. (A tagállamokban az új előírások a jövő héttől lépnek hatályba.) A címkézésre akkor lesz szükség, ha a gyártók az alapanyagokat (elsősorban a szóját vagy a kukoricát) a termékekhez közvetlenül adják. Azoknál a termékeknél, melyek génkezelt takarmánnyal táplált állatok húsából készültek, nincs jelölési kötelezettség.

– A GMO-termékek fogyasztása semmilyen táplálkozásbiztonsági kockázattal nem jár, mivel nincs olyan indok, ami bármilyen nyugtalanságot, bizalmatlanságot kelthetne velük szemben – jelentette ki a Világgazdaságnak a hazánkban kísérleti MGO-termesztést végző Monsanto igazgatója, aki nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az EU-ból vagy más államokból mostanáig is érkeztek olyan árucikkek az országba, amelyek genetikailag módosított alkotóelemeket tartalmaztak, de nem voltak megjelölve, vagy nem kellett megjelölni azokat.

A környezetvédők azonban merőben más véleményen vannak. Nemes Noémi, a Greenpeace génkezelt élelmiszer-ellenes kampányának felelőse szerint egyáltalán nem bizonyított, hogy a GMO-termékek nem károsak az egészségre. – E témában nagyon kevés kutatást végeztek. 1998-ban Skóciában vizsgálta egy magyar orvos a génmódosított élelmiszerek állatokra gyakorolt hatásait. Megállapította, hogy a génmódosított burgonya fehérjetartalma húsz százalékkal csökkent, a növénnyel etetett patkányokon pedig súlyos elváltozást figyelt meg: ellenállóképességük csökkent, szerveik fejlődése megváltozott – számolt be Nemes Noémi, hangsúlyozva: a GMO-élelmiszerek allergén és toxikus hatása nem bizonyított, de ennek ellenkezője sem. – Allergiás esetekkel már több esetben találkoztak – tette hozzá. A környezetvédő szerint üzleti érdekek miatt nem vizsgálják kellőképp a génmódosított élelmiszerek hatásait.

A Greenpeace tudomása szerint Magyarországon körülbelül tizenkét hektáron folynak kísérletek a génkezelt növények termesztésére – néhány cég a közeljövőben már engedélyeztetheti is termékeit. A környezetvédők attól tartanak: a génmódosítással foglalkozó multicégek csak az EU-csatlakozásra várnak, hogy elkezdhessék a génmanipulált takarmánynövények termesztését. – Gazdasági szempontból öngyilkosság lenne, ha Magyarországon beindulna a génmódosított növények termesztése; a felvásárlók ugyanis a „hagyományos” termékeket keresik. Hazánkat pont azért szeretik az unióban, mert garantálni tudjuk, hogy az itt termesztett növények nem génkezeltek – hangsúlyozta a környezetvédő, hozzátéve: Franciaország mellett hazánk a legnagyobb exportálója a nem génmanipulált kukoricának.

– Olyan technológiáról van szó, amely áthágja a korlátokat az élőlények – növények és állatok – között: például a lepényhal egy adott génjét párosíthatják bármely zöldség- és gyümölcsféle génjeivel, hogy fagytűrőbb növényt hozzanak létre. Bizonyos takarmányfélékbe egy diófajta egyik génjét ültették át – sorolta Nemes Noémi, aki kiemelte: manapság többmillió hektáron termesztenek bizonyos irtószerekre rezisztens (ellenálló) génmódosított növényeket. – A ma termesztett GMO-fajták egytől egyig valamilyen gyom- vagy rovarirtóra rezisztensek. E növényeket az irtószerekkel foglalkozó nagy cégek fejlesztik ki, hiszen az az érdekük, hogy a növény az általuk gyártott szerre ellenálló legyen. Ehhez baktérium- vagy vírusgéneket használnak – mondta a Greenpeace munkatársa.

A nemzetközi zöldszervezet kampányt indított a GMO-termékek ellen a hazai forgalmazókon, gyártókon keresztül. A szupermarket-láncok közül a CBA, a Spar és a Penny Market írásban garantálta, hogy nem fog génmódosított élelmiszert forgalmazni, míg a Tesco saját termékei kapcsán tett ígéretet. – Célunk, hogy minél több forgalmazó és gyártó garantálja ugyanezt – mondta Nemes Noémi, hozzátéve: az általuk megkeresett többszáz gyártó 30 százaléka jelezte, hogy nem fog géntechnológiával módosított alapanyagokat felhasználni. A szervezet egyébként minden nyugat-magyarországi települést levélben kért arra, hogy közigazgatási területükön tiltsák meg a géntechnológiával módosított növények termesztését.

A génkezelt vetőmag egyébként drágább, mint a természetes fajták, ráadásul a gazda csak azt a vegyszert alkalmazhatja, amelyikre az adott növény ellenálló, ami szintén külön költséggel jár – mondta kérdésünkre az aktivista, emlékeztetve arra: a címkézési kötelezettség miatt külön költségekkel is számolnia kell a génkezelt növényeket termesztőknek. – Kérdés, hogyha a manipulált növény „elszennyezi” a szomszéd gazda földjét, ki téríti meg a kárt? – vetette fel a környezetvédő. Mint mondta, a génkezelt növény pollenei több kilométerre is elszállhatnak, és a módosított tulajdonságai révén tűrőképesebb egyedek kiszoríthatják az őshonos, nem manipulált fajokat.