A magyar állam a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elmarasztaló határozatai alapján átlagban 6-7 ezer euró kártérítést fizetett az egyes panaszosoknak, de akadt olyan eset is, amikor 12 ezer euró volt a nem vagyoni kártérítés.
Az elmarasztalásokat szeretné kivédeni az Igazságügyi Minisztérium egy jogszabállyal, amit Strasbourg hatékony jogorvoslatnak tekinthet a bírósági eljárások elhúzódása miatt – mondta a Világgazdaságnak Weller Mónika, a minisztérium szakmai tanácsadója. A tervezett új jogintézmény lényege, hogy sérelem esetén a panaszos jogosult kezdeményezni, a bíróság pedig köteles megtenni a szükséges lépéseket. Az elképzelések szerint az eljárási kifogás elbírálása a fellebbviteli bíróság feladata lenne.
Magyarországot máig 19 esetben marasztalta el a strasbourgi bíróság, amelyhez azért fordultak a hazai ügyfelek, mert pereikben elfogadhatatlan ideig nem született döntés. Az ügyek elhúzódásának oka lehet a késedelmes szakértői vélemény vagy az adminisztrációs mulasztás.
Igaz, a peres fél megsürgetheti ügyét, hiányzik viszont az a szankció, amely az eljáró bírót intézkedésre készteti. A strasbourgi gyakorlat ezt a lehetőséget nem is tekinti hatékony jogorvoslatnak, amit viszont kötelező lesz bevezetni – mondta Weller Mónika. Az eljárási kifogás az érintett bíró személyi aktájába kerül, és előmenetelét befolyásolhatja. A panaszos a mulasztás okán nem vagyoni kártérítési igényt érvényesíthet. Tavaly július óta megnövekedett ugyan a polgári perrendtartásban a bíróságok felelőssége, de kimondottan az eljárás elhúzódása miatt hazánkban még nem ítéltek meg senkinek jóvátételt.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács fontos célnak tekinti, hogy a jövőben megakadályozzák az eljárások elhúzódását, illetve emiatt bizonyos személyzeti és igazgatási döntések is szükségesek.
Világgazdaság
Ukrajna
Ukrajna már a többgyermekes apákat is a frontra küldi
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!