Fidesz: 540 milliárdunkba kerül a rossz gazdaságpolitika

Többszöri ígéretével ellentétben Draskovics Tibor az eurócsatlakozásról szóló tegnapi konferencián sem jelölte meg az euró bevezetésének végleges időpontját. A Fidesz gazdasági kabinetje közleményében erre reagálva leszögezte: a beváltatlan, folyton módosuló kormányzati ígéretek a jelentős mértékű anyagi veszteségen túl mérhetetlen erkölcsi kárt és hitelvesztést okoznak Magyarországnak.

Továbbra sem született meg a döntés az euró magyarországi bevezetésének végleges időpontjáról. Draskovics Tibor az eurócsatlakozásról szóló, tegnap megrendezett konferencián mindössze annyit közölt, hogy a bevezetésről a gazdasági kabinet után ma tárgyal első olvasatban a kormány, végső döntés pedig a jövő heti kormányülésen születik.

A Fidesz gazdasági kabinetje az Országos Sajtószolgálatnak elküldött közleményében megállapította: kritikus véleményt mondtak a kutatóintézetek az MSZP–SZDSZ-kormány gazdaságpolitikai teljesítményéről, amikor az euró bevezetésének dátumát 2009–2010-re valószínűsítik. Ez azt jelenti, hogy nem tartják a magyar gazdaság állapotát megfelelőnek arra, hogy 2008-ban csatlakozzunk az eurózónához. A kabinet hangsúlyozza, hogy Medgyessy Péter újabb meghiúsult ígéretével kell tehát szembesülnünk, hiszen a kormányfő egy évvel ezelőtt 2008-ra ígérte az euró bevezetését.

A sodródó, irány nélküli gazdaságpolitika amellett, hogy növekvő adóterheket, magas államháztartási hiányt és jelentős mértékű államadósságot okozott, immár az euró korábban meghatározott időpontban történő bevezetését is kockáztatja. Draskovics Tibor ennek ellenére kedden is úgy nyilatkozott az euró bevezetésének elhalasztásáról, mintha az nem a két éve tartó, elhibázott kormányzati gazdaságpolitika következménye lenne – áll a közleményben.

A Fidesz számítása szerint a Medgyessy-kormány által okozott kétéves késlekedés mintegy 540 milliárd forint veszteséget jelent a magyar nemzetgazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya ugyanis rámutat, hogy évente 0,5 százalékos GDP-növekedéstől fog elesni a magyar gazdaság az eurózónához történő csatlakozás elhalasztása miatt. A beváltatlan, folyton módosuló kormányzati ígéretek a jelentős mértékű anyagi veszteségen túl mérhetetlen erkölcsi kárt és hitelvesztést okoznak Magyarországnak – hívja fel a figyelmet a közlemény.

A pénzügyminiszter szerint a következő egy hétben az érdekegyeztető tanács is megvitatja az euró bevezetésének, illetve az ehhez szükséges követendő gazdaságpolitikának a feltételeit, valamint a pártok szakértőivel is meg kívánják vitatni a témát. Mint ismert, Draskovics Tibor programjának ismertetésekor még azt ígérte, hogy a bizonytalanság elkerülése miatt legkésőbb április elsejéig ismerteti a belépés végső időpontját. Tavaly az uniós valuta magyarországi bevezetését 2008. január elsejére ígérte a kormány, ám a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt a dátum felülvizsgálatát kezdeményezte a pénzügyi tárca.

Az eurócsatlakozást megvitató gazdaságkutató intézetek és elemzők szerint egy újabb elhamarkodott bejelentés ártana a gazdaság helyzetének, ugyanakkor nem célszerű a csatlakozási időpont ilyen hosszú halogatása sem. Az eredetileg tervezett bevezetés helyett valamennyi gazdaságkutató a 2009-es, illetve a 2010-es bevezetési időpontot tartja reálisnak.

