Trasmoz kiátkozása és a hatalom konfliktusa
A Moncayo hegy lábánál áll Trasmoz, egy falu, amelynek múltja nem simul bele a környező táj csendjébe. Trasmoz kiátkozása dokumentált történelmi tény, amely a falu világi vezetői és a nagy hatalmú veruelai ciszterci kolostor közötti középkori konfliktusokra vezethető vissza. A település világi enklávéként élt egy egyházi dominanciájú térség közepén, Aragónia azon részén, ahol az egyház a földeket, a jövedelmeket és az emberek lelkiismeretét is uralni akarta.

A fa, a víz és a legelők feletti vita hatalmi konfliktussá vált. A kolostor végül a legerősebb eszközhöz nyúlt: az egyházi kiátkozáshoz. Az anatémát ünnepélyes szertartással erősítették meg. A kiátkozást soha nem vonták vissza. Nem dogmatikai okból, hanem mert évszázadokon át senki sem kérte. A döntés idővel levéltári különlegességgé vált, majd identitásképző tényezővé. A kiátkozás ténye nem ártott a falunak, épp ellenkezőleg, Trasmoz megtanult az egyházi védelem nélkül létezni. Ami egykor súlyos büntetés volt, ma a különállás jelképe.
Boszorkányok és kollektív félelem Trasmozban
A falut körülölelő elszigeteltség termékeny talajt adott a boszorkánylegendáknak. Kiemelkedik közülük Casca néni alakja, akit egy 19. századi hagyomány Aragónia utolsó boszorkányaként tart számon. Ismerte a gyógynövényeket, a kenőcsöket és azokat a szavakat, amelyekről az átlag embere nem tudta, hogy gyógyítanak vagy ártanak. Egy olyan korban, amikor a népi gyógyászat és a boszorkányság határa elmosódott, alakja a megmagyarázhatatlantól való kollektív félelmet testesítette meg.

A hagyomány szerint saját szomszédai vetették egy szakadékba. Emléke azonban fennmaradt. Ma az ősi tudás és a normák peremén élők elleni erőszak szimbóluma.
Hamisítók, lázadók és az ETA emberrablása
A 16. században Trasmoz vára ismét a történelem és a képzelet metszéspontjába került. Titkos pénzverdét működtettek falai között, ahol kiváló minőségű hamis ezüstpénzeket gyártottak. A legenda szerint Lucifer, kecskealakban, maga őrizte a műveletet. A valóság prózaibb volt. A hamisítók lebuktak, Tarazonába vitték, és nyilvánosan kivégezték őket. Trasmoz története a 20. század végén is váratlan fordulatot vett. 1981 karácsonyán az ETA elrabolta Dr. José Iglesias Pugát, ismertebb nevén Papuchit, Julio Iglesias apját. A terrorista csoport abban az évben 32 áldozatot gyilkolt meg. A túszt egy olyan házban tartották fogva, amely korábban nagybátyja, Zenón tulajdonában volt, aki a Franco-korszakban hosszú ideig polgármesterként szolgált. A ház a falu főterén állt, mindenki szeme előtt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!