Újabb 25 bázisponttal csökkent a jegybanki alapkamat

A két héttel ezelőtti kamatvágást követően hétfőn ismét huszonöt bázisponttal 12 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A londoni pénzpiacon olyan találgatások keringenek, hogy a magyar pénzügyi vezetés esetleg fontolóra veszi a forint szabad lebegtetését - fűzi hozzá a figyelonet.hu.

A Monetáris Tanács 2004. április 5-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2004. április 6-i hatállyal 12,25 százalékról 12,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat – közölte a hvg.hu.

Ezek a tényezők együttesen lehetővé teszik a kamatszint óvatos csökkentését anélkül, hogy veszélyeztetné a 2005. decemberére kitűzött inflációs cél elérését. Ebben a kérdésben a Monetáris Tanács helyzetmegítélése nem változott az előző, március 22-i ülés óta. A kedvező folyamatok azonban ma még sérülékenyek, ezért a jegybank szerint a Monetáris Tanács indokoltnak látja az óvatosságot és a fokozatosságot.

A jegybank közleményében továbbra sem hivatkozott a forintárfolyam erősödésére. A kívánatos forintárfolyam szintre tett utalások korábban több alkalommal indítottak el spekulációt a piacon, melynek lényege az árfolyam-kamatszint együttes befolyásolása volt – vélekedik a portfolio.hu.

Járai Zsigmond reálisnak és megengedhetőnek nevezte a jegybanki alapkamat kétszer 25 bázispontos csökkentését hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint arról a figyelonet.hu is beszámolt, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaság kockázati megítélésének javulása, a makrogazdasági mutatók alakulása indokolta a hétfői kamatdöntést. A jegybankelnök véleménye szerint hiteles a kormány erőfeszítése a költségvetési deficit csökkentésére, a folyó fizetési mérleg javul és kedvezőbb a gazdaság szerkezete is.

„A kockázati felár csökkenése lehetővé tette a kamat mérséklését, mivel ezzel a szinttel, sőt ennél még alacsonyabb kamattal is elérhető a jövő évi 4 százalékos inflációs cél” – mondta. Járai Zsigmond ismertette: amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinten marad, a jövő év végi infláció 4 százalék alatt lehet. Kockázatnak nevezte azonban a béremelkedések ütemét, illetve a költségvetési deficit alakulását.

Az idei infláció várható üteméről Járai Zsigmond elmondta: a gyógyszerárak befagyasztása miatt az április-májusi áremelkedés kisebb lesz a jegybank által korábban várt 8 százalékosnál, 7,5 százalék körül alakul.

Az euró bevezetésével összefüggésben a jegybank-elnök kijelentette: az, hogy a kormány felülvizsgálja a korábban elhatározott 2008-as időpontot, azt jelzi, hogy valóban nincs meg a társadalmi és gazdasági támogatottsága az euró gyors bevezetésének. Hozzátette, ehhez nagyon kemény gazdaságpolitikát kellene folytatni és a kormánynak kell eldöntenie, hogy az ehhez szükséges áldozatokat vállalja-e.

A londoni pénzpiacon olyan találgatások keringenek, hogy a magyar pénzügyi vezetés esetleg fontolóra veszi a forint szabad lebegtetését.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston (CSFB) londoni irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint e mögött az a megfontolás állna, hogy a magyar euróövezeti csatlakozás úgysem esedékes 2009-2010-nél korábban, a valutaunió előtt kötelező ERM-II. átváltási mechanizmusba a forintot esetleg csak 2007-ben viszik be, vagyis „a következő három évre érdemes lenne megfontolni a forint lebegtetését ... ez nagyon jól bevált például Lengyelországban” – idézte Desbarres az általa hallott piaci találgatásokat.