Rosszkedvű csatlakozás

A várakozásokkal ellentétben az uniós csatlakozás rövidtávon alig észrevehető változást hoz majd, az év első felét pedig a beinduló gazdasági konjunktúra, valamint a lakosság változatlanul rossz hangulata fogja jellemezni.

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. márciusban közzétette előrejelzéseit a várható legfontosabb társadalmi folyamatokról, melyek empirikus adatfelvételeken és szakértői becsléseken alapulnak. Mindezek alapján a 2004-es év első félévének vitathatatlanul legjelentősebb eseménye az ország uniós csatlakozása lesz. Az eseményhez közeledve ugyanakkor a közbeszédben újra fel fog erősödni a vesztesek és nyertesek csoportjainak keresése. Általánosságban ezzel kapcsolatban az a feltételezés, hogy mind a politikai retorikában, mind a médiában rövidtávon nagyobb hangsúlyt kapnak majd a vesztesek.

A kis- és közepes vállalkozók alkotják az uniós csatlakozás szempontjából leginkább instabil társadalmi réteget. A mezőgazdasági kistermelők kilátásai azért sem kedvezőek, mert a jelenlegi kormányzatnak sincs határozott koncepciója a mezőgazdasági termelés átalakításáról az uniós követelményeknek megfelelően, illetve maguk az érintettek is csak rövidtávú követelések megfogalmazására képesek – jegyzi meg a TÁRKI. A nagy kérdés rövidtávon az, hogy sikerül-e kialakítani, és megfelelően működtetni azt a pénzügyi rendszert, amellyel a kevésnek tartott uniós agrártámogatás egyáltalán lehívható és felhasználható lenne. Az uniós követelmények szempontjából ugyanez vonatkozik a szolgáltatások – a kereskedelem és a vendéglátás – egyes köreire is.

A munkaerő-piaci tendenciák pozitív és negatív jeleket egyaránt mutatnak. A népesség gazdasági aktivitása kismértékben ugyan emelkedett, a foglalkoztatottság két-három év alatt 1 százalékponttal növekedett, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony. A munkanélküliség 5-6 százalékos rátája szintén a legkisebbek közé tartozik, ám a munkaerőpiac alapvető problémája még mindig az inaktivitás magas szintje – állapítja meg a közvéleménykutató cég.

A reáljövedelem-növekedése az idős háztartásokra a leginkább jellemző, a legkisebb jövedelememelkedést a fiatalabb, gyermek nélküli párok, valamint a 3 és több gyermekes családok érzékelték. Az utóbbi időszakban a szegénység mértéke kissé növekedett, azonban annak mélysége csökkenni látszik. A szegénnyé válás meghatározó tényezői szintén nem változtak az utóbbi időszakban, legfontosabbak az iskolázottság, a munkaerő-piaci státusz, valamint a háztartások aktivitási és demográfiai összetétele. Ki kell emelni továbbá, hogy a roma származás önmagában is számottevően növeli a szegénnyé válás kockázatát, amely a TÁRKI szerint a társadalompolitika egyik legnagyobb kérdése.

A lakosság gazdasági helyzetértékelését és várakozásait továbbra is a pesszimizmus jellemzi, míg azonban a jelenlegi helyzet megítélése – a személyes jólét, és az ország gazdasági állapota – romló tendenciát mutat, addig a várakozásokat javulás jellemzi. A kutatók előrejelzései szerint az előttünk álló időszakban a lakosság rossz hangulata stabilizálódik.

A lakosság politikai hangulata továbbra is mélyponton van, viszont megváltozott a kormány és az ellenzék teljesítményének egymáshoz viszonyított megítélése. Az év eleje óta a magyar lakosság jobbnak tartja az ellenzék teljesítményét a kormányénál, ami utoljára három évvel ezelőtt fordult elő. Pártpreferencia vizsgálatok a FIDESZ előnyét mutatják, bár a két politikai szereplő megítélése negatív tartományban mozog. Ez kihathat az Európa Parlamenti választásokon való alacsony részvételre, ahol a jelenlegi adatok szerint a FIDESZ megszerezheti a mandátumok abszolút többségét (12-15), az MSZP pedig 8-11 mandátumra számíthat. A kis pártok közül nagy valószínűséggel az SZDSZ egy-két mandátumhoz juthat, míg az MDF mandátumszerzésének kicsi a valószínűsége – jósolja márciusi jelentésében a TÁRKI.