Ukrajna ballisztikus fegyverhez jut, Irán amerikai légicsapástól retteghet

Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas, nagy hatótávolságú rakétarendszert fejleszt ki Ukrajna számára, amely akár 500 kilométernél távolabbi célpontok ellen is bevethető lehet.

Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas, nagy hatótávolságú rakétarendszert fejleszt ki Ukrajna számára Forrás: AFP

Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas új hadszíntéri ballisztikus rakétatípust fejleszt ki Ukrajna számára. A londoni védelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint a Nightfall (Alkony) nevű fejlesztési program célja olyan rakéta kidolgozása, amely szárazföldi indítóállásokról bevetve 500 kilométernél nagyobb távolságra tud eljuttatni 200 kilogrammnyi nagy hatóerejű robbanótöltetet.

Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas új hadszíntéri ballisztikus rakétatípust fejleszt ki Ukrajna számára Fotó: AFP

Ballisztikus rakéta kerül Zelenszkij kezébe

A tárca közleménye szerint a rakétatípusnak – amelynek kifejlesztésére a brit kormány már meg is hirdette a versenytárgyalást – „jelentős fenyegetettségi szintű hadszíntereken”, erőteljes elektromágneses zavarás körülményei között is működőképesnek kell lennie.

A Nightfall rakétákat számos járműtípusról lehet majd indítani rövid időközönként, és a bevetés után az indítóállomásként működő járműveket gyorsan vissza lehet vonni az indítás helyszínéről, lehetővé téve, hogy az ukrán fegyveres erők kulcsfontosságú orosz katonai célpontokat támadjanak, 

még mielőtt az orosz hadsereg válaszolni tudna a csapásmérésekre – fogalmaz vasárnap esti ismertetésében a brit védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a cél havi tíz Nightfall rendszer előállítása; egy-egy rakéta ára legfeljebb 800 ezer font (356 millió forint) lehet. 

Irán fenyeget, de közben békülne is

Irán hétfőn közölte, hogy nyitva tartja a kommunikációs csatornákat az Egyesült Államokkal, miközben Donald Trump amerikai elnök a válaszlépéseket mérlegeli. Az internetszolgáltatás leállt az országban, és több száz tüntető haláláról, valamint több ezer ember letartóztatásáról érkeztek hírek. A mostani tiltakozások az 1979-es iszlám forradalom óta a legnagyobb tüntetéshullámmá nőtték ki magukat Iránban.

Irán hétfőn közölte, hogy nyitva tartja a kommunikációs csatornákat az Egyesült Államokkal, miközben Donald Trump elnök a tüntetések leverését célzó lépésekre adható válaszlépéseket mérlegelte.

Trump vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok találkozhat iráni tisztségviselőkkel, és hogy kapcsolatban áll az ellenzékkel, miközben fokozta a nyomást az Iszlám Köztársaság vezetőire, amikor kijelentette, hogy a tüntetők elleni erőszakra válaszul akár katonai lépésre is sor kerülhet

Trump: Zelenszkijnek sosem voltak ütőkártyái

Az amerikai elnök egy interjúban ismét felhívta a figyelmet a nemzetközi politikában tett erőfeszítéseinek eredményeire. Donald Trump egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy ha ő nem lenne, már rég teljes katasztrófával végződött volna az orosz–ukrán helyzet, és ezt Zelenszkij és Európa is tudja.

Ha Donald Trump nem lenne, az egész dolog teljes katasztrófával végződött volna, és ő ezt tudja, ahogy az európai vezetők is tudják, mindenki tudja.

– mondta az amerikai elnök.
Volodimir Zelenszkij „soha nem rendelkezett valódi ütőkártyákkal” az Oroszországgal folytatott háborúról szóló tárgyalásokon – és most sincs ez másként – közölte Donald Trump a The New York Times újságíróinak adott interjúban.

Kuleba szerint Ukrajnának nincs más választása: vagy Brüsszel, vagy Moszkva

Ukrajna jövőjéről beszélt Dmitro Kuleba volt külügyminiszter. Szerinte az országnak nincs önálló, független útja, csak két lehetőség létezik – az Európai Unióhoz való csatlakozás vagy Oroszország befolyási övezetébe kerülés.
Kuleba az Ukrajinszka Pravda című lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy Ukrajna előtt „civilizációs választás” áll, és a következő évtizedekben az Európai Unióhoz való csatlakozás kell hogy meghatározza az ország politikáját. 

A kijelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a kijevi politikai elit teljes mértékben Brüsszelhez és a nyugati hatalmakhoz kívánja kötni Ukrajna sorsát, még akkor is, ha ez az ország szuverenitásának további feladásával járhat.

Brüsszel láthatóan el akarja taposni a patrióta erőket 

Egyedül a patrióta pártok erősödése jelenthet reményt Európa számára egy békésebb és jobb jövő tekintetében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy Lengyelországban a demokrácia és a jogállam válságban és veszélyben van, amit szavai szerint az is tanúsít, hogy gyakorlatilag elfoglalták a lengyel köztelevíziót.

Ebben az új világrendben Európa láthatóan nem találja a saját helyét, Brüsszel pedig teljes mértékben elszigetelődött, így az Európai Unió elveszítette a meghatározó szerepét mind a globális politikában, mind a világgazdasági rendszerben

 – húzta alá.
Szijjártó Péter a Nemunas Hajnala litván párt elnökével közös sajtótájékoztatóján először is köszönetet mondott Remigijus Zemaitaitisnek, amiért a nemzetközi politikai vitákban többször is kiállt Magyarország mellett, amikor a kormány méltatlan támadásoknak vagy rágalmaknak volt kitéve. Kiemelte, hogy mára új világpolitikai korszak köszöntött be, és ennek alapját egy nagy globális patrióta forradalom adja, amely Budapestről indult és Washingtonban kapott mindent elsöprő lendületet.

Ukrajna háborúba akarja rántani Európát

Ukrajna továbbra sem mondott le arról, hogy Európát bevonja a háborúba. Az ukrán sajtó most maga is elismeri: Moszkva soha nem egyezne bele nyugati csapatok ukrajnai telepítésébe, a katonai szerepvállalásról szóló tervek mégis napirenden maradtak.

A hajlandók koalíciójaként emlegetett kezdeményezés egyre inkább politikai eszköznek tűnik.

A hivatalos cél Ukrajna tárgyalási pozícióinak javítása és Európa önálló fellépésének demonstrálása, de a csapattelepítés egyelőre inkább csak hangzatos ígéret. Michal Kujawski varsói újságíró a Kyiv Post oldalán megjelent véleménycikkében – melyet az Origo szemlézett – azt részletezte, hogy a Kreml „nemje” szerinte sokkal inkább politikai üzenet, mint tényleges vörös vonal, hiszen „Moszkva korábbi figyelmeztetései is rendre következmények nélkül maradtak”. 

Kujawski rámutatott: a nyugati csapatok bevetéséről szóló nyilatkozatok mögött jelenleg nincs kidolgozott katonai terv. 

Borítókép: Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas, nagy hatótávolságú rakétarendszert fejleszt ki Ukrajna számára(Forrás: AFP)