Emiatt kevés ország kiváltsága a fűtött járda és olykor akár úttest

Egy időben nálunk is működött az M1-es sztrádán automata jégtelenítő rendszer, de nem vált be a megoldás.

2026. 01. 13. 15:20
Fotó: Traffix.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hóban, jégen és latyakban lépkedve valószínűleg sokak fejében megfordult már, hogy nem lehetne-e fűtéssel síkosságmentessé, kényelmessé tenni a közforgalmú járdákat. Nos, évtizedek óta létezik ilyenre példa, de nem régiónkban, hanem főleg a hidegebb éghajlatú északi országokban. Az 1960-as években például a svéd városokban összesen hatszázezer négyzetméternyi, októbertől áprilisig fűthető járdát építettek ki, ám a rendszerek zömét az 1980-as és 90-es éveben leállították, mert a magas energiaárak miatt nagyon drága volt üzemeltetni őket. Napjainkban azonban reneszánszát éli e szolgáltatás, írja az Észszerű Közúti Közlekedésért Egyesület honlapja.

Fűtött járdán 67-100 százalékkal csökkenthető az elesésből eredő balesetek száma. Fotó: Wikipedia/Daniel Morrison

Lényeges különbség a korábbi fűtőszálas, áramot használó megoldásokhoz képest, hogy az új – zömében skandináv – rendszerek már meleg vizet keringtetnek az aszfaltréteg alatt, így jóval olcsóbban működnek, méghozzá geotermikus energia felhasználásával, melynek kiaknázásában amúgy főleg Izland jár élen. Térségünkben az (idei januárt kivéve) általában enyhe telek miatt nem jellemző a köztéri járdák fűtése, magánterületen azonban alkalmazzák őket. Leggyakrabban a mélygarázsok rámpáin használják, olykor a bejárathoz vezető gyalogutak vagy lépcsők jegét olvasztják le, és szinte mindegyik rendszer elektromos – nem csekély energiaigénnyel. 

Reykjavík belvárosi utcáját is fűthetővé alakították a könnyen elérhető geotermikus energiával. Fotó: Wikipedia/Stig Nygaard

Bonyolultabb az országutak fűtése: a kiépítés és az üzemeltetés költségei még megújuló energiával is igen magasak, ezért kevés országban (Japánban, Izlandon) és ott is főleg kritikus szakaszokon, például felüljárókon vagy hidak rámpáin használják őket. Akadt azonban egy érdekes hazai alternatíva: az M1-es autópálya 1996-ban megnyitott, Győr és Hegyeshalom közötti koncessziós szakaszának egyes részein automata jegesedésgátló rendszert építettek ki, mely a korlátok melletti fúvókákból fagyállót spriccelt az úttestre. Ám ez kényes volt, sokszor éppen a hókotrók tolólapjai tömítették el, írja a Balesetmegelőzés.hu, ezért idővel lebontották. 

Nálunk főleg a plázák, irodaházak, olykor magánházak garázsrámpái fűtőszálasok. Fotó: Systec Therm


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.