A jelenlegi igazságügy első intézkedései között hozta nyilvánosságra a büntetéskiszabás középértékétől való elszakadását. Ugyanakkor semmit nem tett a jobboldali kormány idején elítéltek érdekében, akik súlyos évekkel kaptak többet a „középérték elve alapján” – olvasható többek közt a Kell-e amnesztia? című dokumentumban.
A jelenlegi igazságügy-miniszternek az 1998-2002 között meghozott ítéleteket felül kellett volna vizsgáltatnia, s minden olyan esetben mérsékelni kellett volna a letöltendő éveket, ahol kimutatható a korábbi gyakorlathoz viszonyított magasabb évek száma. Olyan amnesztiát, amely valóban csak az előző kormány középértékből adódó túlkapásait igazította volna ki, már 2003-ban el kellett volna rendelni, de nem tették.
A legnagyobb gond valójában azzal a törvénykezési gyakorlattal van, hogy kis értékű lopásokért is több év börtönbüntetés jár, hogy az anyagi jellegű bűncselekmények legszélesebb eseteit eleve rablásnak minősítik, amit ma szigorúbban büntet a jogszabály az emberölésnél. Egy kalap alatt intézi el a jogszabály a játszótereken egy mobiltelefont eltulajdonító lopást, amikor az egyik suhanc pszichés kényszerrel veszi el a készüléket a másiktól, és az emberölést. Jelentősebb értékről szó sem lehet, egy pofon el nem csattan, mégis megkapja érte a tettes a hat év fegyházat, mert tudnia kellene, hogy az emberölés mellett vagy után a társadalomra legveszélyesebb bűncselekményt – a rablást – követte el – tartalmazza többek közt a nyilatkozat.
Felmérést kellene végezni, hogy nálunk vajon nincs-e aránytalanul több ember, mondhatnánk cigány, elítélve rablás bűnténye miatt, mint más országokban. Valószínűleg, igen. Tehát a romák nem mások, mint rablók. De ki törődik az agresszív roma fiatalokkal? Rohadjanak el örök életre a börtönben! Márpedig, hat év letöltése után valóban nagy az esélye, hogy véresszájú bűnözők válnak belőlük, vagy idegbeteg, lelkileg sérült, nemi identitásukat is elvesztő rokkantak, akiket előbb-utóbb nemcsak a társadalom, de a család sem tud kezelni. Egész családok mennek anyagilag tönkre a magyar ítélkezési gyakorlat miatt. Lakásukat eladva, fél milliós-milliós szinten fizetnek (egy átlag roma család lakása egy-két milliónál nem ér többet vidéken) ügyvédeknek a semmiért.
A kereső kiesik a család életéből, éveken keresztül látogatni, csomagozni kell. De miből? Ha volt családja, az szétszakad ennyi év alatt, a megélhetés hiányában gyerekei általában intézetbe kerülnek, perköltség viselésére is kötelezik, mely pénz mellékbüntetésként jelenik meg és 50.000 forintos tételeket napi 50 forintos díjtétellel kell leülni, így akár további egy-két évvel hosszabb lesz a börtönbüntetés. Egy bankár esetében 10.000 forinttal számol a bíró, mivel a szegedi esetből tudjuk, ő nem olyan „primitív személyiség”, mint a cigány, a kettő között ezért kell kétezerszeres különbséget tenni.
A Közéleti Roma Nők Egyesületének jogvédő irodája vallja, hogy egyetlen szempont motiválja a társadalmat ennek a rendszernek a fenntartására, mégpedig az, hogy addig sem nemzenek gyereket a cigányok. Más magyarázat nincsen, és nem is lehet erre az embertelen rendszerre.
A baloldali kormány hatalomra kerülésére – ami hajszálon múlott – sok roma elítélt családtagja szavazott. De kire fognak most szavazni? A Fidesznek úgyis mindegy, mert lépéshosszal vezet, a szocialistáknak meg már úgysem használ. A romák pedig maradjanak ott, ahol vannak, legalább addig sem szaporodnak? Ha mégsem erről lenne szó, akkor méginkább okkal vetődik fel az amnesztia gondolata. A Közéleti Roma Nők Egyesülete ismételten kezdeményezi, hogy az igazságügyi kormányzat fontolja meg az indokolt, a „túlbüntetett” eseteket jóvátevő, a társadalmi és büntetőjogi igazságosságot szolgáló amnesztia meghirdetését.
Ma ismerteti kormányprogramját Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje – írta a Népszabadság 2002. február 8-i számában.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint az MSZP hatalomra kerülve alapvetően nem változtatna a kormányzati struktúrán, de új alkotmányt készítene, kísérletet tenne a kétkamarás parlament létrehozására, módosítana egy sor kétharmados törvényt, felszámolná az adórendőrséget és átalakítaná a szociális ellátást – írta a 2002-es válaztások előtt a lap.
Reális elképzelés a szocialisták szerint, hogy a következő ciklus végére új, egységes büntető törvénykönyv segítse az igazságszolgáltatás munkáját. Sőt, arra is lehetőséget lát az MSZP, hogy a 2002– 2006-os ciklus közepén a kisebb bűncselekmények elkövetői közkegyelmet kapjanak – közölte a Népszabadság.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!