A Pénzügykutató Rt. előrejelzései alapján 2010 az az időpont, amikor a magyar gazdaság minimális növekedési áldozattal tud majd belépni az euróövezetbe. A gazdaságkutató intézet szerint az államháztartási deficitet, az államadósságot és az inflációt nem az euró bevezetése miatt szükséges mérsékelni, hanem azért, mert így tud a leggyorsabb ütemben fejlődni a gazdaság. Korábbi belépésre az intézet megítélése szerint csak akkor van esély, ha idén sikeres kiigazítást hajt végre a fiskális és monetáris politika, valamint ha a kormány meghatároz egy hiteles és növekedésbarát középtávú konszolidációs programot.

A Növekedéskutató Intézet felmérése azt mutatja, hogy a leggyorsabb és legésszerűbb eurócsatlakozást három és öt százalék közötti éves infláció, a folyó fizetési mérleg öt százalékot nem meghaladó hiánya, valamint négy százalék körüli államháztartási deficit és hasonló mértékű háztartási megtakarítások mellett tudja elérni a magyar gazdaság.

A teljesíthetőség a legfontosabb

Draskovics Tibor pénzügyminiszter úgy véli, a teljesíthetőség a legfontosabb az euró bevezetésének céldátuma kijelölésénél.

– Mikor csatlakozik Magyarország az eurózónához?
– Olyan pályát kell a magyar gazdaság számára kijelölni, amely az egyensúly megőrzése mellett gyors felzárkózást tesz lehetővé. Úgy gondolom, ez minden magyar család érdeke. Olyan időpontot kell kitűznünk, amelynek teljesíthetőségére a legnagyobb biztonsággal számíthatunk. Amit a csatlakozásról közlünk, arra a piaci szereplők számítani is fognak, éppen ezért nem mindegy, milyen céldátumot határozunk meg. Az eurócsatlakozás céldátumával a jövő heti kormányülés foglalkozik. Úgy gondolom, a most csatlakozott országok közül legelőször a balti államok és Szlovénia lép be az euróövezetbe.

– Bevezetik a kamatadót?
– Nem tudom. Az Orbán-kormány 1999-ben hozott egy olyan határozatot, amely szerint öt százaléknál kisebb éves infláció esetén be kell vezetni a kamatadót. Minden szempont azt indokolja, hogy most, amikor tudjuk, hogy jövőre öt százalék alá csökken az infláció, újra megvizsgáljuk ezt a kérdést, amelynek eredményeként a kormány elő fog állni egy javaslattal. Ezt a vizsgálatot azonban még nem végeztük el, mindössze egy szakértői javaslat látott napvilágot, amelyet nem a Pénzügyminisztérium készített.

Hangsúly a gyors felzárkózáson.

Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a Növekedéskutató Intézet vezetője szerint szükségtelen felesleges áldozatokat hoznunk az euró túl korai bevezetéséért.

– Ön szerint mikor tudunk csatlakozni az eurózónához?
– Nem az eurózónába történő belépés céldátumát tartom a legfontosabbnak, hanem a gyors gazdasági felzárkózást. Ha ugyanis megállapítunk egy dátumot, azzal együtt gazdaságpolitikát is választunk, amely nem feltétlenül az a gazdaságpolitika, ami gyors felzárkózásunkhoz vezet. Tehát jelenleg nem a belépés idejét kell meghatároznunk, hanem a gazdasági felzárkózást középpontba állító gazdaságpolitikát. Hogy ebből mikor lesz eurós csatlakozás, azt egyelőre nem lehet tudni. Az euró bevezetése Magyarországon amúgy is politikai döntés tárgya lesz, mégpedig nem magyar politikai döntés, hanem az Európai Unió közös politikai döntése. Szükségtelen felesleges áldozatokat hoznunk az euró túl korai bevezetéséért, inkább mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági felzárkózásunk minél gyorsabban menjen végbe.

– Ön szerint a kormány bevezeti-e a kamatadót?
– Árfolyamnyereséget terhelő adó nélkül kamatadót bevezetni nem jó ötlet. Úgy vélem, csakis az árfolyamnyereséget terhelő adóval együttesen lehet a kamatadóról gondolkodni, máskülönben ennek nincs értelme.