Holtvágányon, leállósávban

Hétfőn reggel több mint negyed óra alatt tette meg a kettes metró az Örs vezér tér – Stadionok megálló közti elvileg négyperces utat. A BKV sínproblémára hivatkozik. A piros metró szakaszát tavaly év végén újították fel.

Kisberk Szabolcs
2004. 04. 05. 10:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1887-ben helyezték üzembe a főváros első közúti villamosvasút-vonalát a Nagykörút egy szakaszán. Ezeken több mint egy évszázadig közlekedhetett a villamos, így megértők lehetnek az utasok a sok műszaki problémáért. Az első autóbusz járat 1915-ben indult Budapesten. Az Újság című napilap így tudósított az eseményről, 1915-ben: „Az első fordulón nemigen volt utasa a gusztusos és kényelmes járműnek. Csak később, amikor megtudták, hogy 14 fillérért mindenki automobilozhat, lendült fel az üzlet, és lepték el az utasok úgy a kocsi bársonypamlagját, mint a tető padjait. Örömmel konstatálták, hogy az új alkalmatosság simán fut és gyorsan halad.„ Azóta alig történt változás. A 14 fillérhez csak egy nulla került és forint lett belőle, az utasok most is ellepik a a járműveket – bár inkább a járatritkítások miatt –, és valóban simán fut, gyorsan halad a BKV – a csőd felé.

Hétfőn reggel az Örs vezér téri metróállomástól több mint negyed óra alatt jutott el a szerelvény a két megállóra lévő Stadionok állomásig. A BKV Rt. hivatalos honlapja úgy tájékoztatja az utasokat, hogy a megállóhelyek közti menetidő négy perc. A BKV fődiszpécserének elmondása szerint, a hétfő reggeli üzemzavar oka sínprobléma volt, amelyet rövid időn belül elhárítottak. Emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben újították fel a kettes metró ezen vonalszakaszát.

Ismert az is, hogy a BKV több új típusú, környezetkímélő autóbusza gyulladt ki az utóbbi időben, nem kis riadalmat okozva az utasoknak. Az alacsony padlózatú járművek rendszeresen meghibásodnak, fennakadásokat okozva a közlekedésben.

2003. január elsejétől átlagosan tíz, júliustól pedig további 4,8 százalékkal drágultak a BKV viteldíjai. A vonaljegy 125 forintra emelkedett, a tízdarabos gyűjtőjegy 1100, a húszdarabos gyűjtőjegy pedig 2150 forintra emelkedett. A felnőtt havi bérlet 4450 forintról 4670 forintra, a tanuló és nyugdíjas havi bérlet pedig 1515 forintra emelkedett. 2004. január elsejétől újabb 13 százalékkal emelte a jegyek és bérletek árát a BKV. A közlekedési vállalat honlapján már a július elsejétől fizetendő idén másodszor megemelt jegy és bérletárakat is megtaláljuk. Júliustól tehát az eddig is igen drága 5200 forintos havibérletért már 5400 forintot kell a bérletpénztárnál hagyni. A tanulók és nyugdíjasok „csak” 2050 forintot fizetnek majd az eddigi 1850 helyett. A vonaljegy 145, a tíz darabos gyűjtőjegy 1250, a húsz darabos pedig 2450 forint lesz.

Ismeretes, hogy Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója 2003-ban húszmillió forint körüli összeget vehetett fel prémiumként.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.